HEGYI GYULA (MSZP): Elnök Aszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Asszony! Olyan kérdést szeretnék feltenni, amely a társasházakban élõ néhány millió embert talán legalább annyira vagy majdnem annyira érdekli, mint a médiatörvény körüli újabb fejlemények.
Sok százezren vásárolták meg az elmúlt évben lakásukat, bérlakásukat, s így társasházi közösségek tagjaivá váltak. Ugyancsak sok százezren élnek ebben az országban, akik eleve társasházi formában oldották meg annak idején lakásigényüket. Ugyanakkor a társasházakkal kapcsolatos jogi szabályozás eléggé régi, az 1977-es törvényerejû rendelet van ma is érvényben.
Nyilvánvaló, hogy a tulajdoni viszonyok változása, általában az elmúlt évek társadalmi viszonyainak megváltozása sok tekintetben elavulttá tette a jelenleg hatályos társasházi törvényi szabályozást. Hogy csak néhány példát mondjak, sokan elégedetlenek azzal, hogy jelenleg százszázalékos részvétel kell bizonyos egyszerûbb döntésekhez is. Úgy gondolják a társasházak tulajdonosai, hogy minõsített többséggel rugalmasabban lehetne intézni nagyon sok fontos kérdést.
Nem eléggé tisztázott - mondják a fogadóórák tapasztalatai alapján a társasházak tulajdonosai - a képviselõk, illetve a közös közgyûlés jogosítványának a szabályozása. Gyakran fölmerül az, hogy a közös képviselõk nincsenek kötelezve olyan nyilvántartás vezetésére, amely alapján minden társasházi lakás tulajdonosa tisztában lenne azzal, hogy a nehezen befizetett pénzét milyen kiadásokra fordítják.
Azt is meg kell említeni, hogy a társasházak jelenleg nem számítanak jogi személynek, ezért hitelfelvételnél is gondokba ütköznek, amikor ilyen kérelmük van, márpedig mindannyian tudjuk, hogy a magyar lakásállomány felújításához hitelre is szükség lenne.
A társasházi törvény módosításán kívül sokan joggal várják a lakás- takarékpénztári törvényt. Úgy érzem, itt az ideje - bevallom, máskor is érdeklõdtem már ez iránt -, hogy a kormány valóban elõrelépjen a társasházakkal kapcsolatos jogi szabályozásban.