DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Igen. Próbáltam elejét venni, hogy az én azonnali kérdésemmel kapcsolatban is házszabályi vita alakuljon ki - nem sikerült, sajnálom.
Az azonnali kérdésemben a médiatörvény érvényesülésével kapcsolatban szeretnék kérdést intézni önhöz. A kérdésem feltüntetett tárgya a médiatörvényesség, így tehát házszabályszerû lesz az, amit el fogok mondani.
Úgy ítélem meg, hogy a törvényes mûködés, a törvények betartása és betartatása jogállami minimum, ez a legkevesebb, amit el lehet várni egy kormánytól: nemcsak azt, hogy törvényesen mûködjön, hanem lehetõleg, egy adott törvény érvényesülésével kapcsolatban az abban felelõsséggel bíró tényezõket, azon intézményeknek a vezetõit, azok törvényes mûködését figyelemmel kísérje.
Az elmúlt hónapokban egyre határozottabb és egyértelmûbb jelei mutatkoznak annak, hogy a Magyar Televízió vezetése és annak vezetõje, Székely Ferenc úr határozottan akadályozza a médiatörvény érvényesülését. Az elmúlt idõszakban az újságokból értesülhettünk arról, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége ez ügyben levélben is fordult a miniszterelnök úrhoz - ez adta a kérdésem apropóját.
Ebben a levélben jelzi a kuratóriumi elnökség, hogy a Magyar Televízió ügyvezetõ elnöke nem enged - a médiatörvény egyértelmû rendelkezései ellenére - betekintést a kuratóriumi elnökség számára a Magyar Televízió gazdálkodásával összefüggõ dokumentumokba. Az is nyilvánvaló tény, hogy a médiatörvény február 1-jén életbe lépett. Ennek ellenére a médiatörvényben világosan szereplõ - reklámozásra és szponzorálásra vonatkozó - szabályokat a Magyar Televízió mûsorgyakorlata folyamatosan megsérti. Az is nyilvánvaló, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fokozottan vonatkozik a közszolgálati intézményekre.
Nem hiszem, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatásnak lehet nevezni egy olyan interjúfüzért, amelyben Horn Gyula, Petõ Iván, Szekeres Imre, Tamás Gáspár Miklós, Csintalan Sándor és Magyar Bálint szerepel - a közélet más területén szereplõ politikusok vagy közéleti személyiségek nem.
Végül nagyon furcsa, hogy amikor a Magyar Televízió plusz költségvetési támogatásért folyamodik a kormányhoz, akkor amellett, hogy neki van egy saját jogi osztálya vagy fõosztálya, havi 80 ezer dolláros megbízással alkalmaz egy külsõ ügyvédi irodát - ez évi egymillió dollár, több mint 150 millió forint.
A kérdésem tehát a következõ: a kormány részérõl meddig nézi tétlenül a Magyar Televízió vezetésének törvényellenes mûködését; válaszol-e a közalapítvány kuratóriuma elnökségének levelére? Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)