BALSAY ISTVÁN, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Fidesz-Magyar Polgári Párt megvitatta és elemezte a tervezõ és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényjavaslatot. Támogatjuk a törvényjavaslatot, hiszen az a szakmai önigazgatás, a köztestületiség irányába hat. Támogatjuk, mivel nem államigazgatási, hanem szakmai önkormányzati képviseletnek kíván feladatot és hatáskört adni. Általában nem támogattuk, de ez esetben - a normativitás, a szakmaiság és a kompetencia irányába ható minõsítése miatt - a kötelezõ tagságot is elfogadjuk.
Ebben a törvényjavaslatban két önálló kamarának - az építész és a mérnök kamarának - a létrehozásáról van szó. Ennek egy törvényjavaslatba való foglalását is átgondoltnak és megalapozottnak tartjuk.
Azért is támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, mert rendezi a megbízó és a megbízott kapcsolatát. És igyekszik kizárni, bár egy törvény soha nem lehet minden problémára megoldást hozó, de a törvényt követõ magatartást is feltételezve nagyon fontosnak tartjuk, hogy az a kapcsolat, amely a megbízó és a megbízott közötti bizalomra épül, törvényi keretek között rendezõdjön.
Érdemes elemezni - mint ahogy azt mások is megtették -, hogy milyen környezetben került benyújtásra ez a törvény, tehát azt, hogy a benyújtás - a valóban hosszú érlelési idõszak utáni, megítélésem szerint kissé késedelmes benyújtás - milyen idõszakban következett be.
(A jegyzõi széket Tóth István helyett dr. Trombitás Zoltán foglalja el.)
Számomra mint mérnök számára rendkívül fájdalmas, hogy csökken a mûszaki pálya presztízse. A mûszaki felsõoktatási intézményekbõl kikerülõknek egyes ágazatokban rendkívül nehéz az elhelyezkedési lehetõsége. Nagymértékben csökken a beruházások mennyisége és száma - ami nemkívánatos jelenség -, míg hál' Istennek nõ a külföldi beruházások és a külföldi beruházók, tõkebefektetõk tevékenysége Magyarországon. Ezzel együtt rendkívüli mértékben megnõtt a külföldön már tapasztalatot szerzett tervezõk, beruházók, minõségbiztosítók és ellenõrök behozatala, és a hazai, a belföldi kiváló szakemberek háttérbe szorítása egyes területeken.
Sajnálatos módon a helyi önkormányzatok fejlesztése 10 százalék körüli értékû. Ezzel is csökken azoknak a fejlesztéseknek a lehetõsége, amelyek a magyar modernizációhoz, a fejlõdéshez, az önkormányzatok mûködéséhez elengedhetetlenek.
Olyan idõszakban kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására, amikor egyes ágazatokat - mint például a vízügyi, a közlekedési, de hadd ne soroljam tovább, hadd ne adjak ötleteket esetleg meggondolatlan politikai megnyilatkozóknak - háttérbe szorítanak, és meggondolatlan politikai döntések miatt egy egész szakmát, az egész mûszaki, mérnöki, építész szakmát oda nem illõ jelzõkkel illetnek.
Olyan idõszakban kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására, amikor a teljes infrastruktúra fejlesztésére vagy a lakásállomány átgondolt üzemeltetésére, bérlõk és tulajdonosok bevonására nincs átfogó koncepciója a Magyar Köztársaságnak. Ezért tehát feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy a területfejlesztésrõl és -rendezésrõl szóló törvényt követõen az épített környezet, a mûemlékvédelemrõl szóló törvény és a közlekedéspolitikai koncepció elfogadását megelõzõ idõszakban ez a törvény minél hamarabb elfogadásra kerüljön.
Üdvözöljük azt is, hogy a törvényjavaslat egy nagyon fontos kérdésben, a mérnöki és építészeti, tervezõi, szakértõi tevékenység gyakorlása során a szakma önkormányzatával mûködõ köztestülethez telepítenek át különbözõ engedélyezést és felügyeletet. Ezt nemcsak a helyi önkormányzatok és az államigazgatás tehermentesítése miatt tartjuk fontosnak, hanem ez közelít a korábban elfogadotthoz, a kamarák köztestületként való létrehozásához, mint ahogy a kereskedelmi és iparkamarák, a kézmûveskamarák vagy a közjegyzõi, orvosi, gyógyszerészeti és szabadalmi ügyvivõi kamarák esetében - az ügyvédiekéhez hasonlóan - már az elõbbiekben megtörtént.
Feltétlenül fontosnak és a törvény indoklásában helyesnek tartjuk, hogy a kamarai tagság alanyi jogon jár, elnyeréséhez kizárólag a törvény által szabott feltételek meglétét kell igazolni. Mi mindig is törekszünk a normativitásra, hogy ne egy helyi jól vagy rosszul mûködõ, az államigazgatásban hatalmat kapott személy döntsön ezekrõl a kérdésekrõl, hanem normatív alapon, a törvényeknek való megfelelés alapján alanyi jogon járjon. Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy a színvonaltalan és etikátlan mérnöki és építészeti tevékenységtõl védelmet kapjanak, és a szakmai érdekeket az állami önkormányzati és igazságszolgáltatási szervek elõtt a kamara védje.
Korábban vitatható volt, hogy közhatalmi jellegû jogosítványokat milyen alapon kaphatnak a kamarák. El kell fogadnom, hogy a hatósági típusú és az önkormányzati alapon mûködõ kamarák önigazgató szervezeteinek a tevékenységéhez ezek a törvény által meghatalmazott közhatalmi jellegû jogosítványok feltétlenül fontosak.
A területfejlesztésrõl és -rendezésrõl szóló törvény kapcsán is elmondtam és bíráltam - talán eredménytelenül, de talán néhány emberben gondolatokat elindítva és lelkiismeret-furdalást ébresztve -, hogy a területi kamaráknak a megyehatárokra alapuló létrehozása nem szolgálja az európai integráció ügyét, mert a valós, a gazdasági fejlõdés határai ma már nem a megyei önkormányzatok, illetve megyék határai. Ezért feltétlenül fontos, hogy ebben a törvényben is megjelenjen a regionalitás irányába való elmozdulás lehetõsége, a valós alulról építkezés, hiszen a területi kamara, amely a szabályozás centruma, nem alulról, hanem középrõl építkezik. A jelenlegi államigazgatási szituációban azonban - addig, amíg a Magyar Köztársaság igazgatása és ennek alapján a köztestületek el nem mozdulnak a regionalizmus irányába - el kell hogy fogadjuk a területi kamarának a megyehatárokra vonatkozó, tervezetben rögzített elképzeléseit.
Indokoltnak tartjuk azt is, hogy köszönetet mondjunk azoknak, akik különbözõ építészeti és mérnöki egyesületekben, civil szervezetekben lehetõvé tették, hogy a most megalakuló területi és országos kamarák olyan nyilvántartásokat és olyan tevékenységet vehessenek át, amely nem tûnt el az idõk során a rendezetlen köztestületi és államigazgatási helyzetek homályában. Ezért tehát köszönet illeti azokat a szervezeteket és személyeket, akik segítették a magyar tervezõ és szakértõ mérnökök ezen törvényben meghatározott feladatainak egy magasabb szintre emelését.
A felsorolt kamarai feladatok közül - amelyeket a törvénytervezet úgy aposztrofál, hogy legalább ezeket létre kell hozni - szeretném kiemelni annak a fontosságát, hogy nagyon nagy szükség van a minõségvédelemmel, minõségbiztosítással és minõség-ellenõrzéssel foglalkozó szakemberek, mûszaki ellenõrök és e tevékenységbe beépített minõségbiztosítással, minõség- ellenõrzéssel foglalkozók bátorítására és biztatására ahhoz, hogy - természetesen ezen a két kamarán belül - megteremtsék önálló szakmai kamarájukat, mert ez a magyar mûszaki fejlõdésnek, tervezõi, szakértõi mérnökök és építészek elõrelépésének az egyetlen kitörési pontja.
(11.10)
Nem mennyiségileg, hanem minõségileg kell elõrelépni - és ez a törvénytervezet ennek a minõségnek, a minõség biztosításának és ellenõrzésének is a záloga lehet. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt is javasolja, hogy a vitát követõen minél pontosabban és minél gyorsabban fogadja el a parlament, és kerüljön alkalmazásra. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)