LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mint emlékezetes, a szlovák-magyar alapszerzõdés vitájában a Független Kisgazdapárt - vezérszónoklatában is és a kisgazda képviselõk hozzászólásaiban is - többször említette, hogy a szlovák-magyar viszony jobbátétele, az alapszerzõdés megkötése és a két ország közti jó kapcsolat kialakításának fontos feltétele lenne az úgynevezett benesi dekrétumok felülvizsgálata és eltörlése. Mint tudjuk, a benesi dekrétumok következményeként több száz ezer (sic!) magyart gyilkoltak meg annak idején Szlovákia területén, tudjuk, hogy vagyonukat elkobozták, és a kollektív bûnösséget mondták ki a magyarokra, akik nagy üldözéseknek voltak kitéve.
Ezt a javaslatunkat nemcsak szóban és nemcsak a vezérszónoklatokban és a hozzászólásokban hangoztattuk, hanem a Független Kisgazdapárt elnöke 1995. május 22-én beadott egy önálló képviselõi indítványt, amelyben javasolta, hogy a benesi dekrétumok eltörlésére vonatkozó passzus kerüljön bele az alapszerzõdésbe. Azonban Kovács külügyminiszter úr az expozéjában kifejtette, hogy az alapszerzõdés aláírása Párizsban már megtörtént, és ennek következtében azon módosítani természetesen nem lehet. De õ maga is egyetértett azzal, hogy ez az alapszerzõdés ratifikálása és megkötése után lehetõséget biztosít a magyar félnek, hogy a benesi dekrétumok eltörlésével kapcsolatban tárgyalásokat kezdjen a szlovák féllel. Ezzel egyetértett a külügyi államtitkár úr is, sõt megerõsítette ezt Gellért Kis Gábor is egyik felszólalásában.
Ha megengedik képviselõtársaim, szó szerint idézem ezeket a véleményeket. Kovács külügyminiszter úr a következõt mondta: "Az alapszerzõdés szövege mégis hivatkozási alapot ad bizonyos problémák megoldásához, a sokat és nem ok nélkül emlegetett benesi dekrétumok jogkövetkezményeinek a felszámolására." Ezt 1995. június 7-én mondta expozéjában a külügyminiszter úr. Majd Szent- Iványi István államtitkár úr mondotta: "Szerencsés lenne, ha erre - tudniillik a benesi dekrétumra is - ki tudnánk térni az alapszerzõdés tárgyalása folyamán. Vagy Gellért Kis Gábor úr, képviselõtársam szerint: "Azok a részek, amelyek igazán elítélendõk, már fölpuhultak. Ez önmagában a dokumentumok diszkriminatív és elfogadhatatlan jellegét persze nem változtatja meg."
Ezek után 1996. március 28-án öt képviselõtársam egy önálló képviselõi indítványt nyújtott be H/2315. szám alatt; az öt képviselõ az MSZP, a KDNP, a Fidesz, az MDF, illetve a Független Kisgazdapárt tagja. A külügyi bizottság elé került ez a javaslat, és a külügyi bizottság a kormánypárti képviselõk ellenszavazatával elutasította. Ez a Független Kisgazdapárt frakcióját megdöbbentette, ugyanis nem érti, hogy miért nem szabad ezt a parlament plenáris ülése elé hozni, itt megvitatni. Nagyon jó lenne ugyanis, ha a pártok ki tudnák fejteni a véleményüket, el tudnák mondani azokat az érveket, amelyek szükségessé tennék azt, hogy a benesi dekrétumokkal foglalkozzon a magyar és a szlovák fél is, éppen a szlovák-magyar baráti viszony elmélyítése és a kapcsolatok jobbá tétele érdekében.
Ezért az a kérésem, hogy bírálja felül a tisztelt bizottság az álláspontját, tegye lehetõvé ennek a vitának a kialakulását, és tegye lehetõvé, hogy ezt a mindnyájunkat súlyosan érintõ kérdést megfelelõ és megnyugtató módon rendezni tudjuk. Ehhez kérem a segítséget, és ezt kívántam elmondani.
Köszönöm a figyelmüket és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)