FRANCZ REZSÕ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A vadászati törvény tárgyalása okoz meglepetéseket... Én teljes mértékben egyetértek Bogárdi úrral abban, hogy a mezsgyék és az ugarok megszaporodása szoros korrelációban van az apróvad elszaporodásával. Ezt egyrészt eredménynek, a privatizáció nagy eredményének tartjuk, másrészrõl ugyanilyen szûkszavúan félünk, hogy a nagyvad meg megrágja az erdõt.
Értem Mészáros Béla képviselõtársam hevületét, sõt meg kell mondjam, ennél hevültebb erdésszel is találkoztam, aki nem átallotta a Nimród újságban leírni az erdõk vadtalanítását. Ez már azt jelenti, hogy a természet egy fontos elemét távolítaná el holmi gazdasági érdekbõl kifolyólag. Ha a másik oldalról eltûrjük, sõt kívánatosnak tartjuk a mezsgyék és az ugarterületek megszaporodását, akkor több toleranciával - ám igaz, mértéktartó módon - viseljük el az erdõben mindig jelen levõ vadat.
A jelenleginél többen akarnak vadászni - ez tény. Ezt a problémát kellene kezelni, és itt én felhívnám a figyelmet Schamschula György képviselõtársam javaslatára. Nem feltétlenül a földtulajdonhoz kötés jelentheti azt, hogy többen vadászhassanak. Könyörgöm: jelenleg is a földtulajdonosok száma több mint százszorosa a vadászok számának, másrészt egy jó puska árán 15-20 hektár földet lehet venni. Egy használt, avítt sörétes puska áráért földtulajdonos lehet akárki, és ezzel kiemelt jogokat nyerne, mi több, a vadásztársasági lét elsõ lépcsõje a földtulajdonhoz jutás - ugye ez így marhaság lenne? (sic!)
Úgy gondolom, azt a problémát kellene kezelni... (Az elnök csengetéssel figyelmezteti a képviselõt a rendelkezésére álló idõ leteltére.), hogy különösen a vadsûrûséget figyelembe véve lehessen a vadászok létszámát bõvíteni. Köszönöm.