BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Urbán képviselõtársam felszólalására mindenképpen válaszolni kell, mert alapvetõ tévedéseket tartalmaz a felszólalása. Ugyanis az apróvadállomány rendkívüli módon függ magától a gazdálkodástól azon a bizonyos területen. Nem attól, hogy mekkora területen vadászik egy vadásztársaság, hanem hogy milyen gazdálkodás folyik azon a területen. A fogoly- és a nyúlállománynak kimondottan kedvezõ a kisebb parcellás gazdálkodás. Mondjuk már ki végre, hogy igenis, a privatizáció az apróvadállomány jelentõs növekedését fogja elõidézni, ugyanis ezek az állatok egy 100-200 hektáros táblán aratás után egyszerûen éhen döglenek! Ezt kutatók bebizonyították; nem mennek el, ott maradnak azon a területen - és szépen elpusztulnak. Ez az egyik dolog.
A másik: pontosan ebbõl vezethetõ le az a tény, hogy apróvadas területen sokkal kisebb vadászterület is elképzelhetõ, mert azt mondja ugyan a magyar mondás, hogy aki nem lakik sehol sem, az odavalósi, ahová a nyúl, de ez nem igaz. A nyúl rendkívüli módon kötõdik a helyhez, ahol él, egy egészen kicsi helyen él.
Tehát lehet kisebb területen nagyon szakszerû, nagyon ésszerû apróvad- gazdálkodást végezni. Jó, ez a szarvasra nem vonatkozik, mert tudjuk, hogy a szarvasnak a 3000 hektár is kicsi, de az egy más kategória.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, amit Mészáros képviselõtársam mondott, akivel talán az elmúlt hat évben most elõször értek egyet betûrõl betûre... (Derültség, zaj.).., hogy a vadgazdálkodásnál és fõleg az apróvad- gazdálkodásnál a területen gazdálkodó - tulajdonos vagy bérlõ - aktív közremûködése rendkívül fontos. Ha nem tudjuk megnyerni azt az embert, aki gazdálkodást folytat azon a területen, akkor nem lesz mire vadászni - ezt jó lesz, ha megjegyzik.
Köszönöm. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
(19.30)