DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a múlt héten a költségvetési bizottság 11:8 arányban elutasította törvényjavaslatunkat, egy Karinthy Frigyes mondás jutott az eszembe, amelyik úgy szól, hogy "Tévedni emberi dolog, de beismerni emberfeletti."
Azért jutottam erre a következtetésre, mert a személyi jövedelemadó körül kialakult immár több hónapos hercehurca, úgy érzem, egyértelmûen a tévedések sorozata és bohózata volt, egy olyan láncszem, amelyik egyértelmûen bizonyította a társadalomban, a gazdaságban alkalmatlanságát és ennek ellenére mereven ragaszkodunk ahhoz, hogy errõl a törvényrõl még csak szó se essék a Házban.
Szeretném elmondani, hogy a tévedések ott kezdõdtek, amikor az szja-t annak idején benyújtotta a Pénzügyminisztérium és erre építve benyújtotta a költségvetését is, amely akkor 380 milliárdban határozta meg az szja-ból történõ bevételt.
Nagyon jól emlékeznek képviselõtársaim, hogy több hónapon keresztül az adótáblát visszavonva lebegtették ezt a törvényjavaslatot, majd a következõ tévedés az volt, hogy az ÉT-n megegyezés született ebben a kérdésben és Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter úr ismét elõvette az szja-t. Természetesen mint az közben kiderült, ilyen megegyezés soha nem volt.
A következõ tévedés az volt, hogy ez az szja a gazdagokat fogja kvázi megsarcolni, õk fogják a nagyobb terheket viselni, a kisjövedelmûek pedig jól járnak.
(17.30)
Hát, úgy gondolom, hogy az életbe lépett táblázat - ha megnézzük a II. számú adótáblát - fényesen bizonyítja, hogy nem így van, ugyanis pillanatnyilag a kisjövedelmûek 375 százalékos adóval adóznak a II. tábla alapján, míg az elvonásba nagyobb mértékben bevont felsõ réteg adója mindössze 8 százalékkal növekedett.
Úgy gondolom, ez a példa egyértelmû: pontosan az ellentétes hatást érte el. De - nem menve különbözõ szakmák dolgába - nagyon jól jellemezte ezt a rendõrtiszteknek adott fizetés, amikor a több ezer forintos emelés végsõ soron negatív borítékkal járt a nevezettek részére.
Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, nem lehet, hogy egy elrontott törvényhez, ami az egész társadalomban károsan érezteti a hatását, úgy ragaszkodjunk, hogy mint a strucc, dugjuk be a fejünket a homokba, és csak azért, mert hoztunk
egyszer egy ilyen politikai döntést, ne is törõdjünk azzal, hogy az a társadalom rétegeit milyen mértékben érinti.
Nagyon örültem, hogy a kormánykoalíció vezetõ politikusai nyilvánultak meg ebben a kérdésben, többféleképpen közelítve meg a témát. Az egyik ilyen témamegközelítés az volt - amiért nagyon hálás vagyok -, amelyik azt mondta, hogy a Fidesz javaslata populista javaslat, ugyanis a Fidesz csak népszerûségét akarja növelni ezzel, és kézenfekvõ, hogy ez a törvény nem végrehajtható.
Szeretném elmondani, hogy a Fidesz nem kívánja ezt a törvényt gesztorálni. Mi nagyon szívesen lemondunk akármelyik kormánypárt részére ennek az elõterjesztésnek az elõnyérõl. A Fidesz azt szeretné, ha azok a társadalmi rétegek, amelyek hátrányt éreznek most az elrontott törvény miatt, ezt a hátrányt nem éreznék, és azok az egyenetlenségek, amiket a törvény megcélzott, kiegyensúlyozásra kerülnének.
Ugyancsak nem hiszem el, hogy igaz lenne, hogy év közben adótörvényt nem lehet módosítani. Ha ez így állna, akkor egyetlen törvényt sem lehetne módosítani, mert az adótörvénynél vannak azért fontosabb törvények is, és én úgy gondolom, hogy erre volt is példa a Házban, hogy az adótörvények év közben módosításra kerültek.
Azt hiszem, nem fedi a valóságot az sem, hogy 100-110 milliárdos kiesést idézne elõ az általunk beterjesztett törvénytervezet azért, mert úgy gondolom, egyértelmûen látszik: amikor a társasági adó mértéke csökkent, akkor lényegesen nagyobb volt az állami költségvetés bevétele, mint a lényegesen megemeltebb, magasabb összegû és magasabb kulcsú társadalmi adónál.
Én úgy gondolom, hogy az általunk beterjesztett törvény, amely tulajdonképpen alapvetõen a kiskeresetûeknek kedvez azáltal, hogy a minimálbér alattiakat nem kívánja adóztatni, és 44 százalékra csökkentené az adókulcsot, elsõsorban nem az ellenzéknek és nem a Fidesznek a gondját oldaná meg, hanem azt a társadalmi gondot oldaná meg, amelyet jelen pillanatban a kormánykoalíciónak kell viselnie.
Én nagyon bízom benne, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr kijelentései feljogosítják a parlamentet arra, hogy ezt a kérdést felelõsen tárgyalja meg, és ha úgy látja, hozzon más határozatot, de mindenféleképpen napirendre kell tûzni ezt a kérdést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)