DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A képviselõ asszony az imént három olyan problémát jelentett, amin valóban el kell gondolkodnunk és amire valóban megoldást kell találni. Hadd soroljam fel gyorsan mindhármat, mert úgy érzem, nem állunk messze a megoldástól.
Képviselõ asszony azt említette, mi van olyankor, ha igénylik a gyerekgondozási segélyt, és tudvalévõ, hogy meg fog szûnni az a jövedelem - akár az anya keresete, akár a terhességi-gyerekágyi segély -, ami beszámított az igénylés elõtti jövedelembe. A családi pótlék rendszerében is úgy mûködik ez a szabályozás, hogy ha elõre lehet tudni, miszerint hat hónapra nem lesz kereset, nem lesz terhességi-gyerekágyi segély, akkor az igénylõlapon nem az elõzõ évi jövedelem számít, hanem számításba lehet venni ezt a csökkenést, tehát lehet igényelni, ha tudjuk, hogy hat hónapra csökken. Tehát arra a problémára, amire a képviselõ asszony figyelmeztetett, hogy a szülés vagy a terhességi-gyerekágyi segély miatt az asszony elveszti a keresetét, már van megoldás a családi pótlék szabályaiban.
A második kérdéskörnél képviselõ asszony arra hívta fel a figyelmünket, hogy a megszületett gyerek eggyel növeli a család létszámát, és akkor az elõzõ évi keresetet vajon hánnyal osztják, hogyan számítják ki az egy fõre esõ részt? Gondolom, pontosan ugyanúgy, mint a gyereknevelési támogatás esetében. Képviselõ asszony hivatalban volt akkor, amikor ez a szabályozás megszületett, és akkor is volt jövedelemkorlát; nyilván abban az esetben is úgy számolták ki, hogy kiszámolták a család elõzõ évi jövedelmét és elosztották a szülõk és a megszületett, eggyel több gyerek számával. Készséggel ajánlom fel, hogy a bizottsági ülésig egészen pontosan utána fogok nézni, ez a szabályozás hogy mûködik, de a törvényalkotó szándéka ebben az esetben mindenképpen az, hogy a megszületett gyerekkel együtt, azzal a számmal osszák el az elõzõ évi jövedelmet.
Egy harmadik kérdése is volt a képviselõ asszonynak. Harmadrészt azt kérdezte a képviselõ asszony, hogy... (Közbeszólás: A munkaviszony.) ...igen, hogy mi lesz azokkal, akiknek nincs megelõzõ munkaviszonyuk, de túlesnek azon a jövedelemkorláton, ami alapján már gyerekgondozási segélyt lehetne kapni, õk nem kapnak vagy nem lesznek jogosultak gyerekgondozási segélyre, és így az õ idejük valóban nem számít munkaviszonynak. Igaza van a képviselõ asszonynak, az eddig megfogalmazott javaslatok nem fedik le ezt a kört, én azonban azt gondolom, hogy erre a kérdésre, miután ez egy egészen kicsi halmaz, mert a jövedelemkorláton túlesõ olyan anyákról van szó, akik a szülés elõtt sem dolgoztak, tehát semmi munkaviszonyuk nincs - mert akik dolgoztak, azoknak fizetés nélküli szabadságuk van és munkaviszonynak minõsül a gyesük, akik nem dolgoztak, tehát a magas jövedelmû nem dolgozók esetére úgy gondolom, és ezzel fejezem be: a nyugdíjrendszer módosításánál kell lehetõséget teremteni, például úgy, hogy valóban a házastárs fizesse be azt a nyugdíjjárulék- fedezetet, ami a szolgálati idõ elismeréséhez egyébként kell. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)