BALSAY ISTVÁN, a Fidesz-Magyar Polgári Párt vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Párt fontosnak és idõszerûnek tartja az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló törvényjavaslat benyújtását és megtárgyalását.
Egyetértünk azzal, ami a preambulumban is megfogalmazódik, hogy az erdõ olyan nemzeti kincs, amely nem csupán termõföld a rajta található faállománnyal, hanem talajával, vizeivel, a benne élõ és egymással szoros kölcsönhatásban álló mikroorganizmusokkal, növényekkel és állatokkal összetett életközösséget alkot.
Szükségesnek tartjuk azért is, mert az erdõ megújítható gazdasági erõforrásként a környezetet és a természetet nem terhelõ nyersanyagként és energiahordozóként szolgál. Az új törvényi szabályozásra azért is szükség van - mint ahogy az elhangzott már több hozzászóló képviselõtársamtól -, mert az 1961. évi VII. törvény felett, amely nem volt rossz törvény, eljárt az idõ.
Az erdészeti politikában Európa-szerte és nálunk is bekövetkezett módosulás - az erdõ védelmi és közjóléti szerepének erõsödése mellett -, a tulajdonviszonyokban történt változás és az alakulófélben levõ ökoszociális piacgazdasági környezet feszíti a meglévõ törvényi kereteket. Egy új törvénnyel szemben jogos követelmény azonban az is, hogy ne csak egy elavult szabályozást váltson fel, hanem idõtálló is legyen. A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslataiban az idõtállóság érdekében is javaslatokat kíván tenni. Úgy véljük, hogy a magántulajdon túl részletes szabályozása korlátozza majd az európai integrációba kapcsolódó jogharmonizációnak a lehetõségeit.
Arról is szeretnék szólni , hogy az elõbb idézett soproni bizottsági ülésen elemi erõvel tört fel az az igény, amely az állami területeken folyó erdõgazdálkodásnak, ha nem is külön kiváltságokat, de megkülönböztetett figyelmet kíván adni. Az állam az ország erdõterületének több mint 50 százalékát birtokló meghatározó erdõtulajdonos, képes és köteles is - nem rivalizálva, de a magántulajdonosoknál helyenként magasabb szinten - kiszolgálni a közigényt. Ezt az erdõbõl származó jövedelmébõl közvetlenül is megteheti, s mivel a tulajdonosi jogokat nem a parlament gyakorolja, célszerû a törvényben megfogalmazni az államnak mint erdõtulajdonosnak a kötelezettségeit és jogait.
Ezért fontos az államháztartási törvényben elõírtak miatt, hogy az állami tulajdonban levõ erdõk tulajdonjogának átruházására csak a törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. Ennek a megerõsítése fontos.
A szektorsemlegesség elvével egybehangzóan az erdõvagyon kincstári jellegébõl fakadó sajátos rendeltetése sehol nem jelenik meg törvényi szinten - egyesek szerint ez más törvényekben megjelenik -, ezért hiányzik az állam erdeivel kapcsolatos szándékának kinyilvánítása. Szükség van az államháztartási törvényben megjelenõ általános rendeltetésnél - "a közérdek szolgálata" - részletesebb elõírásokra, például egyértelmûen tisztázni kell, hogy a vagyon tiszta hozama milyen célra használható. Véleményünk szerint ezt a hozamot nem a költségvetésbe, hanem a kincstári erdõ fenntartásába, fejlesztésébe és a közérdekû szolgáltatások bõvítésébe kell visszaforgatni, méghozzá oly módon, hogy az szolgálja az eltérõ termõhelyi adottságokkal rendelkezõ egyetemes magyar erdõgazdálkodás érdekeit.
Szeretnék annak is hangot adni, hogy egyetértünk a körzeti erdõtervkészítés céljával, amely azonban nem kellõ pontossággal fogalmazódott meg e törvénytervezetben. Véleményünk szerint a körzeti erdõtervkészítés célja az lehet, hogy a regionális tervezéshez kapcsolódva feltárja a különféle térségben élõ társadalmi csoportok erdõvel, erdõtársulásokkal szemben támasztott igényét és öszehangolja a térségi politika és az erdészeti politika célkitûzéseit.
Tisztelt Ház! Szeretnék utalni - mint ahogy a bizottsági ajánlásban ezt megtettem - a magyarországi erdõk helyzetérõl és állapotáról szóló tájékoztatóra, amelybõl kiemelném azt, hogy az erdõtelepítésekre 1994-ben az elõirányzotthoz képest lényegesen csökkent pénzügyi keret - mintegy 600 millió forint - állt rendelkezésre, minek következtében a kormányprogramban meghatározott telepítési ütem megvalósításában 28 ezer hektár elmaradás tapasztalható.
Az elõzetes adatok a teljesülésrõl: az 1995. évi egymilliárd forint pénzügyi keretbõl már lényegesen több, 4167 hektár elsõ kivitelû erdõtelepítés vált megvalósíthatóvá. Ezt a mondatrészt, gondolatrészt azért idéztem, mert a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak és szakértõinek az a véleménye, hogy az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló törvényben markánsabban kell megfogalmazni az új erdõ telepítésének az ösztönzését, feltételeit, és nem elégséges csak általában arra a fásításnál, új erdõtelepítésnél, erdõsítésnél utalni.
Miniszter úr és államtitkár úr is utalt erre egy korábbi nyilatkozatában. Mintegy 8 ezer hektár területlehetõség van az országban, amely erdõsítési céllal is figyelembe vehetõ. A Fidesz támogatja azokat az elképzeléseket és javaslatokat, hogy a magántulajdonban vagy állami tulajdonban levõ területek kapjanak kiemeltebb ösztönzést új erdõ telepítéséhez. Ez az ország környezeti, természeti állapota megvédésének is elemi érdeke.
Támogatjuk azokat az elképzeléseket is, amelyek szerint a földterület tulajdonosa mintegy elõlegként - hosszú távú szerzõdés megkötése keretében - rendszeres évi járandóságot, járadékot kap, ha területét erdõsítésnek engedi át, hogy ne 30 vagy 40 év múlva egy összegben, bizonytalanságnak kitéve juthasson hozzá földje tulajdonjogából származó megérdemelt javadalmához.
Javaslom, és tisztelettel kérem államtitkár urat, hogy a törvénynek az új erdõkre vonatkozó telepítési része legyen ösztönzõbb, markánsabb, és fejezze ki egyértelmûen mindenki számára, hogy ez milyen elõnyökkel jár.
Szeretnék még egy részrõl is szólni - a Honvédelmi Minisztérium államtitkárához -, mint ahogy a bizottsági ülésen is megtettem. Az a véleményem, hogy Magyarországon a 97 ezer hektár - a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ - erdõterület a Varsói Szerzõdés katonai doktrinájához készült. Lehetséges, hogy az új katonai doktrinában ennél több terület is szükséges a honvédelem kezelésében, én ezt nem tudom megítélni, véleményem szerint kevesebb is elegendõ, de szükségesnek tartom ennek a felülvizsgálatát.
Fenti hozzászólásomat követõen a Honvédelmi Minisztérium a jelenlegi és a késõbbi törvény lehetõségeinek birtokában ezen területeket mind védelmi rendeltetésûnek nyilvánította, és ezzel elkerülte azt a kérését a bizottságnak, hogy vizsgálja felül ezen erdõk céljának és rendeltetésének a szükségességét.
Én a Honvédelmi Minisztérium keretében mûködõ erdõgazdálkodást példaértékûnek és jónak tartom.
(12.30)
Így tehát az én szándékom nem arra irányul, hogy az ott dolgozó emberek munka nélkül maradjanak, hanem arra irányul, hogy az egyetemes magyar erdõgazdaság keretei közé miként kapcsolódhatnak be ezek a területek.
Szeretnék arról is beszélni, hogy az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló törvény lehetõvé teszi - sõt kötelezõen elõírja - szakemberek alkalmazását: erdészek és erdõmérnökök alkalmazását. A tulajdonváltozásoknál, amelyek közül közel 700 ezer hektár érintette az erdõterületeket, ezer erdész és erdõmérnök vált rövid idõn belül munkanélkülivé. Ezt nem a törvény diktálta; nem a magántulajdonra való átalakulás diktálta. Ezt hozta magával a gazdálkodás és a tulajdonváltás sajátos magyaros szemlélete. Azt szeretnénk elérni, hogy az erdõrõl és erdõ védelmérõl szóló törvény ezt ne konzerválja, de a szakemberek alkalmazásának a megerõsítését is szolgálja.
Befejezésül engedjék meg, hogy ezt az erdõrõl és erdõ védelmérõl szóló lírai hangulatot egy picit elõsegítsem, és ismét idézzek "Az erdõ tanúja" címû könyvbõl, annak érdekében, hogy közösen megakadályozzuk - a parlament is és az erdészeti hatóságok és minden magyar állampolgár -, hogy bekövethezhessenek a nem kívánt állapotok. "Az erdõ tanúja":
"Én még láttam az erdõt, amit ez a kor kivágott. Én még láttam, én még jártam, szedtem benne gyöngyvirágot. Jaj, de gyorsan kiirtották! Éheztek a szántóföldre, egy kis foltot hírmondónak itt-ott hagytak meg belõle. Eladták a sok szép öl fát, örültek az olcsó pénznek. Felszántották a szûz földet, örültek a dús vetésnek. Elfogyott a pénz adóba. Kevés lett a búza ára. Olcsó lett az ember vére. Csak a pénz, a pénz lett drága. Visszasírja már az erdõt, azt az erdõt, aki látta. Búsan gondol az elárvult madárdalra, gyöngyvirágra."
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvény vitája során tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a magyar erdõ, az egyetemes erdõgazdálkodás érdekei e törvényben maradéktalanul teljesüljenek. És ez a parlament, amely hál'istennek, annyi környezetvédelmi, természetvédelmi és szakmai törvényt hoz, tegye lehetõvé, hogy a végrehajtásban és a törvényekben meghatározott feladatok ellenõrzésével az itt leírtak, a jól megfogalmazottak maradéktalanul teljesüljenek is.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)