NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 1996. március 5-én a szlovák kormány jóváhagyta a területi közigazgatási reform javaslatát, amely Szlovákiát 8 kerületre és 74 járásra osztja. Az úgynevezett kerület az elsõ-, a járás pedig a másodfokú államigazgatás központjává válik. A tervek szerint a törvény csak a központokat jelöli ki, a határokat kormányzati hatáskörben fogják majd kijelölni.
Mind ez idáig 38 elsõfokú és 121 másodfokú egység volt Szlovákiában. A 121- bõl 17-ben magyar többség van, ami körülbelül 15 százalék, míg az új beosztás szerint a 74 járásból legfeljebb 3-4 járásban lesz magyar többség, ami 4-6 százaléknak felel meg.
Ily módon, ezzel a reformmal a magyar többségû közigazgatási egységek száma 15 százalékról 4-6 százalékra csökken, amirõl el kell mondani, hogy ügyes hatósági zsonglõrködés - annak is tekinthetnénk, ha nem vezetne katasztrofális következményekhez.
Tisztelt Ház! Az európai dokumentumok - így az ET 1201-es ajánlása, az ET kisebbségi keretegyezménye - kimondják, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által lakott területeken tilos az etnikai arányokat a kisebbségek rovására megváltoztatni, másképp szólva, az etnikai tisztogatás megengedhetetlen. Tudvalevõleg van ennek erõszakos változata, de van egy puha etnikai tisztogatás is, amivel jelen esetben állunk szemben: a közigazgatási egységek átszabdalásáról van szó.
Másodszor: mivel a Szlovákiában szintén napirenden levõ választójogi törvénymódosítást közvetlenül determinálja a közigazgatási rendszer átalakítása, várható, hogy a 74 járás 74 választókörzetnek fog megfelelni. (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Ez pedig könnyen azt eredményezheti, hogy a jelenlegi 17 magyar képviselõnek jó, ha a fele bekerül a szlovák parlamentbe.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a magyar kormány álláspontja a szlovákiai közigazgatási reformról?
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)