DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnöknõ. Képviselõtársaim! Megpróbálok nagyon rövid lenni a polgári védelmi törvénytervezettel kapcsolatban. Elõször néhány szót általánosságban próbálnék mondani róla: honnan indult, miért volt szükséges ennek a törvénynek a megalkotása.
Magyarország politikájában jelentõs változás következett be, jelentõsen csökkent a háborús veszély, ezért a polgári védelmi feladatoknál jelentõs hangsúlyeltolódás történt. Ezt jelenítette meg az 1949-es genfi egyezményen alapuló új védelmi koncepció, amit a 27/93-as Ogy-határozat tartalmazott.
Részben emiatt, részben pedig az önkormányzatiság kiteljesedése, valamint a civil szféra rendvédelmi és fegyveres szervek fölötti kontrolljának kiterjesztése jelentõsen megújult szervezetet és törvényi szabályozást kíván meg a polgári védelem területén is.
(19.20)
A Hvt. szerint a polgári védelem a honvédelem körébe tartozik. '90-ben kormányrendelet utalta a HM-tõl a BM irányításába. Itt a tûzoltósággal összevonva mûködött, azonban az Alkotmánybíróság határozatában a polgári védelemre vonatkozó jogszabályokat alkotmányellenesnek minõsítette. Az elõbb elmondottak miatt szükséges a polgári védelemrõl szóló törvény mielõbbi megalkotása.
Összességében a benyújtott tervezet megfelel azoknak az elveknek, amelyeket fontosnak tartunk és amelyeket az elõzõekben már említettem - új védelmi koncepció, fokozott civil kontroll -, valamint annak az elvnek, hogy az állampolgároknak joguk van a biztonságra, másrészt annak megteremtésében tevékenyen részt kell venniük. Fontos szempont, hogy érvényre jut az alapvetõ emberi jogok védelme, így a biztonsághoz való jog és a megfelelõ adatvédelemmel a személyiségi jogok védelme.
A tervezet meghatározza az alapvetõ polgári védelmi feladatokat, valamint hogy azok ellátásában ki milyen mértékig és milyen formában vesz részt, biztosítja az önkéntesség és a kötelezettség megfelelõ arányát. Meghatározza a kormánynak és a belügyminiszternek, valamint a szervezet hivatásos állományának feladatait, a védelmi bizottság, a megyei közgyûlés elnökei s a fõpolgármester, valamint a polgármesterek és az egyes polgári szervek, továbbá a polgári védelmi feladatokra kötelezettek szerepét.
Részletezi a törvény a polgári védelmi szervezet felépítését, tagolódását országos, területi és helyi szervezetekre, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetekre. Szabályozza a kötelezettek körét és a mentességeket, valamint a szolgálat ellátásának és a szolgálat elrendelésének szabályait.
Nagyon fontosnak tartjuk az adatszolgáltatás és az adatkezelés szabályozását, amelyben megteremtõdnek az elõbb említett jogi garanciák, amelyek biztosítják a személyes adatok védelmét.
A finanszírozás a mûködõképesség egyik legfontosabb kérdése. Fontos, hogy ezek fedezetét az Országgyûlés a BM-fejezetben biztosítja. Lényegesnek tartjuk itt, hogy például a lakosság riasztását szolgáló berendezések telepítési, fejlesztési, karbantartási és mûködési költségei is itt legyenek biztosítva.
A szolgálati, tûzvédelmi és a polgári védelmi törvény fontos láncszem az úgynevezett rendvédelmi szervek mûködésének szabályozásában. Lényegesnek tartanánk ebben a sorban egy katasztrófavédelmi törvény mielõbbi megalkotását is.
Néhány gondolatot a finanszírozással kapcsolatosan szeretnék elmondani.
Módosításainkban igyekeztünk elérni, hogy a központi költségvetés biztosítsa a hivatásos szervezet mûködését és az elõbb említett riasztási rendszer egységes mûködését. Ehhez forrásokat biztosíthat a központi költségvetés általános tartalékának egy százaléka, amit polgári védelmi célokra szeretnénk elkülöníteni. Lényeges garanciális javaslatunk a polgári védelmi szervezet új jogállását kívánja erõsíteni egyrészt a veszélyhelyzet fogalmának pontos definiálásával, amit már két képviselõtársam, Mécs Imre és Nádori László is említett az elõzõekben, másrészt annak deklarálásával, hogy a polgári védelmi szervezet a szükségállapot idején is csak emberbaráti feladatokat láthat el, fegyveres vagy súlyos erõszakos cselekmények elhárítására nem használható fel. Ezeket igen fontos garanciális kérdéseknek tekintjük, és feltétlenül fontosnak tartjuk törvénybe iktatásukat.
Itt említem meg, hogy elkerülhetetlennek tartom a szükségállapot és a rendkívüli állapot hasonlóan részletes megfogalmazását. Természetesen erre más törvényekben kellene sort keríteni.
Néhány szót a veszélyhelyzet megfogalmazásáról: hogyan és miként képzeljük el a veszélyhelyzet pontos megfogalmazását a törvénytervezetben:
E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a szükséghelyzetet el nem érõ mértékû olyan, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztetõ természeti csapás, illetõleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következõ események válthatnak ki, és itt egy nagyon részletes felsorolás következik, közegészségügyi, ivóvízbázist érintõ hatásokkal, a szmoggal, a veszélyes hulladékokkal, az atomenergiával kapcsolatban, az ipari létesítményekhez kapcsolódó - gondoljunk Kassára -, veszélyhelyzetekkel kapcsolatban, az árvízvédekezés során bekövetkezõ veszélyhelyzetek, a rendkívüli fagy, a nagy erõsségû szél, intenzív hóesés, a régión belül egyidejûleg járhatatlan vasútvonal, fõút, valamint legalább öt mellékút, a belvízvédekezés, ha az fõ közlekedési útvonalakat, vasútvonalakat érint.
A 3. §-ban pedig: a polgári védelmi szervezet az alkotmány rendelkezésének megfelelõen kihirdetett szükségállapot idején is csak az e törvényben meghatározott emberbaráti feladatait láthatja el, fegyveres vagy súlyos, erõszakos cselekmények elhárítására nem használható fel. E célok eléréséhez szükséges mértékben a Hvt.-ben foglalt intézkedések alkalmazásának szabályait meg kell határozni.
Ezek a szükséghelyzetre vonatkozó olyan garanciális szabályok, amiket, mint említettem, igen fontosnak tartunk, hogy a törvénybe bekerüljenek és ott szabályozva legyenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)