DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai polgári védelmi szervezetek elõdjének megalakulása a repülõgép mint légi támadóeszköz harcrendbe állításához kötõdik. Az új veszélyforrás és az ellene való védekezés szükségességét felismerve születtek meg az elsõ légoltalmi szervezetek. Hazánkban a magyar királyi honvédelmi miniszter 1917 áprilisában kiadott rendeletével intézkedett a légi figyelõ és riasztó szolgálat létrehozásáról, a légijármû-elhárító szolgálat megszervezésérõl. Ezzel megkezdõdött a magyar polgári védelem elõdszervezeteinek megteremtése.
Nagyrészt a magyar polgári védelem fejlõdésének és fejlesztésének köszönhetõ az a tény, hogy Magyarországon a második világháborúban a többi európai országhoz viszonyítva aránylag kevesebb volt a lakosság vesztesége. A magyar polgári védelmet és elõdszervezeteit több alkalommal szervezték át. Azonban a világviszonylatban is jó megítélésû szervezet tevékenységét sokszor jellemezte a pénztelenség és a kiszolgáltatottság. Késõbb, az atomháború lehetõségére figyelemmel új helyzet alakult ki. A honvédséggel egybemosott szervezettel nem tudtak mit kezdeni, az elért eredményeket nem lehetett megfelelõ szinten tartani. A magyar polgári védelem számára a fellendülés lehetõségét jelentette a hazánk által 1989-ben ratifikált és kihirdetett 1949. évi genfi egyezmények két jegyzõkönyve, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erõktõl, valamint a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitõl való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását.
Tisztelt Országgyûlés! A rendszerváltást követõen a magyar polgári védelem ismételten a Belügyminisztérium alárendeltségébe került, és további éveknek kellett eltelni, míg hivatásos szervezete ismét elnyerte önállóságát. A polgári védelem mint a honvédelem rendszerében megvalósuló intézkedési és feladatrendszer és mint rendvédelmi szervezet is több, mint 60 éves fennállása óta napjainkban kapta, illetve kapja meg azt a lehetõséget, hogy törvényben szabályozza feladatait.
(19.10)
A polgári védelem intézmény- és feladatrendszerének kialakítása, annak mûködése az állam és ezen belül minden állampolgár érdeke, akkor is, ha ez az érdek nehezen ismerhetõ fel. A polgári védelem tevékenysége, szükségessége a munkavédelemhez hasonlítható. A dolgozók védõeszközzel történõ ellátására kényszerített munkáltatók egyrészt vonakodva költenek ilyen eszközökre, másrészt a védõeszköz viselésére kötelezett dolgozó nehezen viseli el, hogy acélbetétes lábbelit kell hordania könnyû utcai cipõ helyett. Amikor azonban a védõeszköz menti meg a dolgozó lábát a maradandó sérüléstõl és a munkáltatót a baleseti ellátás fizetésétõl, mindkét fél elismeri a védõeszköz szükségességét.
A polgári védelem mint komplex feladat- és intézkedési rendszer adott helyzetben emberek százai, ezrei, tízezrei életének megóvását, a nemzeti javak és értékek megmentését célozza.
A polgári védelmi törvény tervezete megalkotásánál számtalan kérdésre kellett válaszolni. A törvénytervezet arra épül, hogy a polgári védelem feladata a honvédelem rendszerében, annak részeként valósul meg. A kiindulás helyes, hiszen a honvédelmi törvény szabályozása egyértelmû; azonban a honvédelmi törvénynek nem volt célja a polgári védelem összes tevékenységének szabályozása, így az a szükség- és a rendkívüli állapot idején és az arra történõ felkészülés érdekében tartalmaz csak szabályozást.
Hiba volna azonban, ha a polgári védelmi feladat- és intézményrendszert - az elmúlt 30 év rossz gyakorlatához hasonlóan - a fegyveres összeütközések és az azokra történõ felkészítés feladataira korlátoznánk. Azonban az is hiba volna, ha azt csak a katasztrófákkal kapcsolatos feladatokkal egészítenénk ki. A polgári lakosságra és adott esetben az életben maradáshoz szükséges anyagi javakra számtalan veszély leselkedik, amelyeket polgári védelmi szempontból veszélyhelyzetnek nevezünk, és amelyek bekövetkezése nem idéz elõ feltétlenül katasztrófát, de felkészítetlen állampolgárok halálát és jelentõs anyagi károkat okozhat. Egy sztrájk, terrorcselekmény, ivóvízszennyezés, veszélyesanyag-szállítmány balesete nem nevezhetõ katasztrófának, nem kell szükség- vagy rendkívüli állapotot kihirdetni, de a veszélyhelyzet felszámolása helyi védelmi bizottság és akár több település szokásostól eltérõ polgári védelmi tevékenységét igényli.
Szükséges-e felkészíteni az állampolgárokat többnapos villamosáram-, gáz-, ivóvíz-kimaradásra, szükséges-e ezen veszélyhelyzetekre felkészülni, igényelnek-e ezek a veszélyhelyzetek rendkívüli intézkedéseket? A válasz egyértelmû: igen. Természetesen a veszélyhelyzetekre éppúgy fel kell készülni egy korszerû társadalomban, sõt a bekövetkezési gyakoriság alapján elsõsorban inkább ezekre, mint a katasztrófákra vagy a fegyveres konfliktus polgári védelmi feladataira. Ez a tevékenység, függetlenül attól, hogy milyen szakhatóság, minisztérium vagy önkormányzat hatáskörébe tartozik, a polgári lakosság életének védelmezését célozza, azaz a polgári védelmi tevékenység részét képezi.
Egyetértek Mécs Imre képviselõ úrral abban, hogy a veszélyhelyzetek fokozatait körül kell határolnunk, sõt a gyakorlatban ezeket modellezni kellene.
Ki vegyen részt a polgári védelmi feladatokban? A feladat nagyságából adódik, hogy ezt a feladatot az országos méretben 950 fõt számláló hivatásos polgári védelem szervezete természetesen képtelen megoldani. Ehhez a kormányzat, az állami szervek és intézmények - minisztériumok és azok szervezetei -, az önkormányzatok és állampolgárok összefogása szükséges. Említette Pallag képviselõ úr azt, hogy az állampolgárnak joga van saját biztonságára, de ennek megteremtésében tevékenyen részt kell vennie. Ezzel az önkéntesség és a kötelezettség sajátos harmóniáját kell megteremtenünk.
Mikor kell a feladatokra felkészülni? Nehezen vitatható, hogy egy katasztrófa bekövetkezése után az esetlegesen tudatlanságuk miatt meghalt állampolgárok részére a felkészítés hiábavaló. A gyermekeknek az úttestre lépés szabályaival egy idõben és hasonlóan kell felismerniük az ADR-táblával jelölt anyagszállítmányokban rejlõ veszélyeket, elsajátítaniuk a polgári védelmi szirénák megszólalását követõ magatartást, az elzárkózás szabályait.
Mibe kerül a polgári védelem, és mennyit célszerû annak fejlesztésére fordítani? Ez a legnehezebb kérdés. Kifejezhetõ-e számokban az emberi élet, a kulturális értékek, anyagi javak, a kialakított infrastruktúra értéke? Természetesen a gazdaság fejlõdése, az elosztásra rendelkezésre álló anyagi eszközök határozzák meg az egyes kiemelten fontos területek, így például a polgári védelem fejlesztési lehetõségeit is. Azt azonban a kérdés megválaszolásánál leszögezhetjük, hogy a védekezésnek akkor van értelme, ha a védekezés megelõzi az esetlegesen bekövetkezõ veszélyhelyzetet, katasztrófát.
Átmeneti megoldásként fogadhatjuk el a jelenleg tervezett finanszírozási rendet és az ide utaló költségeket. Tény, hogy az állam nem költ annyit polgári védelemre, mint amennyit polgárai költenek az elemi csapásokkal kapcsolatos érték- és vagyonbiztosításra.
A törvénytervezet a beterjesztett módosító javaslatokon túl több ponton nem intézkedik egyértelmûen. A polgári védelem feladatainak megfogalmazása során nem kellõen hangsúlyozottan tükrözõdik, hogy a polgári védelem alapfeladata több mint a honvédelmi törvényben megfogalmazott rendkívüli helyzet és szükségállapot idején, valamint az azokra történõ felkészülés idõszakában végzett tevékenység.
Tehát a módosításokon túli aggályaim a következõk, összefoglalásként:
A polgári védelem feladata a genfi konvenció jegyzõkönyveiben foglaltak alapján békeidõszaki katasztrófa-elhárítási feladatokkal bõvül, azonban ez a feladat más módszert igényel, mint a klasszikus, felülrõl vezetett, honvédelmi jellegû polgári védelmi feladat.
A másik: a törvénytervezet nem igazából polgári védelmi jellegû, hanem a honvédelmi törvényben meghatározott polgári védelmi feladatokat bõvíti ki.
Végül: nem szünteti meg, de nem is utal a körzeti parancsnokságok tarthatatlan helyzetére. Parancsban kapott feladatot kell végrehajtatni polgármesterekkel, polgári szervekkel.
Mindezek ellenére a törvény - ahogy Mécs Imre képviselõ úr is jelezte - koherens, a vonatkozó módosító indítványokat benyújtották. Ennek következtében javaslom a törvény elfogadását. (Szórványos taps a kormánykoalíció padsoraiban.)