DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tûzvédelem korszerû jogi szabályozása feltétlenül indokolt a megváltozott gazdasági és tulajdoni viszonyok miatt. Ezért a Független Kisgazdapárt idõszerûnek tartja a törvényjavaslat benyújtását, mivel a tûzoltóság berendezései elavultakká váltak, korlátozottak a lehetõségek a mentési munkálatoknál.
Az Országgyûlés ezzel párhuzamosan tárgyalja a polgári védelmi törvényjavaslatot is. A Független Kisgazdapárt célszerûnek tartotta volna ezzel egyidejûleg az Országgyûlés napirendjére tûzni a katasztrófavédelemre vonatkozó törvényjavaslatot is, mert ez a három terület, illetõleg annak jogi szabályozása egymással szoros jogi és gazdasági kapcsolatban áll.
Tisztelt Ház! A tûz elleni védekezésrõl és a tûzoltóságról szóló hatályos jogszabályok 1973-ban léptek hatályba, ebbõl következõen azok a rendelkezések a pártállami szervezethez, a pártállam gazdaság- és jogpolitikájához igazodtak. A rendszerváltást követõen már az önkormányzatokról szóló törvény is foglalkozott a települési önkormányzatok tûzvédelmi feladataival. Az állami tûzoltóság területi szervei átalakultak önkormányzati tûzoltóságokká.
A közelmúlt gyakorlati tapasztalatai egyértelmûen jelezték azt az igényt, hogy szükségessé vált e terület ismételt kodifikációja. A privatizáció, a külföldi tulajdon növekvõ mennyisége, az európai jogharmonizáció, a nemzetközi szabványok szükségessé tették a rendelkezések korszerûsítését annál is inkább, mivel hazánkban jelentõs mértékben romlott a tûzbiztonság. Véleményünk szerint a javaslat általánosságban elfogadható, azonban több rendelkezése módosításra szorul.
Esetenként a megfogalmazás pontatlan és nem megfelelõ a rendelkezések beillesztése a magyar jogrendszer egészébe. Ezek a szabályok a legtöbb esetben a tûzrendészeti tevékenység finanszírozásával kapcsolatosak. Közülük különösen figyelemre méltó a tûzjelzés költségeinek viselésére vonatkozó szabály, amely szerint a költségek a települési önkormányzatot, illetõleg a létesítmény fenntartóját terhelik.
A törvénytervezet kidolgozásánál nagy hiba volt, hogy nem vonták be a különbözõ biztosítótársaságokat.
Tisztelt Képviselõtáraim! Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik. Ezzel szemben célszerûbbnek mutatkozik a költségek viselésére vonatkozóan az érdekeltek egyetemleges felelõsségét megállapítani, amit indokol az, hogy a gazdasági élet különbözõ szereplõinek érdekeltségi arányai gyakran nem kellõen tisztázottak. Az egyetemlegesség kimondása esetén az érdekeltek a költségek viseléseinek arányairól egymás között a polgári jog szabályai szerint megállapodást köthetnének.
A javaslat hangsúlyozza, hogy a tûzjelzés díjtalan és elsõbbséget élvez. Sem a törvénytervezet szövegébõl, sem pedig az ahhoz kapcsolódó indoklásból nem állapítható meg az, hogy az elsõbbségi jogot mihez kell viszonyítani.
Tisztelt Ház! A mûszaki mentéssel összefüggésben a javaslat azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a tûzoltáson és a mûszaki mentésen túl a tûzoltóság egyéb beavatkozást csak az érdekelt kérelmére és költségére végezhet. Ezzel összefüggésben annak a szakmai kérdésnek a tisztázására lett volna szükség, hogy hol van az a határ, amelyen belül a tûzoltást végzõ szervezetnek még meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. Másképpen fogalmazva: ténylegesen mikor fejezõdik be a tûzoltás és a mûszaki mentés folyamata?
A tûzvédelmi szabályok ismerete éppen olyan kötelezettsége minden magánszemélynek, mint az egyéb jogszabályok ismerete. A magyar jogrendszer egyik fontos alaptétele az, hogy a jogszabály nem tudása a felelõsség alól nem mentesít. Ennek alapján feleslegesnek ítéljük annak hangsúlyozását, hogy a magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tûzmegelõzési szabályokat. Ez a kötelezettség ugyanis a fenti elvbõl következõen egyébként is, és minden jogszabály tekintetében, terheli a magánszemélyeket.
A javaslat nemcsak e vonatkozásban nincs összhangban a magyar jogrendszerrel, hanem más tekintetben is találhatunk olyan szabályokat, amelyek feleslegesek, mert egyéb jogszabályok már rendezték az adott viszonyokat. A javaslat például a magánszemélyek kötelességévé teszi, hogy gondoskodjanak a felügyeletük alatt álló személyek megfelelõ nevelésérõl és arról, hogy ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tûzveszélyt. Idevonatkozóan a polgári törvénykönyv és a családjogi szabályok egyértelmû felelõsségi rendelkezéseket tartalmaznak, amikor a szülõ, a gondozó felelõsségét rögzítik a felügyeletük alatt álló személyekért.
Tisztelt Ház! Ugyancsak a polgári törvénykönyv rendelkezéseire kell utalni azzal összefüggésben, hogy a tûzoltás és mûszaki mentés során okozott kár megtérítésére ki kötelezhetõ. A javaslat szövege és a polgári törvénykönyv rendelkezései nincsenek megfelelõ összhangban, mert a polgári törvénykönyv 107. §-a rendelkezik a szükséghelyzetben okozott kár viselésének kötelezettségérõl és hangsúlyozza, hogy a károkozásnak alapvetõen két esetét kell megkülönböztetni.
Kártalanítási kötelezettség terheli azt, akinek magatartása nem volt jogellenes. Például a tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytõl kártalanítást követelhet. A kártérítés követelésének minden esetben feltétele azonban a jogellenes magatartás.
A tûzoltóegyesületek jogállása egyértelmûvé vált. Ezek a szervezetek társadalmi szervezetként mûködnek. Nem kerülheti el a figyelmünket az, hogy ezeket a szervezeteket az egyesületekre vonatkozó törvény alapján kell létrehozni, illetve mûködtetni. A javaslat azon rendelkezései, amelyek a tûz elleni védekezés, a mûszaki mentés, a tûzoltóság anyagi alapjait teremtik meg, nem minden esetben egyértelmûek. Ebbõl adódóan a gyakorlatban gondot fog okozni az erõforrások megjelölése, felhasználása.
Nem valószínû, hogy a javaslat elõterjesztõinek figyelme kiterjedt például arra, hogy milyen forrásból lesz fedezhetõ az önkéntes és a létesítményi tûzoltó kiesett jövedelme, illetve az általuk elszenvedett kár megtérítése, a kártalanítás, így például különbözõ járadékok fizetési kötelezettsége.
Tisztelt Képviselõtársaim! A fentiekre tekintettel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a javaslat csak lényeges módosításokkal fogadható el, továbbá arra, hogy a törvényhez késõbb kapcsolódó végrehajtási szabályok legyenek tekintettel a védelmi, mûszaki rendszerek technológiai sajátosságaira, a tûzvédelmi berendezéseket gyártó vállalkozások segítésére, esetleges adókedvezmények biztosítására a mentés hatékonyabbá tétele érdekében.
Köszönöm a türelmüket. (Taps.)