DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! A Független Kisgazdapárt méltányolja azt az igyekvést, amelyet a kormányzat tanúsított, hogy saját hibáját helyrehozza, de legyen szabad megjegyezni, hogy ennek a hibának helyrehozatalára irányuló szándékot igen jelentõsen mérsékli a most lemondott pénzügyminiszternek, Bokros Lajosnak az az eljárása, amelyet ország-világ elõtt a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján olyan módon fejtett ki, hogy jóízût nevetgélt a munkatársaival azon, hogy a tévesen levont összegek õket nem érintik. Akkor ez országos megdöbbenést keltett.
Sajnos azt kell mondanom, hogy az igyekezet a kormányzati oldalról kevés, mégpedig mindenekelõtt azért, mert ez az elõterjesztés, amellyel a korábbi hibáit akarja jóvátenni, ugyanolyan dilettáns és szakmai színvonalát tekintve elfogadhatatlanul alacsony szintet jelent, mint már oly sok elõterjesztésénél azt a tisztelt Ház tapasztalhatta.
Elég ha arra utalok, hogy rögtön a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi LXVII. törvény módosításával kapcsolatban beterjesztett javaslata 1. §-ának (4) bekezdése azt tartalmazza, hogy nem kell adóelõleget levonni a nyugdíjból és az azzal azonosan adózó jövedelmekbõl. Ahhoz képest, hogy nyugdíjból jelenleg sem, tehát egyébként sem kell levonást eszközölni, úgy gondolom, hogy a törvény rendelkezését törvénymódosítással megerõsíteni, az egy olyan különleges jogalkotási technológiát jelentene, amelynek a bevezetésétõl a Független Kisgazdapárt óva inti a tisztelt Házat. És nemcsak a tisztelt Házat, hanem a kormányzatot, az elõterjesztõt is. A magam részérõl kérem, hogy a jövõben az ilyen dilettáns megoldást ne hozza a Ház elé.
A másik szembeötlõ hiányossága ennek az elõterjesztésnek a 3. §-ában található, ahol is azt mondja, hogy a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, lehetõséget ad azonban arra, hogy annak rendelkezéseit a kifizetõ 1996. január 1-jétõl alkalmazhatja. Ez szerintem szakmailag elfogadhatatlan. Nem helyes, ha a törvény ilyen módon fogalmaz, tehát bizonytalanságot kelt már a fogalmazásában is.
(18.30)
Tehát állást kellett volna foglalnia, hogy kell-e alkalmazni vagy nem. Ha igen, akkor felteszem a kérdést, hogy vajon ebben az esetben egy polgári jogi újítással állunk szemben, nevezetesen egy visszaható hatályú törvénnyel, ami már eleve az alkotmányellenesség talajára tévedést jelent? Itt el kellett volna döntenie a kormánynak, hogy ha a törvény rossz, akkor milyen módszert alkalmazzon - tudniillik egyáltalán nem közömbös, hogy a törvény rossz, vagy pedig a levonás volt téves. Ha a törvény rossz, akkor a módosítását illetõen csak a jövõre van lehetõség a rossz törvényt módosítani - visszaható hatállyal semmilyen polgári jogi szabályt nem lehet módosítani -, ha viszont a levonás volt téves, akkor ebben a körben kellett volna rendelkeznie. Ezért számomra ez a jogtechnikai megoldás is elfogadhatatlan.
Külön ki kell azonban arra térnem, hogy mindenképpen kevés ez a törvény, még a benyújtott módosításokkal együtt is. De az alaptörvény bírálatával kapcsolatban mindenesetre meg kell jegyeznem, hogy még csak a nyugdíjasok problémáit sem képes megoldani, mert azon nyugdíjasok hátrányos helyzetét változatlanul fenntartja, akik tovább dolgoznak és ezért mondjuk nem bért, hanem szerzõdés szerinti juttatást kapnak.
Változatlanul diszkriminatív a törvény az adómérték tekintetében is, és az adóelõleg levonása tekintetében a nyugdíjasokat illetõen az alaptörvénynek ez a diszkriminatív intézkedése változatlanul fennmarad.
Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a diszkrimináció körébe tartozik változatlanul az egyéb jövedelmeknek az a sajátossága, hogy itt egészen más kulcsokat alkalmaz, mint a bérre vonatkozóan. Ez érinti egyrészt az egyéni vállalkozókat, másrészt pedig a megbízásos jogviszony alapján tevékenykedõket. Ez a diszkrimináció tehát éppen azokat sújtja, akik a legtöbbet tesznek a társadalom elõrehaladása érdekében. Ezek közül kiemelném a kényszervállalkozókat, akik éppen a munkanélküliség elkerülése érdekében lettek kényszervállalkozók. Ezeknek a vállalkozóknak a vállalatai rendkívül alacsony jövedelmezõséggel mûködnek, ezért az szja-törvény többletterheivel ezeket a vállalkozókat tömegesen teszi tönkre és fogja tönkretenni. Ez az állapot viszont egyértelmûen a munkanélküliséget fogja gerjeszteni, hiszen - amint az elõbb hivatkoztam rá - a kényszervállalkozók éppen a munkanélküliség elkerülése érdekében lettek vállalkozók.
Külön kell foglalkozni azzal, hogy sokan közülük az egyetemi oktatásban dolgoznak, és egy igen tekintélyes hányaduk különbözõ ok miatt nem munkaszerzõdéssel, illetõleg nem munkaviszony létesítésével, hanem szerzõdéses alapon látja el a feladatait. Ezek kifejezetten hátrányos helyzetben vannak azokkal szemben, akik bért kapnak.
Legyen szabad itt még arra is kitérnem, hogy akik pedig megbízásos viszonnyal a rendkívül alacsony jövedelmüket akarják kiegészíteni, azokat is sújtja az szja-törvény, tehát a beterjesztett kormánymódosítás nem oldja meg ezeket a problémákat.
Még egy kérdéskörrel szeretnék foglalkozni. Nevezetesen azzal a ténnyel, hogy az adóelõleg levonása széles körben nagyobb levonást jelent, mint a végleges adó, ezért az szja-törvény egyértelmûen egy kamatmentes hitel nyújtását jelenti az állam javára. Nem hinném, hogy képviselõtársaimnak ez lett volna az akaratnyilvánítása az szja-törvény megszavazásánál. Azokat a bérbõl élõket sújtja egyértelmûen ez a törvény, akik egyéb jövedelemmel is rendelkeznek. Ezért tehát a jövedelemeltolódás tovább fog jelentkezni.
A Független Kisgazdapárt - az elmondottakból is kitûnõen - nem tartja elégségesnek a kormány beterjesztését a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításáról. Ezért a Független Kisgazdapárt az Alkotmánybírósághoz fordult számos kérdést illetõen. Úgy gondoljuk, hogy az alkotmánybírósági döntés képes egyedül ezeket a jogellenes megoldásokat kiküszöbölni, és a Független Kisgazdapárt nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy az egyik törvényellenességet másik törvényellenességgel fedje el a kormányzat kérésére a kormányzó többség.
Ezért, bármennyire fájlaljuk is, de ezt a kormányzati törekvést ebben a formában a Független Kisgazdapárt nem fogja tudni támogatni, ezért mi egységes "nem"-mel fogjuk kifejezni a törvénnyel kapcsolatban változatlanul fennálló igen sokrétû rosszallásunkat. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)