Torgyán József Tartalom Elõzõ Következõ

DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka: Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! A szerzõdést biztosító mellékkötelezettségek közül a polgári törvénykönyv a foglaló, a kötbér, a zálog, az óvadék és a kezesség intézményrendszerét ismeri. Ebbõl a zálog intézményrendszerét alkotja újjá a most beterjesztett javaslat, mégpedig akként, hogy a polgári törvénykönyv 243-269. -áig terjedõ részt hatályon kívül helyezi és más rendelkezések helyébe való lépését javasolja.

(12.10)

Elõre kell bocsátanom, hogy ezzel a radikális megoldással a Független Kisgazdapárt egyetért, hiszen valóban a piacgazdaság követelményei szükségessé teszik ezen igen fontos, szerzõdést biztosító mellékkötelezettség gyökeres újraszabályozását, már csak azért is, mert a magyar gazdaságot gyötrõ tõkehiány bizonyos enyhítését hozhatja maga után a helyes jogi szabályozás rendszere, különösképpen az agráriumban, ahol a tõkehiány tragikus következményeket okozhat az egész magyar gazdaság számára.

Az agráriumot illetõen azonban - rögtön elõre kell bocsátanom: amellett, hogy a földhitelintézetet már jóval korábban létre kellett volna hozni, hiszen enélkül nem mûködik az egész zálogrendszer sem - legyen szabad arra rámutatnom, hogy óriási veszélyforrásokat is rejt egy teljesen legyengült agrárgazdaságra a földhitelintézetek bevezetése. Hiszen egy olyan magas kamatszint mellett mûködõ gazdaságban, mint a magyar gazdaság, rendkívül könnyen kerülhet sor olyan termõföldek elárverezésére, ahol egész vidékek kerülhetnek egyik percrõl a másikra kétségbeejtõ helyzetbe. Ebben a körben mindenképpen fékeket kell beépíteni és olyan rendszert kialakítani, amely védelmet nyújt nemcsak az önhibájukon kívül gazdaságilag még talpraállni nem tudó kisgazdaságoknak, hanem minden olyan gazdaságnak, amely az agrárium területén mûködik.

Legyen szabad külön kiemelnem, hogy a hitelezõk fedezetigénye is egyértelmûen szükségessé teszi ennek a most javasolt rendszernek bizonyos módosítások útján való bevezetését; hiszen nálunk a fedezet nélküli hiány - a gazdaság különbözõ negatívumaira visszavezethetõen - nem nagyon képzelhetõ el, bár tény az, hogy az állami garanciával nyújtott hitelrendszert sokkal inkább érdemes lenne szélesebb körûvé tenni, éppen azért, hogy teljesen elerõtlenedett területeken is elõre lehessen lépni.

Ilyen értelemben tehát számos olyan eleme van ennek az elõterjesztésnek, amely elviekben a Kisgazdapárt álláspontjával is szinkronba hozható. De legyen szabad rögtön rámutatnom arra, hogy ennek ellenére a magunk részérõl mi sem tudunk semmiképpen egyetérteni a javaslat indokolásának azon részével - és itt, mondhatni, szinte történelmi pillanatról van szó, hiszen egyetértek e körben a Dornbach képviselõ úr által kifejtettekkel -, nem lehet egyetérteni azzal a megközelítéssel, hogy ez a javaslat nemcsak a közép- és kelet-európai országok számára irányt mutató jellegû, hanem a nyugati világ jogrendszerei számára is példaként szolgálhat.

Hogy ez sajnálatos módon mennyire nem így van, arra majd a késõbb elõterjesztendõ kifogások kapcsán fogok rámutatni, de legyen szabad arra utalnom, hogy semmiképpen sem lehet így, hiszen a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény II. fejezete a jogszabályok megalkotásának folyamatáról olyan kötelezettségeket ír elõ a jogalkotó számára, adott esetben az igazságügy- miniszter úr számára, miszerint a tervezetet véleményezésre meg kellett volna küldeni a legfõbb ügyésznek és - miután az a jogalkalmazás kérdéseit is illeti - a Legfelsõbb Bíróság elnökének. A javaslat szövegének indokolásából kitûnik azonban, hogy ez nem történt meg - legalábbis nem tudom elképzelni, hogy szerénységbõl elhallgatta volna ezt a beterjesztõ.

A másik észrevételem az lenne a beterjesztéssel kapcsolatban - ha már ennyire dicsekszik azzal, hogy nemcsak Közép- és Kelet-Európának, hanem az egész világnak irányt mutat -, hogy az Alkotmánybíróság sajnálatos módon ellentétes véleményt alkotott a jogalkalmazás színvonaláról és az alkotmányossági követelmények betartásáról. Hiszen hadd utaljak arra, hogy már a '90-tõl '94-ig mûködött Országgyûlésen alkotott jogszabályok vonatkozásában is megállapította, hogy 17,4 százalékban volt alkotmányellenes a megalkotott jogszabályok sora. Most pedig egészen elképesztõ adatot hozott nyilvánosságra a Népszabadság - mégpedig, ha jól tudom, a február 9-ei számában -, miszerint 34,7 százalék volt az 1995. évben az alkotmányellenesnek minõsített jogalkotások számaránya. Úgy gondolom, hogy ehhez nem kell kommentárt fûzni, de ilyen esetben legalábbis a beterjesztõnek illenék szerényebbnek lenni.

Ami a javaslat egyes rendelkezéseivel kapcsolatos észrevételeinket illeti, hadd legyen szabad mindenekelõtt kitérnem arra, hogy a javaslat a zálogjogot kiterjesztette a zálogtárgy alkotórészeire és tartozékaira is, külön kiemelvén a mezõgazdaságban és az erdõgazdaságban gazdálkodásra rendelt gépeket és egyéb eszközöket is. Úgy gondolom, hogy az elõterjesztésnek ez a megszövegezése egyértelmûen óriási gondokat fog okozni a gyakorlati jog területén is, és a jogalkalmazás területén is, hiszen honnan lehet majd tudni, hogy a mezõ- és erdõgazdaságban gazdálkodásra rendelt gépek közül melyek azok, amelyek ebbe a kategóriába esnek. Tehát jobb lett volna valami olyan megszûkítõ értelmezést használni, mint például a "kizárólag ilyen célra használt eszközökre" utalni, mert különben felesleges jogviták tömkelege keletkezik majd egy ilyen nem precíz megállapításból.

A másik kérdés az, hogy vonatkozik-e ezekre az ingó dolgokra - tehát a gépekre és egyéb eszközökre - a javaslat 260. (2) bekezdése, miszerint a zálogszerzõdést közjegyzõi okiratba kell foglalni és nyilvántartásba kell venni, avagy az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog létesítésével a tartozékok automatikusan zálogtárgyakká válnak. Ez egyáltalán nem közömbös, és most itt nem kívánom érinteni azt a kérdést, hogy vajon mennyiben helyes vagy helytelen ezeknek a kérdéseknek a közjegyzõi okiratba foglalását kizárólagosként megjelölni és kirekeszteni, mondjuk, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot. Úgy gondolom, ez a bizottságokban megvitatandó, nagyon sok kérdést felvetõ olyan kérdéscsoportot tartalmaz magában, amellyel nem biztos, hogy a plenáris ülés elõtt kell foglalkozni.

Legyen szabad rámutatnom arra is, hogy további gondokat vet fel a javaslatnak egy igen fontos intézménye, amely lehetõvé teszi a vállalkozás vagyona egészének vagy részének zálogként való lekötését.

(12.20)

Itt azonban hadd legyen szabad hangsúlyoznom, hogy ez a konstrukció a régi magyar jogban ismert ipari záloglevél fogalmának felel meg, és mindenképpen nemzeti büszkeségünk is megkívánja, hogy erre utalás történjék.

Egyébként ennek az intézményrendszernek a felelevenítésével kapcsolatban több érdemi kifogást kell tennünk. Mindenekelõtt a javaslat 254. (1) bekezdése rögzíti, hogy a követelés biztosítékául a kötelezett gazdálkodó szervezet vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. Tehát nem lehet tudni, hogy az ilyen típusú zálogtárgyak esetében ténylegesen mire vonatkozik az, és ez a kielégítési jog megnyíltával kapcsolatban jelenthet áthidalhatatlan problémákat. Már arról nem is beszélve, hogy az itt használt lebegõ kifejezés egyértelmûen nem tekinthetõ egy szerencsés megközelítésnek.

A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint sokkal jogászibb lenne az a meghatározás, miszerint a vagyonra, vagy annak meghatározott hányadára vonatkozó zálogjog konkrét dolgokra vonatkozó zálogviszonnyá alakul át, vagyis a zálogviszony nem a vagyonra, hanem annak meghatározott elemeire korlátozódik csupán.

Rendkívül sok vita tárgyát fogja képezni majd az is, hogy vajon a törvény szövegét, a 254. (2) bekezdését miként kell értelmezni abban a vonatkozásban, hogy a zálogjogosult mikor teheti konkréttá a zálog tárgyát. Ugyanis, hogyha ebben a kérdésben megvizsgáljuk a törvényszöveget, akkor látható, hogy felmerül a kérdés, hogy csak a kielégítési jog megnyílta elõtt vagy annak megnyíltával, tehát a megnyílta után következik be ez a jog.

Úgy gondolom, ezeket a hiányosságokat is módosító indítványokkal kell majd pótolni.

Ami a beterjesztésnek a polgári jogi szabályozás fõ elveivel való ütközését jelenti, az több vonatkozásban is felmerült bennünk. Egyrészt a polgári jogi szabályozásra jellemzõ a mellérendeltségi módszer, itt pedig kifejezetten hatalmasság biztosítása történik több vonatkozásban is a zálogjogosult számára. Ezért tehát úgy gondoljuk, hogy ezt a kérdést is rendezni kell.

Külön ki kell azonban emelnem a javaslatnak azzal kapcsolatos részét, amely a zálog keletkezésével és létével kapcsolatos képet teljesen zûrzavarossá teszi. Ugyanis a 259. (2) bekezdése kimondja, hogy írásban kell megkötni a zálogszerzõdést ingatlant terhelõ kézizálogjog alapítása esetén. Eszerint tehát ingatlan is lehet kézizálog tárgya. Itt viszont feltétlenül hivatkoznom kell arra, hogy a polgári jogunk rendszere az ingatlan tekintetében, az ingatlanra vonatkozó rendelkezések tekintetében a földhivatali bejegyzést követeli meg mint a tulajdonjog keletkezésének a fõszabályát, tehát a kézizáloggal való rendelkezési jog a hatályos jogunkkal gyökeresen szemben áll.

A kérdés annál is inkább igenis gyakorlati jelentõségû, mert mi lesz akkor, hogyha a kézizálog alapján birtokba vesznek olyan ingatlanokat, ahol a termelés ezzel ellehetetlenül, mert egyáltalán nem képzelhetõ el, hogy a kézizálog alapján birtokba jutott tulajdonos a termelés kockázatát is vállalja, ha egyszer az õ fõprofilja nem a termelési kockázat vállalása, hanem a hitelezés.

Tehát - elnézést kérek, most látom, hogy lejárt az idõm, köszönöm szépen, hogy elnök asszony elnézõ volt velem szemben, hogy befejezhetem a mondatot -, (Derültség.) a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy ezeknek a kérdéseknek a módosító indítványokkal való szabályozása mindenképpen indokolt és szükségszerû. Enélkül a törvénytervezetet nem tudjuk támogatni. De én azt hiszem, hogy itt olyan fontos jogkérdésekrõl van szó, amelyeket - úgy éreztem az eddigi felszólalásokból - mindenki felvetendõ és megvitatandó kérdéseknek tart. Én remélem, hogy módosítványokkal ezek korrigálhatók, és ekként fogjuk tudni támogatni a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage