DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Isépy képviselõ úr azt mondta az imént napirend elõtti hozzászólásában, hogy a csont még lerágatlan - ezért kénytelenek vagyunk tovább rágni. Úgy tûnik, nem elég az, hogy a miniszter kijelentette: nem állt szándékában olyan döntést hozni, hogy történelembõl ne érettségizzenek a magyar diákok. Úgy tûnik, nem elegendõ, hogy egyetlenegy kormánypárti politikus sem nyilatkozott ilyen tartalommal. Tehát akkor szeretném most itt a szocialista képviselõcsoport nevében megerõsíteni, hogy a mi képviselõink is úgy gondolják, hogy történelembõl érettségizni kell a magyar diákoknak.
Úgy gondolom, itt inkább egy kicsit másról van szó: ágyúval lõttek, és nem verébre, hanem egy olyan lufira, amit önök bocsátottak föl a januári politikai uborkaszezonban. Hiszen nem volt olyan állítás, amelyet ilyen módon kellett volna cáfolni. Itt vita volt szakmai alternatívákról. Azt gondolom, az a szándék, amely egy irányba mutat - és amelyet itt már valamennyi képviselõcsoport részérõl megerõsítettek -, találkozik azzal a szándékkal, amelyet a szocialista képviselõcsoport tagjai is magukénak vallanak.
Azt gondolom, mi valamennyien érdekeltek vagyunk abban, hogy a nemzettudathoz, a nemzeti identitásunkhoz olyan módon kapcsolódjanak fiataljaink, diákjaink, ahogy az ebben a Házban elhangzott. S mi nemcsak azt szeretnénk, ha a mohácsi vészbõl érettségiznének a diákjaink, hanem hiszem és bízom benne, hogy tudni fogják fiaink azt is, hogy ki volt Szemere Bertalan, és azt is, hogy ki volt Kéthly Anna.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)