DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedtessék meg, itt az általános vita során arra próbáljak kitérni, hogy mennyire nélkülözhetetlen a tisztelt Országgyûlésnek az, hogy az elõttünk fekvõ, Balsai István úr által elhelyezett törvényjavaslatot megvitassuk, és mindenféleképpen a hatályos törvénybe beemeljük.
Az elõterjesztés során Balsai István úr elmondta a törvénytervezetnek lényeges kérdéseit. Szabad György képviselõ úr az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményeként elmondotta azokat, amelyeket az ellenzéki képviselõk az alkotmányügyi bizottság elõtt elõadtak. Én ezekre nem kívánok visszatérni.
Egyetlenegy olyan kérdésre szeretnék kitérni, ami feltétlenül indokolja azt, hogy a Balsai-féle törvénytervezet beépüljön a hatályos jogunkba. Elég rossz emlékû vita volt ez év nyarán az Országgyûlésben, amikor a két bíró megválasztásával kapcsolatos országgyûlési határozat volt a vita tárgya.
Engedtessék meg, hogy hivatkozzam a hatályos jogszabály 6. §-ára, és a 6. §-nak arra a félreértésre és ellenzési problémákba ütközõ részére, amely tulajdonképpen akkor az egész vitát keverte.
A 6. § (1) bekezdésének utolsó mondata a semmisségi törvények felsorolása után úgy szól, hogy a törvények alapján semmissé nyilvánították. Ez ma a hatályos jogszabály. Ez volt az a kérdés, amelyet akkor, 1994 áprilisában a nemzetbiztonsági bizottság elõtt az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, majd a Legfelsõbb Bíróság elnöke is úgy értelmezett, hogy egy külön aktusnak kell születni, és egy külön aktus alapján kell az érintett bírák által hozott ítéleteket megsemmisíteni. Ez nyilvánvalóan ellentmondásban van a semmisségi törvények rendelkezéseivel, de tisztelt Országgyûlés, ez a törvényhely ma él.
Miért mondom ezt? Azért mondom, mert én megnéztem a kormány elõterjesztését. Azt, amely állítólag kiválthatná a Balsai István képviselõ úr által elõterjesztett törvényjavaslatot. Én szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem válthatja ki.
Nem válthatja ki azért, mert a Belügyminisztérium által elõterjesztett törvényjavaslat a hatályos törvény 6. szakaszát nem érinti. Következésképpen azt az elõterjesztést még módosító indítványokkal sem tudja a Ház olyan helyzetbe hozni, hogy ezt a vitakérdést a hatályos jogban megoldja. Erre egyedül és kizárólag az az egy lehetõség mutatkozik, hogyha a Balsai István képviselõ úr által elõterjesztett törvényjavaslattal a hatályos törvény 6. §- át módosítjuk.
Elfogadom azt, hogyha a kormánykoalíció képviselõi nem értenek egyet Balsai Istvánnak a 6.§-t illetõ megfogalmazásával, de arra lehetõségük van, hogy módosító indítványokkal ezt a problémát minden körülmények között megoldhassák.
Nincs meg ez a lehetõség a kormány elõterjesztésével kapcsolatban. Tehát oda akarok eljutni, tisztelt Országgyûlés, hogyha és amennyiben a Balsai-féle törvényjavaslatot, ezeket a kérdéseket, amelyeket õ is felvetett, most a Ház részleteiben nem tárgyalja meg, fönn fogja tartani azt a szerencsétlen és önmagában ellentmondásos helyzetet, amelyet az 1994. évi törvény 6. §-a fenntartott.
Az én álláspontom ezzel kapcsolatban az, egyetértve Balsai István képviselõ úrnak az elõterjesztés indokolásában való kifejtésével, nem az õ feladata az, hogy az Alkotmánybíróság által elõírtaknak minden tekintetben megfeleljen. Közhely, elhangzott többször, mégis lényeges kiemelni: az Alkotmánybíróság által megállapított szeptember 30-i határidõ eredménytelen elmúlta után Balsai István október 12-én elõterjesztette azt a törvényjavaslatot, amelyet a kormány a szeptember 30-i kötelezõ határidõ ellenére csak december elején terjesztett elõ, és az jelen pillanatban a tárgyalásnak egy olyan kezdeti szakaszában van - bocsánat, a tárgyalása meg se kezdõdött, kizárólag elõ van terjesztve -, hogy semmilyen körülmények között nem tudja most már az Országgyûlés még ennek az évnek a végéig sem ezt a vitát lefolytatni.
Ilyen körülmények között az én megítélésem szerint, úgy, ahogy Kövér László is elmondotta, az Országgyûlésnek a kormánykoalícióhoz tartozó képviselõi szíveskedjenek venni azt a fáradságot, hogy az általuk el nem fogadható Balsai-féle elõterjesztéshez adjanak be módosító indítványokat. Megítélésem szerint a két javaslat egymás mellett tökéletesen megél.
Megél azért, mert Balsai István nem említi ezt a történeti hivatalt, amelynek felállítását - hadd tegyek egy rossz indulatú megjegyzést, egy újabb hivatal létrehozását - ellenzéki képviselõ nehéz szívvel kezdeményezi. Ezt a kormány kezdeményezheti. Én is azt hiszem, hogy ez egy szerencsés megoldás. Emiatt feltétlenül szükség van arra az elõterjesztésre, amelyet a Belügyminisztérium hozott. De a Balsai István által érintett törvényhelyek rendezése az õ törvényt módosító önálló képviselõi indítványával megoldható. Ilyen körülmények között nagyon sok késõbbi vitától szabadulhatnánk meg.
Szeretnék arra hivatkozni itt a 6.§-nál: ez a 6. § kiállta az Alkotmánybíróság próbáját. De ugyanakkor itt a Házban valamennyien tudjuk azt, hogy olyan belsõ ellentmondások vannak, amelyeket minden körülmények között fel kell oldani. Én tisztelettel azt kérem, hogy ezeket megfontolva, kiegészítve azokkal a felszólalásokkal, amikre a kezdet kezdetén hivatkoztam, próbáljuk meg minden körülmények között ezzel ezt a kérdést egyszer és mindenkorra helyre tenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)