DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt Ház! A három módosítani szándékozott törvényjavaslathoz öt módosító indítványom van. Azonban, miután egyik sem kapott egyharmadot sem, egyetlen bizottságban sem, kizárólag az ebben az egy módosításban találhatókkal kívánok most foglalkozni. Ugyanis ez egy különösen "kedves" javaslat, és a története önmagában megér talán néhány perc figyelmet.
Magát a '75. évi II. törvényt, a társadalombiztosítás alaptörvényét igen megviselt törvénynek kell tartanunk, igencsak molyrágta lett az évek során bekövetkezett módosításoktól. A hatályos jogszabályok gyûjteményében... (Felmutatja.) ...ennyi oldalt tartalmaz, de abban ilyen üres oldalak is találhatók, éppen azért, mert ezt a törvényt gyakorlatilag minden évben - volt, hogy többször is - módosították, a pillanatnyi igényeknek megfelelõen.
Olyan módosításra azonban, amire most elõterjesztés történt a módosító törvényjavaslat 3. §-ában - amely az eredeti törvény 16. § (3) bekezdését javasolta módosítani -, eddig még nem volt példa. Ez egy csodálatos jogi lelemény: arról szól, hogy a 16/A § felsorolja tételesen mindazokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek térítésmentesen járnak a biztosítottnak.
Ebbe a bevezetõ mondatba, amely tehát eredetileg úgy szólt, hogy "a biztosított az egészségügyi szolgáltatás keretében térítés nélkül jogosult..." - és jön a felsorolás -, beszúr egy olyan, gondolatjelek közötti részt, amely úgy szól, hogy "a kormány rendeletében foglalt kivételekkel". Mit jelentene ez? - egy elfogadott törvény, amely egy oldalon keresztül felsorolja, hogy mi jár, kormányrendelettel bármikor, tetszés szerint módosítható lenne.
Ez már önmagában is egy pikáns történet; különösen pikánssá válik akkor, amikor ehhez azt a módosítást tettem az együttes ajánlás 5. pontjában, hogy "a kormány, rendeletében foglalt kivételekkel" helyett az a mondatkiegészítés következzék be, hogy "az e törvényben foglalt kivételekkel" - hiszen törvényt törvénnyel lehet módosítani.
A többi módosító javaslatomhoz hasonlóan ez sem kapta meg sem az elõterjesztõ, sem a bizottságok támogatását, a bizottságok részérõl egyharmadban sem. Ez még rendben lenne, hogyha véletlenül nem került volna kezembe a népjóléti miniszter úr és az igazságügy-miniszter úr együttes elõterjesztése a kormányülésre, ahol errõl a törvénymódosító javaslatról határoztak. Legnagyobb meglepetésemre és konstruktivitásom bizonyítékaként az szerepel benne, hogy "az e törvényben foglalt kivételekkel". Ez szó szerint megegyezik azzal az indítvánnyal - a népjóléti miniszter úr és az igazságügy- miniszter úr elsõ elõterjesztése -, amelyet én megfogalmaztam. Az indoklásban részletesen kifejtik, hogy miért szükséges ez. Azt mondják, hogy a javaslat alapvetõ garanciális eleme, hogy az úgynevezett co-payment - tehát a térítési díj bevezetése, illetve a részleges térítési díj alkalmazhatóságának meghatározása - a parlament döntési kompetenciájába tartozik, ezért magának a társadalombiztosításról szóló törvénynek kell tartalmaznia azokat az eseteket, amelyekben a biztosított nem térítésmentesen jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Ez a 40/573/1995-ös elõterjesztésben olvasható - az alkotmányosságért felelõs igazságügy-miniszter és a szakmáért felelõs népjóléti miniszter elõterjesztése.
Mindehhez hozzátartozik, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár - amelynek a költségére, a pénzére, a zsebére megy a játék - szintén így foglalt állást. Nekik ugyan egyetértési joguk nincs törvényben, de rendeletben igen. Éppen ezért nem érthetõ a kormányülésen megváltoztatott eredeti elõterjesztés, amely rendeletileg kíván utólag bármit módosítani egy törvényben - nem érthetõ, mert nehezebb helyzetbe hozza magát a kormányt. A parlamentben kényelmes többsége van, bármely törvényt megváltoztathat - most is. Rendelettel az önkormányzatoknak már egyetértési joguk van, és az önkormányzatok egyetértését megszerezni - lássuk például a tb költségvetési vitájával kapcsolatos idõzavart - valószínûleg nehezebb, mint a 74 százalékos, kormányzatot támogató képviselõi szavazatot.
Erre tekintettel kérni fogjuk, hogy errõl a vitatott és az egyharmadban sem támogatott javaslatról a Ház döntsön, eldöntse, hogy a népjóléti miniszter úr az elsõ vagy a második elõterjesztését tartja-e fenn - a véleménynyilvánítása akkor a szavazás elõtt kötelezõ lesz. Köszönöm szépen, elnök úr.