GRÁF JÓZSEF, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egyben kérem az engedélyét, hozzájárulását is ahhoz, hogy a társasági adóról szóló bizottsági ajánláson kívül a mezõgazdasági bizottság nevében a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl, valamint a helyi adókról szóló törvényjavaslathoz is ismertessem a bizottsági véleményt. (Az elnök igenlõen bólint.)
Tisztelt Képviselõtársaim! Az Országgyûlés mezõgazdasági bizottsága október 25-ei ülésén megtárgyalta a társasági adótörvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot, és azt szinte egyhangúlag, mindössze egy tartózkodással, az általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottsági ajánlást néhány mondatban ismertetve azt szeretném kiemelni, hogy a társasági adótörvény mostani módosítása alapvetõen nem változtatta meg a hatályban lévõ törvény szellemiségét és lényegét. Ezt a mezõgazdasági bizottság azért tartotta fontosnak leszögezni, mert az adótörvényekkel szemben az adózóknak és a gazdasági élet szereplõinek van egy olyan elvárása, hogy azok legalább szellemiségükben ne változzanak minden évben alapvetõen, csak a szükséges módosítások mértékéig. Így megmaradt - és ez nagy megelégedésünkre szolgált - a kedvezõ adókulcsban való támogatása azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a megképzett nyereségüket elsõsorban fejlesztésre fordítják, nem a társaságból való kivételre, vagy ennek a haszonnak, jövedelemnek a felélésére.
Igen fontos elemnek tartjuk a gyorsított, 30 százalékos amortizáció lehetõségének a megteremtését, ami szintén az elõzõ tétellel összefüggésben a dinamikusabban fejlõdõ gazdasági társaságok mûszaki-technikai fejlesztésére ad lehetõséget. A fejlesztések és beruházások támogatásán túl a javaslat támogatni kívánja a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatását. Ez a mezõgazdasági bizottság tagjainak már régi javaslata, hiszen többségében olyan területekrõl érkeztek, ahol ez a kérdés rendkívül fontos, és ebben valamilyen lépésnek most már következnie kellett.
Ugyanakkor a másik fogalom, a vállalkozási övezet, a bizottsági ülésen is elhangzottak szerint még nem pontosan körülhatárolt és érthetõ mindenki számára. Úgy gondoljuk, hogy az ehhez kapcsolódó támogatások és ezek formái majd az általános vitában pontosodni fognak.
Némi vitát váltott ki a társasági törvény azon módosítása, hogy a kiemelt nagyberuházást végzõk, azaz az 1 milliárd forint felettiek 50 százalékos adókedvezményben részesülhetnek, ha exportárbevételük 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növekedik. Az egyik vélemény támogatta ezt a javaslatot, abból kiindulva, hogy ezeknek a nagy cégeknek, hatalmas beruházási összeggel rendelkezõ cégeknek a megjelenése egy adott térségben jelentõs módon meg tudja változtatni az ottani gazdasági-társadalmi hatásokat.
A másik, ezzel ellentétes vélemény szerint elhangzott a passzus helytelenítése is, mondván, hogy a mai magyar gazdasági viszonyokra inkább jellemzõek azon gazdasági társaságok, amelyekre nem jellemzõ az egymilliárdos beruházás vagy ennek a lehetõsége, így elsõsorban õket kellene támogatni adókedvezménnyel, nem pedig ezeket a nagy cégeket.
Tisztelt Ház! A mezõgazdasági bizottság tehát mindösszesen egy tartózkodással javasolja a társasági adóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását, majd a késõbbiekben az elfogadását.
(11.30)
Ugyanez vonatkozik a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló T/1503. számú törvényjavaslatra, illetve a helyi adókról szóló T/1505. számú törvényjavaslatra mind az általános vitára, mind a késõbbi elfogadásra vonatkozólag. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)