RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Miniszter Úr! Ez a törvényjavaslat a célját a fejlett európai országok több évtizedes élelmiszer- szabályozási gyakorlatával azonos módon próbálta rögzíteni. Eszerint az élelmiszer-szabályozásnak közvetlenül az egészség- és érdekvédelemmel, de közvetve is a piaci verseny tisztaságának és az élelmiszer szabad áramlásának biztosításával a fogyasztókat kell szolgálnia. A törvény céljának ilyen módon való meghatározása az élelmiszerekre vonatkozó szabályozásban alapvetõ változást jelent. Az eddigi szabályozási gyakorlat ugyanis nem a fogyasztók, hanem az elõállítók, elsõsorban a nagy állami vállalatok érdekeit szolgálta.
A szociális piacgazdaság keretében az egész társadalom közös érdeke a biztonságos hazai élelmiszer-ellátás és a hatékony exportlehetõségeket biztosító mezõgazdaság kialakulása. A mezõgazdaság átalakulása hazánkban igen vontatottan halad. Termelési volumene, termékeinek minõségi színvonala jelentõsen visszaesett. Úgy tûnik, hogy ennek az ország számára igen jelentõs ágazatnak a mûködését, ennek intézményrendszerét az alakuló piacgazdaság viszonyai között nagyon nehéz megszervezni. Az egymást követõ negatív tendenciák hatása már érezhetõ az élelmiszer-ellátás idõszakos zavaraiban, a sokszor indokolatlan áremelkedésben, a hazai termelésû élelmiszer-választék beszûkülésében és az import élelmiszerek arányának növekedésében. Sajnálatosan nem eléggé tudott az, hogy hazánk a Föld azon néhány százalékot kitevõ területén fekszik, ahol a talaj- és klimatikus viszonyok magas színvonalú és gazdaságos mezõgazdasági termelést tesznek lehetõvé. Az élelmiszer-mennyiség megtermelése minden olyan országnak - így hazánknak is - alapvetõ feladata, melyek sikeresen végezhetnek mezõgazdasági termelést. Ez azt jelenti, hogy a mezõgazdaság jelentõsége ezekben az országokban - így hazánkban is - a jövõben minden bizonnyal felértékelõdik, még akkor is, ha rövid távon jelenleg még a felelõsök közül sem látnak sokan perspektívát ezen a területen. A mezõgazdaság kezelésének kérdése a jövõbeni kormányok számára egyre inkább nagyon fontos erkölcsi, mintsem politikai kérdés kell hogy legyen.
A vázolt keretek között mind rövid, mind hosszú távon az élelmiszer- gazdaságnak - és ugyanúgy az állategészségügynek - igen fontos szerep jut a mezõgazdasági termelésben. Az állategészségügy speciális terület, amely - szabályai megtartása útján - képes az állati eredetû élelmiszertermékek minõségét és az emberi egészségre biztonságos és ártalmatlan voltát biztosítani. Ezért fontos ennek a három törvénynek, így az állat-egészségügyi szabályozásnak is végigvonulnia az állati eredetû élelmiszerek elõállításának teljes folyamatán, az élõ állat egészségének megõrzésétõl és helyreállításától kezdve a takarmányfeldolgozáson, az állati termékek feldolgozásán át a forgalmazásig. E hosszú folyamat minden részének kiemelkedõ fontossága van. A minõség biztosításának is, mert akár külföldön, akár belföldön csak a minõségi termék piacképes, és ez a jövõben sem lesz másképp.
Az állati termék minõségének javítása már napjaink egyik legfontosabb feladata. A hazai termék minõsége igen sok vonatkozásban nem éri el az európai országokban termelt élelmiszerek minõségét. Ugyanakkor kinyilvánított célunk, hogy csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz. A türelmi idõ, vagyis a társult tagság körülményei között eltöltött idõ lejárta után a nyugati országokban és a nálunk termelt árunak azonos minõséget kell képviselnie.
A törvényjavaslattal kapcsolatban elõttem szóló képviselõtársaim már kifejtették véleményüket. Részletesen nem kívánom ezt elemezni, hiszen - ahogy elmondták - ez a törvény huszonhét paragrafusban tárgyalja az élelmiszerek elõállításának általános feltételeit, a minõségi követelményeket, a magyar élelmiszerkönyv elsõ, második és harmadik kötetét, az élelmiszer-forgalmazás, -csomagolás követelményeit, a hatósági ellenõrzés, az intézkedések szabályozását és a minõségvédelmi bírságolás lehetõségét. Végül a vegyes és zárórendelkezések szólnak a tervezet harmonizált beillesztésérõl és a hatályon kívül helyezendõ jogszabályokról.
A tervezet áttanulmányozása és értékelése alapján két rövid gondolatom lenne még a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Örülök, hogy a törvénytervezet kiküszöbölte azt az alapvetõ hiányosságot, hogy intézkedett a törvénytervezetben felsorolt kormányszervek közül - és a bizottságban ez nagyrészt döntésre került - egy, a koordinációért felelõs szervrõl, amelynek fõ feladata lenne a tárcák és különbözõ hatóságok közötti együttmûködés biztosítása, hisz meg van nevezve, nemcsak felsorolás szintjén.
Üdvözölni lehet a csomagolással kapcsolatosan a IV. fejezetben, a 17. §-ban megjelent felsorolást, amely bár végsõ soron nem oldja meg azt az európai élelmiszer-csomagolási szabályzatot, amely most készül, de úgy gondolom, minden alapot megad arra, hogy annak lehetõségét ehhez majd csatlakoztatni lehessen. Európában az átmeneti állapot jellemzi az élelmiszer-csomagolás szabályozásának jelenlegi helyzetét. Ennek oka, hogy az Európai Unió nagy erõfeszítést tesz egy egységes piac kialakulása érdekében, ahol az áruk, a munkaerõ és a szolgáltatások akadálytalanul áramolhatnak és a tõke szabadon mozog. A jelenleg tizenöt tagot számláló, brüsszeli székhelyû Európai Közösség bizottsága felelõs a tagországok törvényes rendelkezéseinek egységesítéséért. Azokon a területeken, ahol még az országos elõírások a mérvadóak, az Európai Unió még erõfeszítéseket folytat a harmonizálásért.
Az áruk szabad mozgásának elve lehetõvé teszi a legális kereskedelmet azokban az országokban is, ahol az egységesítés még nem felel meg pontosan az elõírásoknak. Az Európai Unió egy keretirányelvet dolgozott ki, amely leszögezi a tagországokban használt valamennyi élelmiszer-csomagoló szerre vonatkozó alapelvet. Az élelmiszerekkel érintkezõ csomagolószereket megfelelõ gyártási gyakorlattal kell elõállítani, a benne lévõ összetevõk mennyiségileg fölös arányban nem lehetnek jelen a csomagolószerben, és nem kerülhetnek az élelmiszerbe egészséget veszélyeztetõ mennyiségben. Az élelmiszerbe kerülõ csomagolóanyag-származékok mennyisége nem változtathatja meg ezek összetételét vagy jellegét.
Ezen rövid gondolatok után - és ilyen késõ esti órában - a Kereszténydemokrata Néppárt az élelmiszerrel kapcsolatos törvényjavaslatot támogatni tudja és elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps.)