DR. KÓNYA IMRE (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Én úgy vélem, hogy amikor az állampolgárok valóban nap mint nap érzik, hogy a közbiztonság immár számokban is kifejezhetõen romlik, amikor a rendõrök is érzik, hogy a helyzetük egyre kilátástalanabbá válik, és amikor egy ellenzéki párt az ezzel kapcsolatos aggodalmait fölveti és konkrét javaslatokat is megfogalmaz, talán kevéssé indokolt a belügyminiszter részérõl, hogyha petárdák robbantásához hasonlítja a napirendi felszólalásban megfogalmazott javaslatokat és aggodalmakat.
Én egy másik aspektust vetnék föl ezzel kapcsolatban, nevezetesen a polgárbarát rendõrség kialakulásának a folyamatát, amelyik egy hosszú folyamat, de amelyik nem vitásan az elmúlt ciklusban megindult, és abban az esetben, hogyha a rendõrök helyzetén nem tudunk kézzelfoghatóan javítani, akkor e polgárbarát rendõrség kialakulásának a folyamata is megakadhat. Ha a rendõröknek napi egzisztenciális gondjaik vannak, akkor könnyen ébredhetnek fel azok a régi reflexek, amelyek egyáltalán nem kívánatosak egy polgárbarát rendõrség esetében. Ezért tehát mindenképpen forrást kell teremteni a rendõrök egzisztenciális helyzetének javítására, és a költségvetési tárgyalás idején valóban meg kell találni azokat a forrásokat, amelyek kézzelfogható javulást tudnak elõidézni a rendõri állomány egzisztenciális helyzetében.
Én nem gondolom, hogy Petõ Ivánnak igaza van, amikor az elõzõ napirend elõtti felszólalásban azt tette vitássá, hogy forráselvonással járna a lakásépítés forszírozása és támogatása, mert hiszen a lakásépítés támogatása áfa-bevételeket jelent, hogyha a lakásépítés megnövekszik, de az biztos, hogy ezen a területen kifejezetten további forrásokat kell föltárni, és ebben kormánypártnak és ellenzéknek egyaránt együtt kell mûködni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a jobb oldalon.)