KÓSA LAJOS (Fidesz): Miniszter Úr! A válaszát én nem tudom elfogadni. Azért nem tudom elfogadni, mert hogyha 1994 õszén ön vagy a kormányból bárki felállt volna, és azt mondta volna, hogy a Matáv szerzõdése ezen és ezen a ponton rossz, például a Matáv mint ágazat érdekeit kellene hogy valamilyen szinten képviselje Lotz Károly, õ feláll és azt mondja a parlament elõtt: Uraim, az elõzõk ezt csinálták, én ebben most ezen a ponton nem tudok elmozdulni, ezért a felelõsséget áthárítom az elõdömre. Azóta eltelt egy év: miért csak most kell kiderülnie annak a parlament elõtt, hogy a Matáv privatizációs szerzõdése úgy rossz, ahogy van? Bár hozzáteszem: jelenleg a Matáv 70 százalékban magyar állami tulajdonú vállalat.
Nagyon elgondolkodtató ez az egész történet azért is, hogyha felsorolom, hogy a privatizáció elõtt a Matáv milyen profitábilitással dolgozott: '91-ben 10,3 milliárd forint, '92-ben 1,2 milliárd forint, '93-ban pedig 1,6 milliárd forint adózás elõtti eredményt csinált a cég. A privatizáció után '94-ben pedig mindösszesen 195 millió forintot, '95-ben 1 millió forintot tervez, miközben az elsõ negyedévre esõ vesztesége 9 milliárd forint. Önöknek, hogyha az ország érdekeit kell hogy képviseljék, fel kellett volna állni akkor. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ elmúlását.) Ma már ezt azért nem lehet elfogadni, mert nem látjuk, hogy mi akadályozta meg önöket ebben. Éppen ezért azt hiszem, hogy ez az egész történet a késõbbi privatizáció miatt rendkívül tanulságos. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)