DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Ritkán szoktam személyes megtámadtatás címén szót kérni, de most azt hiszem, hogy itt a helye.
Miniszter úr az azonnali kérdésemre adott viszontválaszában megtámadott engem és azt állította, hogy indulatos vagyok, - ezt elismerem, ilyen a természetem. (Derültség.)
De azt is állította és a szememre hányta, hogy a részletes vitában erre a problémára nem hívtam fel a figyelmet, hogy errõl a módosító indítványról nem beszéltem, és azt is, hogy eddig miért nem beszéltem, hogy miért ma, az azonnali kérdések órájában mondtam el.
Tisztelt Miniszter Úr! A részletes vitában, amin ön nem volt itt, s a tárcája sem képviselte igazán magát néhány perc kivételével, errõl az indítványról nem beszélhettem, mert ez az indítvány nem volt.
Részben az ilyen indítványok miatt kérte az ellenzék azt, hogy nyissuk meg újból a részletes vitát, hogy a parlament tárgyalni tudjon errõl, de önök azért, hogy Horn miniszterelnök úr kivihesse a Magyar Közlönyt az Amerikai Egyesült Államokba, ehhez nem járultak hozzá.
(16.30)
Azonkívül pedig az elsõ adandó alkalommal, amikor ezt megtehettem, az alkotmányügyi bizottság múlt heti ülésén elmondtam ezt a problémát most már az indítványról, hiszen akkor már rendelkezésre állt. S nem én tehetek arról, hogy a kormány egyes tagjai között nincsen kommunikáció. S nem én tehetek arról, hogy ön és a tárcája egy törvényjavaslatban képtelen azt a két mondatot megnézni, amely az ön tárcájára vonatkozik. (Taps az ellenzék padsoraiban.)