DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõ Úr! Messzemenõen egyetértek azzal a megállapítással, hogy amikor rossz a magyar lakosság egészségi állapota, ugyanakkor azonban a védõoltási rendszer világviszonylatban is példamutató. Az Egészségügyi Világszervezet magyarországi vizsgálata is ezt támasztotta alá. Írásos véleményünk van arról, hogy a magyar védõoltási rendszer koszerû, és az oltottsági arány a 100 százalékot közelíti meg, amelyet európai viszonylatban is nagyon kevés ország tudott megvalósítani.
Az "Objektív" mûsorának április 28-ai riportjait magam is láttam, és mindjárt szeretném azt mondani, hogy az információ pontatlan volt. Ugyanis az hangzott el, hogy az európai országok többségében kötelezõ oltásként vezették be a Haemophilus influenzae elleni védõoltást. A valóság azonban az, hogy Európában mindössze hét ország alkalmazza ezt a védõoltást, de egyik sem kötelezõen. Az, hogy egy országban a védõoltási gyakorlatba egy oltást felvesznek-e, az szakértõi véleményeken alapuló döntés, de természetesen az oltás bevezetését befolyásolja annak költsége is.
Szeretném azt mondani, hogy a Haemophilus influenzae oltóanyag nem tartozik az olcsó oltóanyagok közé, és a kelet-európai országok nagy többsége nemcsak ezt az oltást, hanem még olyan oltásokat sem tudott gazdasági nehézségek miatt bevezetni, mint a kanyaró-rubeola-mumpsz elleni kombinált oltóanyaggal történõ oltás, amelyet Magyarországon már jó néhány éve sikerrel alkalmazunk. A legtöbb ország figyelembe veszi az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait, és a szervezet eddig még nem javasolta a Haemophilus influenzae elleni védõoltás teljes Európára történõ bevezetését. Hogy nem tettek javaslatot, ennek az az oka, tisztelt képviselõ úr, hogy az európai országok döntõ többségében még nincsenek megbízható adatok a Haemophilus influenzae fertõzések sajátosságairól. Miután Magyarországon a kórokozó által okozott megbetegedés - ahogy ön is említette - még nem bejelentendõ, csak becslésekkel rendelkezünk, és eszerint körülbelül évi ötvenre tehetõ a fertõzések száma, közülük évente három-öt beteget veszítünk el.
Elsõ lépésként azt kell tisztázni, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumában évente kimutatott mintegy húszezer, ebbe a csoportba tartozó kórokozó közül valójában hány okoz megbetegedést. Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy ez a munka már megkezdõdött, és a szakértõi döntéshez fel tudjuk használni az eddigi önkéntes oltások tapasztalatait is, hiszen ez az oltóanyag 1994 második felétõl orvosi receptre gyógyszertárakban beszerezhetõ, jelenleg 40 százalékos társadalombiztosítási támogatás mellett 687 forint a lakosság számára. Fontos tény, hogy a közgyógyellátásra jogosultak ezt az oltóanyagot jelenleg is térítésmentesen kaphatják meg.
Azt is szeretném elmondani, hogy ha egy korosztályt kötelezõen oltanánk, a mai árakon ez 500 millió forintba kerülne; ez az összeg azonos az ország jelenlegi teljes éves oltóanyagköltségével, amely az összes gyermekkori megbetegedési veszély elhárításának és a nemzetközi utakkal kapcsolatos védõoltásoknak a költségeit magában foglaja.
Összegezve tehát: a Népjóléti Minisztérium egyáltalán nem zárkózik el, sõt fontosnak tartja a Haemophilus influenzae okozta fertõzések elleni védõoltások bevezetésének elõkészítését, de kötelezõ elrendelésre csak akkor kerülhet sor, ha valójában a szakértõi vizsgálatok ezt igazolják. A fertõzõ megbetegedések bejelentésére vonatkozó jogszabályt rövidesen, néhány héten belül módosítani kívánjuk, ez el fogja rendelni a Haemophilus influenzae okozta megbetegedések bejelentését is. Ezen járványügyi vizsgálatok alapján tudjuk mérlegelni azt, hogy az oltás kisgyermekkorban általánosan és kötelezõen bevezetendõ legyen - nem figyelmen kívül hagyva természetesen a költségvetési vonzatokat sem.
Köszönöm szépen. (Taps.)