POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 1992-ben alkotta meg a parlament a helyi önkormányzatokról szóló törvényen alapuló, a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerérõl rendelkezõ 1992. évi LXXXIX. számú törvényt. E törvény alapcélja volt, hogy az önkormányzatok beruházási, fejlesztési céljaik megvalósításához - saját meglévõ forrásaik mellett - központi pénzeszközökhöz jussanak. E törvény alapcélja volt, hogy az önkormányzatok beruházási, fejlesztési céljaik megvalósításához központi pénzeszközökkel rendelkezzenek.
Természetes igény volt ez, mert az önkormányzatok tevékenységének kiszélesítésével a helyi igények, életkörülmények javításához az államnak is hozzá kell járulnia. Az igények óriásiak. Szinte minden település törekszik arra, hogy lakókörnyezetét polgárai, de a majdani letelepülni vágyók számára is, vonzóbbá, kényelmesebbé tegye. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a fejlesztések megvalósulásával az önkormányzatok, tevékenységük bizonyítékaként, konkrét eredményekkel büszkélkedhetnek.
A különbözõ formákban 1991 óta mûködõ cél- és címzett-támogatási rendszerben napjainkig közel 150 milliárd forint állt az önkormányzatok részére. Nagyon sokféle és fontos dolog támogatására nyílt lehetõség, szabályozott, meghatározott célok és címek kielégítésére.
(17.40)
Meghatározottakra, mert a szükségletek tengerében már az elõzõ parlamentnek is fõ célokat kellett meghatároznia. Rendelkeznie kellett a kiemelten támogatott célok körérõl, az igénybevétel feltételeirõl.
Az Országgyûlés az 1992. évi LXXXIX. törvény megalkotásakor alanyi jogon biztosította a támogatáshoz való hozzájutást az önkormányzatok részére. Vitathatatlan, hogy az eltelt pár év alatt jelentõs mennyiségû egészséges ivóvízellátási program, szennyvízelvezetés, -tisztítás, továbbá gázprogram indult és fejezõdött be. Nem elhanyagolható a megépült, megszépült új iskolák sora, de az új tornatermek száma sem.
A címzett-támogatások körébõl jelentõs kórházi felújítások indultak és állanak befejezés elõtt. Jelentõs szerepet játszott a céltámogatási rendszer bevezetése a helyi közéleti aktivitás kiteljesedésében, a sok kistelepülés elmaradottságának felszámolásában.
A támogatási rendszer mûködésében ugyanakkor ellentmondások is keletkeztek, mégpedig az alanyi jogosultság révén, mivel minden évben lényegesen több volt az igény - és ezek elbírált, jogos igények voltak -, mint a vonatkozó költségvetési törvényben a támogatásra fordítható összeg. Így a következõ évekre prolongálható, úgynevezett ígérvények oda vezettek, hogy már 1994. évben a támogatható címzett-támogatások teljesítését egy évvel át kellett ütemezni. E folyamat változatlanul hagyásával az 1994-re felhalmozott 28 milliárd forintnyi ígérvénytömeg növekedése folytatódott volna, kezelhetetlenné téve a késõbbi idõszakot.
Az elmúlt év õszén változtatta meg a parlament a céltámogatási törvényt, alapvetõen az alanyi jogosultságon alapuló ígérvényi rendszer megszüntetésével, a támogatható célok szûkítésével. Bizonyára emlékeznek rá képviselõtársaim: hosszan tartó vitában tárgyaltuk a törvény módosítását. Ellenzéki oldalról az alanyi jogosultság fenntartása, a támogatható célok bõvítése érdekében érveltek. Kormányzati oldalról az ország gazdasági stabilitása figyelembevételével a reálisan elérhetõ, megvalósítható és az önkormányzatok teherbíró képességét is figyelembe vevõ célokért vitáztunk. A változás indokai között meg kell említeni, hogy az eltelt idõszakban számos önkormányzat erején felül vállalt kötelettségeket, hogy választói elõtt bizonyítsa vállalkozókészségét és kihasználja a költségvetési támogatás adta lehetõségét.
Nem keveseknek komoly terheket jelent a saját erõ híján felvett hitelek törlesztése, a beruházások befejezéséhez szükséges pénzeszközök elõteremtése, az új intézmények mûködtetése, melyek mûködéséhez a céltámogatás nem nyújtott fedezetet.
Az önkormányzatok eltelt évekbeli infrastrukturális fejlõdése mellett a túlfejlesztés is közrejátszott abban, hogy több helyi önkormányzat gazdasági helyzete megrendült, ami más irányú törvényhozási folyamatot indított el. Nem vitás, nem öröm kimondani, hogy 1995-re a támogatható célok köre és a támogatások mértéke csökkent. Jó volna arról adni tájékoztatást, hogy a településfejlesztés, településrendezés, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, az épített és a természetes környezet védelme érdekében megannyi pluszfeladatot tudunk támogatni.
Nem vitatható az sem, hogy a meglévõ támogatások rendszerében a címzett- és céltámogatások jelentik a települések polgárainak fõ forrását, hogy elérjék azt a szintet, amellyel Európához kívánunk csatlakozni.
Az eltelt idõszak cél- és címzett támogatási rendszere olyan problémákat is felvet, amelyeket a parlamentnek, azon belül a költségvetésnek meg kell oldania. Számos településen gond a megkezdett beruházások befejezése, ami a helytelenül megtervezett vagy inkább támogatás igénybevétele miatt alultervezett költségvetésbõl, a nem reálisan számított mértékû költségvetésbõl adódik. Az ily módon nehéz gazdasági helyzetbe került beruházások kiépítését befejezni nem tudó önkormányzat ügyeinek elrendezése új elképzeléseket, megfontolásokat igényel. Mindenekelõtt pénzügyi erõforrásigényt jelent, amelynek forrását kényszerûségbõl, más források szûkítésével lehet elõteremteni.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítás vitájában szólni kell arról, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök elosztása mi módon történjen meg. Nehéz helyzet ez, amikor a rendelkezésre álló keretbõl ma közel csak egymilliárd forintról dönthetünk.
A jövõt tekintve az ígérvényes rendszer megváltoztatása ezen változtatni fog. Bõvülhet az új céltámogatási igények kielégítése, megteremtõdhet a feltétel a szociális alapon juttatandó bérlakások építésének támogatásához, nagyobb teret kaphat a kormányprogramban is szereplõ, különösen fontos szennyvízcsatorna építésében és a szennyvíztisztítás támogatásában. De hogy ezek milyen fontossági sorrendben és hol épüljenek meg elõször, az egész támogatási rendszer újragondolását is igényli, ami magával hozza az egész középszint újragondolását, a területfejlesztés összhangját.
Nagyon bízom abban, hogy a kidolgozás alatt álló településfejlesztési törvény elgondolásában a fejlesztendõ célok és azok pénzügyi eszközrendszere egységes szerkezetben fog megjelenni, bõvítve a forráslehetõségeket, de célirányosabbá téve a döntési mechanizmust, ezáltal az igények kielégítését.
Befejezésül: az elõttünk lévõ tövénymódosításhoz benyújtott módosító indítványokat frakciónk nem támogatta. Nem azért, mert elvetendõnek tartja a címeket, amelyekkel módosítani kívánták a törvényt, hanem azért, mert ha nem követnénk az önkorlátozást, a tisztelt Házból szinte minden képviselõtársunk adhatna be módosító indítványokat fontos és támogatható célok megvalósulása érdekében. A mai pénzügyi forrás és törvényi rendelkezés ismeretében támogatjuk és elfogadásra javasoljuk a kormány által benyújtott T/924. számú tövényjavaslatot, annak eredeti változatában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)