KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én a 34. pontban megfogalmazott módosító indítványomhoz kívánok részletesen hozzászólni, amelyben tulajdonképpen tizenhárom szakasz elhagyását javaslom, vagyis nem javaslom a közbeszerzési tanács megalakítását.
Módosításom indoklásánál különös jelentõséggel bír a 15. §, amely a tanács hatáskörét és mûködését részletezi, valamint a 19. §, amely rendelkezik a közbeszerzési döntõbizottság létrehozásáról - itt a feladatkörét még nem tisztázza, csak a késõbbiek során.
Amikor módosító javaslatomat megtettem, a szükségesnek tartott feladatok vizsgálatából indultam ki, ahogyan majd el kell járni az államháztartási reform során is.
A törvényjavaslat tizenkét pontban határozza meg a tanács hatáskörét, feladatát. A tanács olyan költségvetési szerv, amelynek tagjai díjazás nélkül, látszólag társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Álláspontom szerint feladatainak egy része olyan, amit a kormány vagy az illetékes minisztérium felkérésére a tanácsban tervezett résztvevõk vagy maguk a minisztériumok elláthatnak. Ilyenek például: a törvény érvényesülésének figyelemmel kísérése, jogszabálytervezetek véleményezése, a tanács mûködésével kapcsolatos jogszabályok végrehajtását elõsegítõ ajánlások készítése, nemzetközi kapcsolattartás, oktatás szervezése - nem sorolom tovább.
(20.00)
A másik része a döntõbizottság mûködésével kapcsolatos: létszámot állapít meg, kinevez, elbírál, összeférhetetlenséget, szervezeti szabályzatot, költségvetést fogad el. És végül van három olyan feladata, amelyet valóban el kell látni valamilyen szervezetnek. Az egyik ilyen: kiadja a közbeszerzési értesítõt; a másik: tagjai útján ellátja az 51. § (2) bekezdésben meghatározott feladatokat, vagyis részt vesz - saját maga vagy meghatalmazottja útján - a pályázatok bontásánál; és végül a harmadik: minõsíti a szállítókat.
Az elsõ feladat megoldható, más helyen a megoldás is megfogalmazásra került. A Miniszterelnöki Hivatal a privatizációs törvény szerint száz százalékos tulajdonosi jogokat gyakorol a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-nél, tehát a megoldás kézenfekvõ számomra. Példaként említhetõ a cégközlöny-kiadás, évek óta tanács nélkül is jól mûködik.
A második feladat: a pályázatok bontásánál való részvétel. Szintén elvégezhetõ, méghozzá garantált felelõsségi rendszerrel, más, meglévõ intézmény igénybevételével. Nevezetesen: lényegesen jobb megoldásnak tartom, ha a pályázat bontásánál közjegyzõ vesz részt, és a jegyzõkönyvet õ hitelesíti. Én közjegyzõi okiratban gondolkodtam, de Bauer Tamás javaslatát elfogadhatónak tartom, aki a jegyzõkönyvet közjegyzõi hitelesítéssel gondolja ellátni. Ez irányú módosító javaslatomat egyébként a gazdasági bizottság támogatta, és a költségvetési bizottság több mint egyharmada is támogatta.
A harmadik feladat: a beszállítók minõsítése. Hasonlóan más tevékenységhez, kormányrendelettel és a szintén meglévõ szervezetekkel elvégezhetõ. Erre vonatkozóan egyébként kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be a tisztelt Háznak. Így egyébként kiküszöbölhetõ az az ellentmondásos helyzet, hogy hét ajánlattevõnek belülrõl van lehetõsége a minõsítési szabályokat alakítani, és minõsíteni az ajánlattevõket, köztük azokat a szervezeteket is, amelyeket a tanácsban képvisel - ez nem igazán tûnik korrekt megoldásnak.
És van még egy - igaz, nem feladata, hanem lehetõsége, és nem a tanácsnak mint testületnek, hanem a tagnak: nevezetesen, a 79. § lehetõséget kínál arra, hogy eljárást kezdeményezzen a döntõbizottságnál. Megítélésem szerint ez a korrupció melegágya, ilyen lehetõséget kinyitni a törvényben. Ugyanis a tanács tagjának felelõsségét semmi nem szabályozza. A tanácsnak van legalább hét ajánlattevõ tagja, akiknek törvény által biztosított lehetõségük, hogy a döntõbizottságnál a közbeszerzési folyamatot megakasszák, és ezzel a lehetõséggel élni is fognak föltehetõleg, ha az általuk képviselt szervezetnek ez érdekében áll.
A 19. § értelmében a tanács mellett döntõbizottság mûködne, amely a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértõ vagy vitás ügyek jogorvoslatát hivatott intézni. A vezérszónoklat során részletesen kifejtettem a döntõbizottsággal kapcsolatos aggodalmaimat - amit a részletes vita hátralévõ részében is szeretnék még tovább kifejteni. Itt most csak annyit: a jogsértõ ügyek intézése legyen a bíróságok dolga, és ha azok nem megfelelõen mûködnek, akkor ezt a gondot kell orvosolni, nem pedig új szervezetet létrehozni úgy, hogy a végsõ szót végül is csak a bíróság fogja kimondani.
Itt kell szólni arról, hogy a módosító javaslatok bizottsági vitájánál felmerült a versenyhivatal szerepvállalásának szükségessége. A versenyhivatal más szerepre hivatott. A közbeszerzésnél konkrét szerzõdéseket kell adott esetben megítélni, és a pártatlan jogorvoslatot a bíróságnak kell biztosítani.
Végezetül: az én megítélésem az, hogy a nemzetközi gyakorlat sem támasztja alá a törvényben javasolt intézményrendszer létrehozását és mûködtetését. Köszönöm szépen.