TAMÁSSY ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvény indoklása szerint a közbeszerzési törvény körülbelül 120 milliárd forint közpénz elköltésérõl rendelkezik. Ezen összeget különbözõ óvatos becslések szerint 70-80 százalékban építési célú beruházásra fogjuk fordítani. Ez az állítás indokolja azt a megkülönböztetett figyelmet, amivel a környezetvédelmi bizottság, illetve a környezetvédelmi bizottság építési és infrastrukturális albizottsága foglalkozott e kérdéssel.
Mivel a törvény tervezete igen jól felépített, szakmailag korrekt, nyelvében következetes, egyszóval jó törvénytervezet volt, módosító indítványaink is - más törvényekkel egybevetve - viszonylag kevesebb számúak. A bizottság mindössze nyolc darab olyan módosító indítványt tett, melyeket az építési szakma érdeke indokolt. Röviden szeretnék szólni ezekrõl a javaslatokról.
A törvénytervezet 8. §-a (1) és (2) bekezdésében építészeti tervezés helyett építési tervezést javasoltunk, ami látszólag egyszerû módosítás, a szakma szempontjából azonban nem közömbös. Az építési tárgykör lényegesen szélesebb, a beruházásoknak lényegesen nagyobb körét fogja, mint az építészeti, s nyilvánvalóan az infrastrukturális beruházásokat tartalmazza.
A törvényjavaslat 9. §-ában javaslatot tettünk a törvény hatálya alá ki nem terjedõ szolgáltatásokra. Ezek között szeretném megemlíteni a település- és területrendezési tervezést. A terület- és településrendezési tervezés teljesen külön mûfaj, elsõsorban szellemi szolgáltatás. Abban az esetben, ha tervezési díjakat vetnénk össze, egy olyanfajta árverseny keletkezne, amely mindenképpen a minõség rovására menne.
Fontosnak tartjuk a törvényjavaslat 74. §-ára tett módosító indítványunkat. Ez az építési beruházások esetén az ajánlattevõként szerzõdést kötõ fél kötelessége megfelelõ felelõsségbiztosítási szerzõdésre. E törvénytervezet- módosítást az indokolta, hogy egy verseny esetén megfelelõ tõkeerejû cégek mellett különbözõ kis kft.-k is elindulhatnak. Tételezzük fel, hogy mind a két típusú pályázó rendesen elvégzi a munkát, majd az egyik megszünteti a vállalkozását. A garanciális és szavatossági munkákra az egyik fél semmiféle lehetõséget nem nyújt az ajánlatkérõ számára. Az ajánlatkérõ számára a biztosítás megkötése az a garancia, ami a késõbbiekben érvényesíthetõ lesz a számára. S nyilvánvalóan még egy megjegyzés: ha a kisebb tõkeerejû vállalkozó nem számol azzal, hogy garanciális és szavatossági igényeket a késõbbiekben meg fog valósítani, ennek a költségeit nem építi be a pályázatba. Így nyilvánvalóan lényegesen alacsonyabb díjösszegû pályázatot tud benyújtani, mint az, aki a késõbbiekben is meg kíván maradni e területen.
A 9. §-sal összefüggõen javasoltuk a 97. § módosítását, amely az 1964. évi III. törvény módosítását tartalmazza, melyben a közbeszerzésekrõl szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházás, hatósági építési engedélyezési tervdokumentáció, illetõleg az építési beruházással összefüggõ terület- és településrendezési terv készítését megelõzõen külön jogszabályban meghatározottak szerint tervpályázatot kell kiírni.
Végezetül szeretném elmondani, hogy a bizottsági viták során sok segítséget tapasztaltunk mind az elõterjesztõ, mind pedig a társbizottságok részérõl, akik módosító indítványokkal támogatták módosító indítványainkat. Úgy gondolom, hasznos ügyet támogattak. Köszönöm támogató nyilatkozataikat.
Köszönöm szépen. (Taps.)