Kónya Lajos Tartalom Elõzõ Következõ

KÓNYA LAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dr. Juhászné Lévai Katalin képviselõtársammal módosító indítványt adtunk be az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló törvényjavaslat mellékletéhez. Módosító indítványunk - amelyet csak a foglalkoztatási bizottság támogatott - arra irányult, hogy a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel mûködõ gazdasági társaságok köre egészüljön ki a hat áramszolgáltató és a hét erõmû alrészvénytársaságokkal.

(21.00)

A tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke 50 százalék plusz egy szavazat legyen. Indokaink: az összességében 542 milliárdos jegyzett tõkéjû energiaipar - ebbõl az áramszolgáltatók 240 milliárddal részesülnek - nemcsak e nemzeti vagyon nagyságát tekintve jelentõs, hanem fontos nemzetgazdasági és stratégiai iparág, emellett országos közszolgáltatói feladatokat lát el. Ezért az állam, mint az ellátás biztonságáért felelõs, valamint szabályozó és törvényalkotó funkciót ellátó, nem vonulhat ki ebbõl az iparágból, annál is inkább, mert jelen esetben örökös piacról van szó, mivel a villamosenergia- törvény nem a koncessziós elvet fogadta el, hanem az úgynevezett engedélydokumentációk szerinti szabályozást.

Az iparág számára hosszú távon stabil mûködési feltételeket - a tulajdonosi szerkezettõl függetlenül - az árak megfelelõen kialakított és fokozatosan életbe léptetett rendszere biztosíthat, amely egyúttal az állam mint tulajdonos számára is jelentõs folyamatos bevételt eredményez. Az állam mint tulajdonos ugyanolyan tõkehozadékra - ez a villamosenergia-ipar területén a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen mintegy 5-7 százalék - tarthat igényt, mint a magántõkés vagy a magánbefektetõ társaság. Az állam errõl a tõkehozadékról nem mondhat le, mert az adóbevételek mellett ez jelentõs jövedelmet biztosíthat egyéb feladatainak a társadalmi elvárásokkal összehangolt teljesítéséhez.

Ennek elérése céljából a villamosenergia-iparban az 1995. évre elõirányzott tarifaszínvonalnak közel a megduplázására lenne szükség. Belátható, hogy ilyen költségterheket a közeljövõben egy ütemben sem a lakosságra, sem az egyéb fogyasztókra áthárítani nem lehet. Ezért a villamosenergia-ipar és ezen belül az áramszolgáltatók egy lépcsõben történõ nagyarányú privatizációja helyett annak többlépcsõs végrehajtása indokolt, amely ugyan mérsékeltebb állami bevételt eredményez, de hosszú távú és tartós nemzeti, nemzetgazdasági és egyúttal fogyasztói, lakossági érdekeket is szolgál. Ezt kívánja elõsegíteni a melléklet áramszolgáltatókkal és erõmûvekkel történõ kibõvítésére vonatkozó módosító javaslatunk, az, amely a villamosenergia-ipar valamennyi részvénytársaságára vonatkozóan 50 százalék plusz egy szavazati joggal az állami tulajdon megõrzését tartja célszerûnek és egyben szükségesnek.

Tisztelt Képviselõtársaim! Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy a hat áramszolgáltató részvénytársaság nem egyszerûen hat cég, hanem ennél sokkal több: az egész országot áthálózó, valamennyi települést érintõ, szisztematikusan felépített és folyamatosan fejlesztett szervezeti rendszer. Korszerû irányítási, információs rendszerrel, hálózati, üzemi telephelyek és egyéb létesítmények sokaságával rendelkezõ stratégiai társaságcsoport. Egy-két jellemzõ adatot szeretnék bemutatni.

A telephelyek száma összesen 243, a transzformátor-állomások száma összesen 39 ezer 830 darab, a nyomvonalas létesítmények összevont hossza 145 ezer kilométer, ebbõl az önkormányzatok területén - amely magában foglalja az önerõs fejlesztéseket is - kisfeszültségû hálózat mintegy 70 ezer kilométer. A közvilágításilámpa-hely száma összesen 1 millió 64 ezer darab, a fogyasztói csatlakozások száma összesen 4 millió 934 ezer darab, a települések összevont száma 3158.

Végezetül joggal állíthatjuk, hogy a hazai áramszolgáltató részvénytársaságok képesek a mindenkor jelentkezõ fogyasztói igények elvárt szintû, mennyiségi és minõségi kielégítését biztosítani, ha az árrendszer korszerûsítése megtörténik. A túlzott mértékû magánosítás ezen a téren nem indokolt. A közüzemek többségi állami tulajdonát piaci viszonyok között is kívánatos megõrizni, ehhez kérjük képviselõtársaink támogatását.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy nem a privatizáció tényét kérdõjelezzük meg, hanem azt, hogy ne kerüljön sor az áramszolgáltatás száz százalékos eladására a szakmai befektetõk részére. Azt szeretnénk elérni, hogy az áramszolgáltatás várható bevételeibõl - amely az árak rendezése után minden évben növelni tudja az állami költségvetést - ez a haszon ebben az országban maradjon. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage