BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. A törvényjavaslat II. fejezetében foglalt kérdések közül a 83., a 116. és a 126. pontban foglalt szabaddemokrata módosító javaslatokkal, valamint a korábbi vitában - a délelõtti vitában - érintett néhány módosító javaslattal szeretnék foglalkozni.
Fölmerült a délelõtti vitában is az a kérdés, hogy miképpen rendezzük a privatizációs szervezet vezetõ testületeinek összeállítását, milyen módon történik ez. Itt két kérdés van, amivel a különbözõ módosító javaslatok különösen sokat foglalkoznak. Az egyik kérdés az, hogy ki a kinevezõ, illetve választó, a másik kérdés pedig a munkavállalók és munkaadók képviselõinek a szerepe ezekben az irányító testületekben.
Fölvetette itt Surján László képviselõtársunk azt, hogy fontos - a kereszténydemokrata felfogás szerint - egy erõsebb legitimitást adni ezeknek az irányító testületeknek, és ezért õk ezúttal most fölvetik azt, hogy az Országgyûlés válassza mind az igazgatóságot, mind pedig a felügyelõbizottságot, eltérõen a törvényjavaslat rendelkezésétõl, ahol mindkét testületet a kormány nevezi ki.
Csak egy gondolat erejéig emlékeztetnék arra, hogy amikor 1990 elején még az akkori, '85-ben választott Országgyûlés létrehozta az Állami Vagyonügynökséget, akkor az Országgyûlés választotta meg az Állami Vagyonügynökség vezetõjét, és a '90 tavaszán alakult kormánytöbbség döntött úgy - '90 tavaszán, néhány héttel az akkori parlament megalakulása után - , hogy a kormány hatáskörébe helyezi az Állami Vagyonügynökség vezetésének megbízását, kinevezését - és ennek a kormánytöbbségnek akkor részese volt a Kereszténydemokrata Néppárt is. Most tehát eltérõ álláspontot képvisel a KDNP attól, amit 1990-ben kormánypártként képviselt.
Mindazonáltal ez nem változtat azon, hogy ez fontos gondolat: helyes az állami privatizációs szervezet vezetésének a legitimitását ilyen módon is megerõsíteni. Ez a gondolat tõlünk, szabaddemokratáktól sem idegen, és ezért az SZDSZ nevében Tardos Márton képviselõtársunk is benyújtott olyan módosító indítványt, amelyben a kormány helyett a köztársasági elnökre bízná az igazgatóság tagjainak a kinevezését, oly módon, mint ahogy számos más állami vezetõt is a köztársasági elnök nevez ki a miniszterelnök elõterjesztésére. Ez kevesebb, mint az országgyûlési választás, de valamivel nagyobb legitimáció, mint a kormány által történõ kinevezés.
Mi úgy ítéljük meg, hogy érdemes megfontolni továbbra is ezt a lehetõséget. Ez nem jelent érdemi különbséget a kormány által való kinevezéshez képest - ez inkább szimbolikus különbség -, de azt az üzenetet tartalmazza, hogy a törvényalkotó olyan nemzeti intézménynek tekinti az országos privatizációs szervezetet, ahol ezt a jellegét erõsíti meg - a Nemzeti Bankhoz vagy a Rádióhoz és a Televízióhoz hasonlóan - azzal, hogy a kinevezési jogkört a köztársasági elnökhöz telepíti. Ez a megoldás összefér az alkotmánnyal is, hiszen az alkotmány lehetõvé teszi - a köztársasági elnök egyéb döntései között -, hogy valamely törvény a köztársasági elnökhöz telepítse ezt a döntést. Mi ezért továbbra is megfontolandónak tartjuk azt, hogy ezt a megoldást alkalmazzuk.
Ugyanígy - egyetértve a KDNP javaslatával - lehetségesnek, megfontolandónak tartjuk azt is, hogy a felügyelõbizottságot viszont válassza az Országgyûlés - különösen a felügyelõbizottság elnökét válassza az Állami Számvevõszék javaslatára az Országgyûlés. Tardos Márton is tesz ilyen javaslatot a 116. pontban, a 14. §-hoz fûzött módosító indítványában. Azt javasoljuk, hogy - mint egyébként a törvény egész szellemével nem összeegyeztethetetlen javaslatot - az elõterjesztõ is fontolja meg ezt a javaslatot. Az elsõ javaslatot - ami az igazgatóság kinevezésére vonatkozik - a gazdasági bizottság és a foglalkoztatási bizottság támogatta a bizottsági vitában, a második javaslat is több bizottságban megkapta az egyharmadot. Ismétlem: annyit javaslunk, hogy fontolják meg, fontoljuk meg a következõ napokban Tardos Márton képviselõtársunknak ezt a módosító indítványát.
A másik kérdés: a legélesebben Lányi Zsolt képviselõtársunk vélekedett úgy ma a délelõtti vitában, mintha itt a kormánytöbbség elutasítana minden olyan módosító indítványt, amely a privatizációs intézmény társadalmi ellenõrzésének fokozására irányulna azáltal, hogy a felügyelõbizottságban biztosít bizonyos pozíciókat, illetve az igazgatóságban a politikai pártok és az ÉT-oldalak - az ÉT munkavállalói oldala és munkáltatói oldala - képviselõinek. A magunk részérõl azt gondoljuk, hogy abban az igazgatóságban, amely operatív módon vezeti, irányítja a privatizációs szervezetet - amelynek tehát napi, operatív döntéseket kell rendszeresen hoznia -, a szakmai szempontoknak kell érvényesülniük. Mi nem javasolnánk azt, hogy az igazgatóságba politikai pártok vagy az ÉT oldalainak képviselõi kerüljenek be. A politikai pártok képviselõit - amint ezt a kisgazdapárt javasolta - semmiképpen nem javasolnánk az igazgatóságba. Mi a privatizáció depolitizálásának a pártján állunk, és nem lenne szerencsés pártképviselõket küldeni a napi, operatív döntéseket hozó igazgatóságba.
Tulajdonképpen hasonló megfontolásból - bár itt nem politikáról van szó - nem javasoljuk azt sem, hogy az igazgatóságba az ÉT oldalainak képviselõi kerüljenek be. Úgy gondoljuk, hogy azokat a szempontokat - a szakszervezeti szempontokat vagy a munkaadói szempontokat - nem az igazgatóságban kell érvényesíteni. Egyetértünk azzal a módosító javaslattal - a Karl-Puch-féle módosító javaslattal -, amely az igazgatóságban a szakmai szempontok alapján kinevezett - a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter javaslatára kinevezett - szakértõk szerepeltetését tartja indokoltnak.
Más a helyzet a felügyelõbizottsággal. Kovács Tibor - mint kormánypárti, MSZP-s képviselõ - nyújtott be olyan módosító indítványt, hogy a felügyelõbizottságban legyenek jelen a parlamenti pártok képviselõi. Tehát éppen azt a társadalmi ellenõrzést kívánja ezen az úton is biztosítani egy kormánypárti képviselõ, amit Lányi Zsolt kisgazda képviselõ szorgalmazott - õ szorgalmazta ma a beszédben, ha nem is õ nyújtotta be. Ez tehát egy jele annak, hogy még ebbõl az irányból is indokoltnak tartja a kormánykoalíció a privatizációs szervezet társadalmi ellenõrzésének biztosítását. Ugyanebben a felfogásban javasolja a kormánykoalíció, hogy az ÉT-oldalak képviselõi legyenek jelen a felügyelõbizottságban.
Végül fel szeretném hívni a figyelmet Tardos Márton képviselõtársamnak arra a módosító indítványára, amely a 126. számon javasol egy olyan önálló 15. §-t, amely az Állami Számvevõszék ellenõrzõ szerepét - az adott intézmény esetében sajátosan fontos ellenõrzõ szerepét - kívánja a törvényben is rögzíteni.
Ennyit szerettem volna elmondani ezekrõl a módosító indítványokról. Ismétlem: mi úgy ítéljük meg, hogy Tardos Márton módosító indítványainak elfogadása sem kerülne ellentétbe azzal a felfogással, amit a törvény az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság státuszával, jellegével kapcsolatban tartalmaz, ezért az elõterjesztõ számára is megítélésünk szerint elfogadható. Ezért kérjük tisztelt képviselõtársainkat, hogy fontolják meg ezeknek a módosító indítványoknak az elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
(19.40)