LIPPAI LAJOS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Nagyon nehéz egy olyan törvényhez hozzászólni, aminek a vitája már nagyon sokszor elnapolódott és nagyon hosszú ideje tart, és az elõttem felszólaló képviselõk és szakemberek elmondták véleményüket. Így az én hozzászólásom egyre rövidebb lett, mert nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni.
A környezet védelmérõl szóló T/196. számú törvényjavaslat idõszerûsége régen várt társadalmi igényt fejez ki. A megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények következtében, valamint a környezet használatában, védelmében és fejlesztésében olyan nemzetközi igények merülnek fel, amelyek új szabályozást igényelnek; bár a megnevezésben szerencsésebbnek tartanám "a környezetrõl szóló törvény" elnevezést.
Egyes vélemények alapján a tárgyalt törvénytervezet szándékától függõen minden sorában, minden szavában módosítást lehetne kezdeményezni. Véleményem szerint ez pont úgy lenne értelmetlen. Fogadjuk el kerettörvénynek és általánosságban - ez így jó. Kérdésem viszont az, hogy a külön törvények, jogszabályok, kormány- és miniszteri rendeletek mikorra lesznek készen.
Tisztelt Ház! A T/196. számú törvényjavaslat az elfogadást követõ 180 nap alatt lép hatályba. Ez idõ alatt feltétlenül készüljön el minden jogszabály, amely az önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit, jogait rendezi, továbbá a felügyelõségek tevékenységét foglalja keretbe, valamint minden olyan szabály, amely a terhelések, bírságok stb. díjait és a különbözõ határértékeket határozza meg. Valószínûsíthetõ az, hogy a gazdaságnak már az idei év egy részében a tárgyalt törvényt figyelembe kell vennie, viszont a fentiek nélkül mûködésük nem tervezhetõ.
Egyéb észrevételeim:
A törvények megalkotásában már a parlamentnek kellene a határidõket és a felelõsöket meghatározni. Ehhez a javasolt sorrend: hulladékokra, területfejlesztésre, építésügyre, vízügyre stb.-re vonatkozó törvények. Ezek befolyásolják a teljeskörûséget, a gazdálkodást.
Az adatbázis megbízható léte nagyon fontos. Ez a felügyelõség feladata, illetve az önkormányzatok is bírnak ilyen kötelezettséggel. Helyes az is, hogy adatokhoz ellenszolgáltatás fejében lehet jutni. Javaslom azonban, hogy az önkormányzatok - igényeiknek megfelelõen - térítésmentesen jussanak a szükséges adatokhoz.
A hatásvizsgálatok fontosságát bizonyítja talán az is, hogy a törvénytervezet a szükségesnél nagyobb terjedelemben foglalkozik a témával. Ezt jogszabályban kell rögzíteni. Ez részint már megtörtént, de újólag átgondolva és félreérthetetlen módon kell megalkotni.
Az engedélyeztetés átfutási ideje a hatóságoknál a törvénytervezet szerint 90 nap. Ez rendkívül hosszú, ugyanis ha a hatóság hiánypótlásra visszaadja a kérelmet, akkor a pótlás teljesítésétõl számítottan kezdõdik az újabb 90 nap - ez akár meg is duplázódhat. Javaslatom: a kérelem befogadásától számított 30 nap. Amennyiben tökéletes és félreérthetetlen a kérelem, a tartalmi követelményeknek megfelel, akkor a gyakorlat által bizonyítottan elég a 30 nap. A 90 napos határidõben rejlõ anomáliát igazolja még az is, hogy a hatásvizsgálatokat általában új beruházás, fejlesztés, technológiaváltás stb. követi - ez nyilvánvalóan pénz kérdése is. A gazdálkodó szervezet a pénzalapokra pályázatot készít, azok elbírálása is tetemes idõ, és addig nem lehet megkezdeni a munkát. Nagyon szerencsés esetben, a javasolt terminus elfogadásával 90 nap, nem fél-háromnegyed év alatt lehet megkezdeni a munkát. Ilyen szerencse viszont nem szokott elõfordulni, aminek következtében egy környezetvédelmi fejlesztés akár meg is bukhat.
A nemzeti környezetvédelmi program az egyik legfontosabb része az egész környezetvédelemnek. Ezért javaslom, hogy a programot átdolgozva, a tárgyalt törvény hatálybalépésének ideje alatt a KTM ismertesse a parlamenttel.
Az önkormányzatokról szóló 46. §-hoz a következõ megjegyzéseim vannak:
Hiányzik a megye szerepe. A környezetvédelem, a környezeti károk regionális jellegûek; a városok kötelesek önálló környezetvédelmi programot készíteni, a községek és egyéb települések csak készíthetnek - ez így nem teljes. A teljességet az biztosítaná, hogy az utóbbi esetben a megyék kapják ezt a kötelezettséget; természetesen a kötelezettség egyéb területekre nem vonatkozik. Az egy-egy településen mûködõ és ott szennyezõ gazdálkodó egységek különbözõ, környezetvédelemmel kapcsolatos anyagi kötelezettségeibõl legalább 50 százalékban részesüljön az illetõ önkormányzat. Az így befolyt összeg vagy azok jelentõs része pályázatok útján kerüljön az illetõ településen kiosztásra. Ha a környezet védelme érdekében valamilyen korlátozást ír elõ a törvény, akkor gondoskodnia kell arról is, hogy a korlátozásokból adódó veszteségeket ki, hogyan és milyen módon viselje.
A parlament határozatban kötelezze a különbözõ minisztériumokat arra, hogy a rendeleteket, jogszabályokat a környezetvédelem figyelembevételével alkossák meg. Mindezeket a KTM véleményezze, mert csak így lehet átfogó környezetvédelmi politikát folytatni.
A környezetvédelem ügye nagyon fontos. Ezt azzal is alá kell támasztani, hogy a parlament mondja ki: környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet - lehet az akár tervezés, tanulmánykészítés vagy hatásvizsgálat, termékgyártás, kivitelezés és egyéb szakmai tevékenység - csak a KTM engedélyével, az illetõ hatóság javaslatával rendelkezõ személy vagy jogi szervezet végezhet. Így kiszûrhetõ lenne a sok laikus, a sokszor káros tevékenységet végzõk köre. Azért kell a parlament döntése ehhez, mert ez valahol törvénymódosító jelleggel is bír.
A zárórendelkezések 107. §-a foglalkozik az operatív tevékenységgel. Javaslom, hogy ezeket feltétlenül kössük határidõhöz.
Összességében: az említett módosításokkal és a beadott módosító indítványokkal a törvénytervezetbõl jó törvény alakítható ki, amelyet az Országgyûlésnek, tisztelt képviselõtársaim, elfogadásra javaslok.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)