DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyûlés! Két módosító javaslatot terjesztettem elõ. Az elsõvel könnyen lehet végezni, ez az ajánlás 26. pontjában található. Én úgy érzem, a vitára itt maradt képviselõtársaim sem vádolhatnak fülhallásom valami gyengeségével, mert én az "elsõsorban" és a "különösen" között olyan nagy különbséget nem érzek. Mind a kettõ a feltalálói érdekképviseleti szervezet tagjának a szakértõi testületbe történõ kinevezhetõsége. Én azt kérdezem, elsõsorban honnan nevezik ki, a gazdasági bizottság pedig a "különös" szót használta.
Ha a "különösen" különösen tetszett a gazdasági bizottságnak, akkor én a 26. pont alatti módosító indítványt visszavonom. Azt kérem, hogy a bizottságok és az elõterjesztõ által is támogatott 25. pont alatti módosító indítványt fogadja el az Országgyûlés. Kétségtelen, hogy a 26. pont visszavonása, miután egyharmados támogatást sem kapott, csak annak a fenyegetésnek az elmaradását jelentheti, hogy a frakció ebben nem fog szavazást kérni. Tehát itt a 25. pont támogatását kérem.
A 28. pont alatti módosító indítvány már egy kicsit pikánsabb, mert arról itt már az európai integrációs bizottság véleménye is elhangzott. Állítólag az alkotmányügyi bizottságban a jogi bokaficam vádját vontam magamra a módosító indítvány elõterjesztésével. Elismerem, hogy látszólag valóban illogikus a módosító indítvány. A "látszólag" az európai integrációs bizottság elõadójának a szóhasználatában is szerepel, csak a "látszólag" itt éppen a fordítottja az én "látszólag"-omnak. Ugyanis egy jogásznak nagyon jól kellene tudni, hogy mit lehet raktáron tartani: amit elõállítottam. Ez a látszat. Hogy csak azt tudom raktáron tartani, amit elõállítottam. De ha az elõállítás már szabadalmi bitorlást valósít meg, akkor a raktáron tartás már fölösleges, mert akkor már elõállítással megvalósítottam. Tehát ez fölöslegessé teszi.
Õszintén megmondom, meg is kímélem az Országgyûlést attól, hogy a saját kútfõmbõl merítsem a módosító indítvány megalapozottságának érveit. Én úgy érzem, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület elég tájékozott ebben a kérdésben. Részletesen meg is indokolták, hogy a raktáron tartás miért jelent veszedelmet különösen a magyar gyógyszeripar, de nemcsak a magyar gyógyszeripar, hanem a magyar vegyipar részére. Azért, mert az õ álláspontjuk szerint - már elnézést, hogy az alkonyati órában a lenyûgözõnek nem nevezhetõ megmaradt létszámot szórakoztatom ezzel, de - lényeges, és én tudom, hogy a széllel szembeni küzdelem eredménytelensége bizonyított, de mégis megkísérlem, hogy milyen veszedelmet rejt a magyar gyógyszeripar számára, hogy a törvényben benne marad a raktáron tartás.
Ugyanis állítólag - mondom, nem a saját kútfõmbõl merítem az érveket - a gyógyszerpiacon világszerte hatalmas a küzdelem az originátor és a generikus cégek között. Amikor az originátor cég alapszabadalma lejár, a termék szabadon gyárthatóvá és forgalomba hozhatóvá, vagyis generikussá válik, hogy döntõ fontosságú a gyors, lehetõleg azonnali piacra kerülés. Az a generikus cég, amelyik legelõször piacra kerül, nyilván arat. Aki azonnal nem tud piacra kerülni, nyilván lemarad.
A magyar gyógyszergyárak eminens érdeke, hogy Magyarországon, a hazai piacon elsõ generikusként kerüljön a piacra. Ugyanez az érdeke a magyar betegeknek is, mert nyilvánvaló, hogy a külföldi gyógyszer jóval drágább. Tehát ha az originátor cég szabadalmának lejárta elõtt kellõen nem tud felkészülni, vagyis raktáron tartani, akkor nyilvánvalóan a piacra kerülés elsõségének lehetõségét teljes mértékben elveszti. Mert ha a raktáron tartás szabadalombitorlásnak minõsül, akkor az originátor azonnal beperli a magyar generikus céget. Mihelyt az originátor szabadalmának lejáratát követõen, tehát törvényesen megjelent a piacon, akkor is ki van téve a pernek azzal, hogy a raktáron tartás megvalósította a szabadalombitorlás tényét.
A nagy nyugati originátor cégek éppen ezért tartanak saját generikus vállalatokat, amelyeket nyilván nem fognak a raktáron tartás miatt beperelni, mert ez biztosítja számukra, hogy a gyors piacra kerülés feltételei adottak legyenek.
Magyarországon 1994. július 1-je óta gyógyszerekre is lehet termékoltalmat szerezni, valamint a nagy nyugati originátorok átmeneti oltalommal is szerezhetnek bizonyos feltételek mellett gyógyszerekre termékoltalmat. Tehát a magyar gyógyszergyárak elvesztették azt a korábbi lehetõségüket, hogy még az originátorszabadalom lejárata elõtti reprodukciós kutatásból származó új, független eljárásaikkal olcsó magyar gyógyszereket állíthassanak elõ a hazai igények kielégítésére.
Mindenki olyan elõszeretettel hivatkozik az Európába való menetelés irányában az európai jogra! Az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamai körülbelül felénél a raktározást nem sorolják a szabadalombitorlást képezõ cselekmények közé. Vajon miért? Azért, hogy biztosítsák a generikus cégek piacra kerülési elsõdleges lehetõségét.
Tehát ha a felénél ez nem szabadalombitorlás, akkor mért akarjuk mi überelni az európai jogot azzal, hogy nálunk igenis, a raktáron tartás is szabadalombitorlásnak fog minõsülni? Ne tessenek haragudni, de az õsmagyaroknak volt egy olyan mondása, hogy kockázat nélkül nincs siker. Ha még rútul, valahol titokban elõállította, úgy raktározza, s a szabadalmi oltalom lejárta után elsõként, generikusként forgalomba hozza, bizonyítsa majd az originátor cég, hogy ez az elõállítás szabadalombitorlás volt! És ha valahol a szeméttelepen találtam a szabadalmi oltalommal védett terméket, akkor mi van? Ha a raktáron tartás önmagában szabadalombitorlást fog megalósítani, akkor ez a magyar gyógyszeriparnak egy akkora profon, amit a külföldi cégekkel szembeni harcban kell - éppen a magyar jogalkotástól - elszenvednie.
Tudom, hogy miután a gazdasági bizottságnak majdnem teljesen azonos álláspontja van, én veszni hagyom a dicsõséget. Nem azt kérem, hogy a saját módosító javaslatomat fogadja el az Országgyûlés. Fogadja el a gazdasági bizottság törvénymódosító javaslatát, amelyik ugyanúgy mellõzni kívánja a raktáron tartás szabadalombitorlást megvalósító tényállási elemét a törvénybõl. Ezt sem támogatja az európai integrációs ügyek bizottsága sem, mert látszatra mintegy ellentétben áll az európai unió jogalkotásával. Nem áll ellentétben. A felében nincs raktáron tartás mint szabadalombitorlás. Tehát ne mondjunk olyat, hogy ellentétben áll az európai joggal!
Viszont a gazdasági bizottság is kívánja az Országgyûlés plenáris ülésének támogatását, miután az alkotmányügyi bizottság és az európai integrációs ügyek bizottsága ezt sem támogatta, s az elõterjesztõ ezzel a módosító javaslattal sem értett egyet, ezért kérem az elmondottak alapján - ha nem a sajátomnak, akkor - a gazdasági bizottság módosító javaslatának a támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
(18.40)