AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõ Úr! Természetesen két percben nem lehet reagálni arra a nagyon sok felvetésre, ami itt elhangzott, ezért engedtessék meg csak néhány tõmondatban pár gondolat fölvetése.
Elõször is azt gondolom, a legnagyobb kockázatot akkor vállalná a kormány, ha nem tenne semmit; annak a kockázata sokkal nagyobb, mint amirõl ön a hozzászólásában beszélt. Szeretném azt is elmondani, hogy úgy vélem, egy demokratikus politikai berendezkedéshez igenis hozzátartozik és jó dolog, ha egy pénzügyminiszter veszi a bátorságot, hogy mondjuk, kiáll a tíz- vagy tizenötezer ember elé, és megpróbálja a demokrácia szabályai szerint megindokolni nekik a lépését.
Az, hogy ott közben milyen mondatok hangoztak el, azt gondolom, hogy itt a képviselõ úr most egy második mondatra utal, amit megelõzött egy bizonyos elsõ mondat, amit értelemszerûen csak azok hallhattak, akik a közvetlen közelben voltak.
Ami a dolog lényegi részét illeti, azt gondolom, valóban igaz az, hogy önmagában csak a tandíj bevezetése kevés. De nem is errõl van szó, hiszen a felsõoktatás átfogó reformja továbbra is nagyon fontos dolog, ezekben is szeretnénk elõrehaladni. S azt kell mondanom: ahogy a termelõ szférában meg kellett élni az ország nagyobbik felének, hogy bizony kemény strukturális változásokat kellett olyan idõszakban végrehajtani, amikor jelentõs létszámleépítések voltak, ezt valószínûleg az államháztartás szférájában is meg lehet és meg kell tennünk.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)