DR. FODOR GÁBOR mûvelõdési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! A tandíj ügyével kapcsolatban én is hadd idézzem fel azokat az állomásokat, amelyekre képviselõ úr is utalt:
1994 nyarán, amikor a kormány hivatalba lépett, valóban szembe kellett néznie azzal a helyzettel, hogy az a törvényi kötelezettség, amely 1994. szeptember 1-jére írta volna elõ a tandíj bevezetését, teljesíthetetlen, nem álltak úgy a munkálatok, hogy ezt meg lehessen tenni.
Ekkor valóban a parlamenthez fordultunk azért, hogy a felsõoktatási törvényt módosítsuk, töröljük el belõle ezt a határidõt, és azt a passzust helyezzük bele, hogy külön törvény fog rendelkezni a tandíj bevezetésérõl. Ez megtörtént.
Ezek után végig az volt az álláspontunk - amire utalt a képviselõ úr is -, hogy a tandíj bevezetése nem szakítható el a felsõoktatás egyéb problémáitól, így mi a felsõoktatási fejlesztési törvényhez kötöttük ezt a kérdést, és azt javasoltuk a kormánynak, úgy foglaljon állást, hogy a felsõoktatási fejlesztési törvény és a felsõoktatási törvény szükséges módosításaival együtt kerüljön a parlament elé ez a kérdés.
(15.00)
A kormány ekkor úgy foglalt állást, hogy legkésõbb 1996. szeptember 1-jéig kell bevezetni a tandíjat. Tehát ez volt az 1995. januári kormánydöntés.
A legutóbbi kormánydöntés ezt részben vizsgálta felül, mert tartalmában helybenhagyta ezt a határozatot. Tehát ugyanaz a döntés, hogy a fejlesztési törvénnyel párhuzamosan kell dönteni errõl, de a határidõt elõbbre hozta. E döntést nyilván nem örömmel hoztuk és nem is különösebben örülünk neki, de tudomásul kell vennünk; ennek legfõbb indoka a gazdasági helyzet volt és azok a realitások, amelyekkel a pénzügyminiszter szembesítette a kormányt.
Úgy gondolom, nincs különösebb számháború ebben az ügyben, bár a képviselõ úr joggal hivatkozik arra, hogy nagyon sok számot ismer a közvélemény. Azt hiszem, ez azért van, mert egy mindnyájunkat érdeklõ fontos és lényeges kérdésrõl van szó, és szeretnénk megtalálni a legjobb megoldást. Ez nagyon nehéz lesz, mert senkinek sem könnyû magára venni ezt a terhet, és nyilván közben viták zajlanak akár pártok, akár tárcák között is.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)