KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõ Úr! Szeretném önt biztosítani, hogy a magyar kormány a Vatikánt erkölcsi, morális nagyhatalomként tiszteli, és nagyon fontosnak tartja a jó viszonyt a Vatikánnal. Annál is inkább, mert globális kérdésekben álláspontjaink vagy teljesen egybeesnek, vagy nagyon közel állnak egymáshoz a béke, a stabilitás, a leszerelés vagy akár a környezetvédelem, a harmadik világ problémái tekintetében, és különösen így van ez vagy ugyanígy van ez az emberi jogok és a kisebbségi jogok kérdésében.
A viszony Magyarország és a Vatikán között a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt öt év során, úgy gondolom, a kölcsönös törekvéseknek megfelelõen alakult. Ezek rendezett, kiegyensúlyozott kapcsolatok, amiben ön, tisztelt képviselõ úr - mint Magyarország vatikáni nagykövete - személyes szerepet is játszott.
Én nem találkoztam és tudomásom szerint miniszterelnök úr sem találkozott az itt lévõ vatikáni személyiségekkel az EBEÉ csúcsértekezlete alkalmával. Azt hiszem, mentõ körülmény, hogy a másfél nap alatt, túl azon, hogy mint házigazdának részt kellett vállalnunk magának a konferenciának a menetében - felszólalás, vitában való részvétel -, nekem mint az akkor már hivatalban lévõ vagy hivatalba lépõ EBESZ-elnöknek ezen kívül több mint tíz külön nemzetközi találkozón kellett elnökölnöm, így nem volt alkalom arra, hogy valamennyi delegációval tudjunk találkozni. Sokkal többen kezdeményeztek ilyen találkozót, mint ahánnyal erre lehetõségünk volt.
Szeretném azonban képviselõ úr figyelmét felhívni, hogy Göncz Árpád elnök úr február 9-én, a diplomáciai kapcsolatok felvételének ötödik évfordulója alkalmából nemcsak II. János Pál pápával találkozott a Vatikánban, hanem az ön által említett személyiségekkel, többek között Sodano bíborossal is. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)