AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyûlés! Mindenekelõtt köszönöm a benyújtott törvényjavaslat parlamenti vitája során elhangzott konstruktív hozzászólásokat és javaslatokat. Az elhangzottak alapján a módosító javaslatok jelentõs részét a kormány elfogadta. Most, a szavazás elõtt szeretném ismételten felhívni a figyelmet a törvényjavaslat néhány fontos, a vitában is érintett elemére.
A kormány által elõterjesztett, a központi Környezetvédelmi Alap módosításáról szóló törvényjavaslat az alap kiemelt környezeti célokhoz jobban kapcsolódó felhasználását, az indokolatlan kötöttségek oldását, és ezáltal az alap hatékonyabb mûködését szolgálja.
A parlamenti viták során támogattuk azt a módosító indítványt, amely szerint a balatoni vízminõség védelme a környezetvédelmi prioritások között szerepeljen, az e célra fordítható pénzügyi források alsó határának megjelölésével. Nem tudjuk támogatni azt a javaslatot, amely szerint az alap bevételeinek 10 százalékát oktatási célra, új, környezetkímélõ technológiák meghonosítását elõsegítõ és elterjesztõ kutatások finanszírozására kelljen fordítani. Oktatási és kutatási célokra ugyanis jelenleg is igénybe lehet venni a Környezetvédelmi Alap forrásait, és aligha indokolható, hogy az e célokra fordítható pénzeszközök mértékét törvény rögzítse.
A Területfejlesztési Alappal kapcsolatos törvénymódosítást a kormány azzal a szándékkal terjesztette a tisztelt parlament elé, hogy világosabbá és egyértelmûbbé váljon az alappal rendelkezõ miniszter, illetve a kezelést végzõ minisztérium felelõssége, szûnjenek meg az átfedések, továbbá, hogy az alap célrendszerében nagyobb hangsúlyt kapjon az elmaradott és strukturális problémákkal küzdõ területek segítése.
A törvényjavaslat parlamenti vitáiban a kormányzati szándékok egyöntetû helyeslésre találtak. A törvényjavaslat vitája kapcsán támogattuk és elfogadásra javasolom azt az indítványt, amely lehetõvé teszi, hogy az alap az elmaradott és strukturális átalakulással küzdõ térségekben új innovációs intézmények létrehozását támogathassa.
A Gazdaságfejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat szerint az alap a kereskedelemfejlesztési és a befektetésösztönzési alapok összevonásával jön létre. Célja a kormány gazdaság- és kereskedelempolitikai célkitûzéseinek elõsegítése, így különösen a gazdaság mûszaki-technikai színvonalának emelése, az ipari szerkezetátalakítás, a kereskedelemfejlesztés és az export ösztönzése. Az alap '95-ben a központi költségvetési támogatásban nem részesülõ központi Mûszaki Fejlesztési Alap számára is forrást biztosít.
A beérkezett módosító indítványokkal egyetértünk, azok elfogadását javasoljuk.
Mint ahogy önök elõtt is ismert, a földmûvelésügyi alapok jövõbeli mûködtetésére vonatkozóan az Érdekegyeztetõ Tanács ülésén megállapodás született. Eszerint '95-ben a jelenleg mûködõ 6 Földmûvelésügyi Alap közül azon kettõ kerül összevonásra, amelyek mûködtetését központi költségvetési támogatás segíti. Ezek a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap és az Országos Erdészeti Alap. A többi 4 alap változatlan formában mûködik tovább.
Az Országgyûlés mezõgazdasági bizottsága módosító indítványát e megállapodásnak megfelelõen dolgozta ki. A javaslatot a kormány is támogatja. A kormány elfogadta azt a mezõgazdasági bizottsági módosító javaslatot is, amely a szaktanácsadás infrastrukturális és informatikai fejlesztéséhez rendelkezésre álló támogatási jogcímen belül kiemelten kezeli az agrárkamara informatikai rendszerét.
A kormány - hasonlóan a gazdasági és a költségvetési bizottsághoz - nem támogatja a kamattámogatás szövetkezeti tagi kölcsönre vonatkozó kiterjesztését. Ennek indoka az, hogy az éven túli tagi kölcsönök nyilvántartása, ellenõrzése és garanciális feltételei nem biztosítottak.
A tisztelt képviselõk bizonyára tudják, hogy az Útalapról szóló törvény nem része az egyes elkülönített alapokról szóló törvénynek. Az Útalap mûködését szabályozó törvény módosítását azonban jelen törvény keretei között terjesztettük elõ. Az Útalap-hozzájárulás mértékének emelésérõl a tisztelt Ház a '95. évi költségvetési törvény elfogadásakor már döntött. Ennek megfelelõen az üzemanyagok fogyasztói árába január 1-jén beépült az Útalap-hozzájárulás mértéke.
A jelen törvényjavaslatban foglalt módosítások az Útalap-hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos visszaélési lehetõségeket szûkítik, a befizetési és visszatérítési eljárás rendjét egyszerûsítik és egyúttal biztosítják az Útalapról szóló törvény más jogszabályokkal való összhangját.
A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok döntõ többségét támogatjuk. Meggyõzõdésem, hogy a törvénymódosítási javaslat elfogadása elõsegíti majd az Útalap áttekinthetõbb és ellenõrizhetõ mûködését, forrásainak hatékonyabb felhasználását, melyet reményeink szerint a közutat használók is érzékelni fognak.
A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány a Kisvállalkozói Garanciaalapról szóló '93. évi XX. törvényt érinti. A módosító javaslat a kis- és középvállalkozókat érintõ hitelgarancia-rendszer szélesebb körû mûködését szolgálja, amelyet a kormány is támogat. Támogatjuk a módosító indítványt, már csak azért is, mert a Kisvállalkozói Garanciaalapra vonatkozó törvény '93. évi elfogadásakor a jogszabályban több korlátozó feltétel szerepelt, amely a garanciavállalási lehetõségeket szûkítette.
Ezen korlátozások egy részét az elmúlt idõszak tapasztalatai alapján célszerû feloldani. A vállalkozói és pénzintézeti igények indokolttá teszik például a vállalható garancia felsõ határának emelését és ezzel párhuzamosan a garantálható vállalkozói kör kiszélesítését is. A javaslat elfogadása elõsegíti a kis- és középvállalkozások ösztönzésének bõvülését, továbbá a garanciát igénybe vevõk beruházásainak kedvezõbb finanszírozási lehetõségét.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kérem, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló '92. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl szóló törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatoknak megfelelõen fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)