DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló napirenden lévõ törvényjavaslat a találmányok jogi védelmének korszerû, a piacgazdaság követelményeit is kielégítõ szabályozására irányul. A szabadalommal az állam meghatározott idõre kizárólagos jogot ad a találmány hasznosítására. A szabadalmi oltalom a szellemi tulajdon alapvetõ - nemzetközileg széles körben elismert, nagy történelmi hagyományra visszatekintõ - formája.
A szabadalmi jog jelentõségét jól illusztrálja Mark Twainnek - aki nemcsak író, hanem maga is feltaláló volt - az a mondása, amely szerint egy ország szabadalmi hivatal és jó szabadalmi jogszabályok nélkül olyan, mint a rák, amelyik nem tud elõre menni, csak oldalt meg hátra.
Tisztelt Ház! Magyarország elõrehaladásának iránya csak a modernizáció, azon belül a gazdaság versenyképességének növelése lehet. A mûszaki fejlesztést, az alkotómunkát és a fejlett technológia átvételét elõmozdító környezet fontos jogi eleme a szellemi alkotások, különösképpen a találmányok oltalma. A szabadalmi rendszernek az a közgazdasági rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, elõmozdítsa a találmányok nyilvánosságra hozatalát és megvalósítását, valamint ösztönözze az alkotótevékenységet. Ezt az utánzás idõleges tiltása révén jogilag védett hasznosítási pozíció megteremtésével éri el.
A szabadalmi rendszernek a mûszaki fejlesztést ösztönzõ szerepe világosan rajzolódik ki, ha arra gondolunk, hogy a legtöbb szabadalmi törvény az ipari forradalom korában született. Hasonlóképpen beszédes adat, hogy a fejlett ipari országokban végzett felmérések szerint szabadalmi oltalom hiányában a kisvállalkozások több mint 50 százaléka, a nagyvállalatoknak pedig mintegy 35 százaléka nem ruház be a kutatásba és a fejlesztésbe. Nyilvánvaló, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható hazai pénzeszközök szûkössége mellett fokozott szükségünk van a fejlesztési eredmények korszerû és hatékony jogi védelmének megteremtésére.
A szabadalmi oltalommal járó kizárólagosság, idõleges monopolhelyzet ad ugyanis lehetõséget arra, hogy a találmány szerinti új termék forgalmazásával kifejlesztõje méltányos haszonhoz jusson. Oltalom híján az új terméket utánzók, az új eljárást másolók a kifejlesztõénél alacsonyabb árat érhetnének el, hiszen áruikat nem terhelnék a kutatásfejlesztés költségei.
(16.00)
Ezáltal, szabadalom nélkül, éppen az új megoldások kifejlesztõi kerülnének hátrányba a másolókkal szemben.
A szabadalmi jog a feltalálói tevékenység ösztönzéséhez is hozzájárul. A feltalálók elismerése, megbecsülése erkölcsi és gazdasági szempontból egyaránt indokolható, és a jog ennek megfelelõen mindkétfajta elismerésrõl gondoskodik.
Goethe szerint a feltaláló a nemzet tanítója, akit a találmány fontosságához mért elismerés illet meg. Magyar feltalálók hosszú listája támasztja alá e nézet megalapozottságát. Elég talán néhány nevet emlékezetükbe idéznem: Jedlik Ányos a dinamó feltalálásával, Bánki Donát és Csonka János a porlasztó megalkotásával, Puskás Tivadar a telefonhírmondó újdonságával, Eötvös Loránd híressé vált ingájával, Kandó Kálmán a villanymozdony megkonstruálásával, Szent-Györgyi Albert a C-vitaminnal és más fontos kémiai megoldásokkal gazdagította az egyetemes tudományt és technikát, illetve hazánk jó hírét.
Noha a jogi védelem hiánya nem szüntetné meg az alkotó szenvedélybõl táplálkozó feltalálói tevékenységet, a szabadalmi oltalom által nyújtott ösztönzés nélkül a találmányok mintegy egyharmada soha nem születne meg. Nem hiába állapította meg Lincoln amerikai elnök, hogy a szabadalmi rendszer a tehetség tüzéhez az érdek olaját adja.
A szabadalom információs funkciót is betölt. A szabadalmi oltalomból folyó jogi kizárólagosság alternatívája ugyanis a találmány titokban tartása; a tudomány és a technika fejlõdését azonban az új mûszaki megoldások mielõbbi nyilvánosságra hozatala segíti elõ. A szabadalmi oltalom ezt azzal szolgálja, hogy a találmány nyilvánosságra hozatala fejében idõleges hasznosítási monopolhelyzetet biztosít. Ha nem lenne mód a szabadalmaztatásra, a találmányok mintegy egyharmadát biztosan titokban tartanák.
A szabadalmi mûszaki információ pótolhatatlan ismeretanyagot nyújt a mûszaki fejlesztéshez és elkerülhetõvé teszi a párhuzamos fejlesztésekbõl adódó társadalmi és vállalkozói többletköltségeket. A szabadalmi oltalom gazdasági rendeltetését, oltalmi és információs funkcióját csak korszerû és a nemzetközi igényeknek megfelelõ szabályozás alapján töltheti be eredményesen. A szabadalmi törvény újraalkotásának egyik indoka és egyben célja ezért az, hogy az oltalom közgazdasági szerepét a lehetõ legteljesebb mértékben kibontakoztató jogi hátteret teremtsen.
Tisztelt Képviselõtársaim! Nemcsak az alkotó szenvedély, hanem a találmányok jogi szabályozása is nagy múltra tekint vissza. Az elsõ szabadalmi törvényként az 1474-ben kiadott velencei dekrétumot tartják számon. Az elsõ magyar szabadalmi törvényt éppen száz évvel ezelõtt, 1895-ben fogadták el. Hatályos szabályozásunk a hatvanas évek végén alakult ki. Ekkor fogadták el a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt, melynek elsõ novelláris módosítására 1983-ban került sor. Az évszázados magyar szabadalmi jogi tradíció a tervgazdálkodás körülményei között sem tört meg. Magyarországon csak rövid ideig, és akkor is csak a szabadalmi oltalommal párhuzamosan létezett a KGST-ben egyébként uralkodó szerzõi tanúsítványos rendszer, melyben a találmány hasznosításának joga nem a feltalálót vagy jogutódját, hanem az államot illette meg.
Tisztelt Ház! Szabadalmi jogunkra mindig is jellemzõ volt a nemzetközi jogfejlõdés követése, a vonatkozó nemzetközi egyezmények figyelembevétele. Magyarország 1909-ben csatlakozott az ipari tulajdon oltalmára létesült párizsi uniós egyezményhez. Jogszabályaink azóta is a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal folyamatosan összhangban alakultak. Az utóbbi években Magyarország több olyan nemzetközi szerzõdés részesévé vált, melyek jogharmonizációt követelnek meg a szabadalmi jog területén is. Ezek közül meg kell említeni az Egyesült Államokkal a szellemi tulajdon tárgyában 1993-ban kötött kormányközi megállapodást, melynek eredményeként az 1994. évi VII. törvény bevezette a gyógyszerek, vegyi termékek és az élelmiszerek szabadalmazhatóságát.
Utalni kell továbbá arra is, hogy e törvény szabadalmi jogunkat összhangba hozta azzal a megállapodással is, amelyet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, vagyis a GATT uruguayi fordulójában a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggõ kérdéseirõl kötöttek.
Nemzetközi szempontból az új szabadalmi törvény megalkotását elsõsorban európai jogharmonizációs kötelezettségeink indokolják. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat egyike annak a nyolc törvényjavaslatnak, melynek 1995. elsõ félévi elfogadását elsõsorban jogharmonizációs kötelezettségeinkre figyelemmel kéri a kormány az Országgyûléstõl. Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodás értelmében Magyarországnak tovább kell javítania a szellemi tulajdonjogok védelmét, hogy a megállapodás hatályba lépésétõl számított ötödik év végére a Közösségben érvényesülõ védelemhez hasonló szintû védelmet biztosítson. Szabadalmi jogunk és intézményrendszerünk szempontjából meghatározó jelentõségû, hogy a társulási megállapodás azt is elõírta: Magyarországnak a megállapodás hatályba lépésétõl számított ötödik év végéig kérnie kell az európai szabadalmak engedélyezésérõl szóló müncheni egyezményhez való csatlakozását.
A csatlakozás következtében Magyarország területére kiterjedõ hatállyal is be lehet majd nyújtani európai szabadalmi bejelentéseket. Ez egyrészt a külföldiek által Magyarországon szerzett szabadalmak számának jelentõs növekedésével fog járni, másrészt a nemzeti úton, vagyis a magyar szabadalmi hatóságnál tett bejelentések mennyiségének várhatóan mintegy 75 százalékos visszaesését idézi majd elõ. Ezért a csatlakozás következtében a magyarországi kutatásnak és fejlesztésnek egyfelõl több szabadalmi jogi korláttal, másfelõl megélénkülõ mûködõtõke-behozatallal kell majd számolnia.
A törvényjavaslat a csatlakozás jogalkotási feltételeit teljesíti. A müncheni egyezmény rendelkezésével összhangban állapítja meg a szabadalmazhatóság feltételeit, az oltalom terjedelmének meghatározására irányuló szabályokat, valamint az oltalom megsemmisítésére vonatkozó elõírásokat.
A szakaszolt bejelentési eljárási rend bevezetése is az egyezmény rendszeréhez tartozik. A szabadalmi oltalom tartalmára, vagyis a szabadalomból eredõ kizárólagos jogokra nézve jogharmonizációs szempontból a közösségi szabadalomról szóló luxemburgi egyezmény az irányadó. A törvényjavaslat ezzel az egyezménnyel összhangban állapítja meg, hogy a szabadalmas a találmányával kapcsolatos mely cselekmények végzését tilthatja meg mások számára. Jogharmonizációs szempontból a nemzeti jogalkotásnak lényegében szabad keze van a munkavállalók találmányaival összefüggõ jogok és kötelezettségek, valamint a szabadalmi ügyek hatósági és bírósági fórumrendszerének szabályozásában.
A munkavállalók találmányait illetõen a javaslat elsõsorban a német szabadalmi jog megoldásaira épít. Olyan szabályozás kialakítását célozza, mely egyrészt kellõen rugalmas a piacgazdasági igények kielégítéséhez, másrészt megfelelõ garanciákat ad a hazai feltalálók jogainak védelmére és érvényesítésére. A szabadalmi eljárásokat és fórumrendszert pedig a gyors, szakszerû és garanciákat hordozó eljárás jogharmonizációs szempontból is fontos követelményeire tekintettel szabályozza.
Tisztelt Országgyûlés! A szabadalmi jog törvényi szintû szabályozását indokolja a magyar jogi hagyomány, a nemzetközileg elterjedt gyakorlat és a jogalkotási törvény vonatkozó elõírása, melynek értelmében a szellemi alkotáshoz fûzõdõ jogokat és kötelességeket törvényben kell szabályozni. A törvényjavaslat szakít a hatályos szabályozás kétszintûségével, és a találmányok szabadalmi oltalmával összefüggõ jogok és kötelességek egységes, átfogó, törvényi szintû kodifikációját valósítja meg.
A szellemi alkotáshoz fûzõdõ jogok és kötelességek nem minden részletszabálya igényel azonban törvényi szintet. A szabadalmi bejelentések alaki követelményei, a szabadalmi hatóság mellett mûködõ szakértõi testület ügyrendjének kérdései és a szabadalmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjai rendeletben is szabályozhatók.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat szerint a találmány akkor szabadalmazható, ha új feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. A szabadalmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a szabadalmak engedélyezését illetõen.
(16.10)
Az oltalmazhatóság felsorolt feltételei szükséges és egyben elégséges feltételek. Bármelyikük hiánya esetén a találmány nem részesülhet oltalomban, együttes meglétük esetén azonban a találmányra más szempontok mérlegelése nélkül szabadalmat kell adni. A javaslat a szabadalmi oltalomból kizárt találmányok körét a lehetõ legszûkebben vonja meg. Csupán azokat sorolja ide, amelyek közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne.
A törvényjavaslat alapvetõen a hatályos jogra támaszkodva rendelkezik a feltaláló személyhez fûzõdõ jogairól, kiemelve a szerzõség és a név feltüntetésének jogát. Megõrzi azt az alapelvet is, hogy a szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
Számottevõ változtatásokat irányoz elõ azonban a javaslat a munkavállaló találmányaival kapcsolatban. Az érintett feltalálók javára egyoldalú kógenciát vezet be. Az érdeküket szolgáló szabályoktól szerzõdésben sem lehet majd a hátrányukra eltérni. Ezáltal egyértelmûen semmisnek fognak minõsülni a munka- vagy egyéb szerzõdések olyan rendelkezései, amelyekben a munkavállaló elõre lemond találmányi díj iránti igényérõl. A munkaviszonyból eredõ kötelezettség teljesítéseként kidolgozott úgynevezett szolgálati találmányokra a szabadalmi igény a munkáltatót illeti meg. A szolgálatinak nem minõsülõ, de a munkáltató tényleges tevékenységi körébe tartozó úgynevezett alkalmazotti találmányokkal a feltaláló rendelkezhet. A munkáltatónak azonban a törvény erejénél fogva hasznosítási joga van a találmányra.
A törvényjavaslat módot ad a munkáltatónak a találmány üzleti titokként történõ kezelésére a találmány bejelentése és szabadalmaztatása helyett. A titokban tartás azonban nem érintheti a szolgálati találmány feltalálójának díjazás iránti igényét. A szabadalmast megilletõ kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá tartozó cselekményeket a javaslat a hatályos jognál részletesebben, árnyaltabban és szélesebben határozza meg. Külön szól a termék- és eljárási szabadalmakból folyó jogokról, nevesíti továbbá hasznosítási cselekményként az elõállítás, a használat, a forgalomba hozatal és a behozatal mellett a forgalomba hozatalra való felajánlást, az eljárás használatra ajánlását, a termék raktáron tartását. Ezenkívül szabályozza a közvetett hasznosítást is.
A törvényjavaslat egyértelmûvé teszi azt is, hogy a kizárólagos hasznosítási jog mely cselekményekre nem terjed ki. Ezek közül feltétlenül meg kell említeni a gazdasági tevékenység körén kívül végzett, valamint a kísérleti célú cselekményeket. A végleges szabadalmi oltalom idõtartama a javaslat szerint továbbra is a bejelentés napjától számított húsz év marad.
A hatályos joghoz hasonlóan a törvényjavaslat sem csak az oltalom statikus oldaláról szól, hanem rendelkezik a szabadalmi jog dinamikus részéhez tartozó licenciaszerzõdésekrõl is. A szabadalmi licenciaszerzõdés a szabadalom átruházása mellett a technológia transzferjének egyik alapvetõ jogi mozgásformája. A javaslat csak a hasznosítási szerzõdés legfontosabb szabályait állapítja meg.
Általános jelenség a külföldi jogrendszerekben is e szerzõdésekre vonatkozó szabályozás szûkszavúsága, keretjellege. Ennek az az oka, hogy a szerzõdések rendkívül változatos viszonyokhoz igazodnak. A javaslat - eltérõen a hatályos jogtól - hangsúlyosan utal a licenciaszerzõdések és a versenykorlátozási tilalmak viszonyára.
A törvényjavaslat a bitorlás két formáját szabályozza. A találmánybitorlás lényegében a találmányi gondolat eltulajdonítása, a szabadalombitorlás pedig a kizárólagos hasznosítási jog megsértése.
A szabadalmi eljárások részben államigazgatási, részben bírósági hatáskörbe tartoznak. A szabadalmakkal kapcsolatos státuszügyeket az iparjogvédelem országos hatáskörû államigazgatási szerve intézi, amely a javaslat szerint Magyar Szabadalmi Hivatal néven folytatja majd mûködését. A bírósági hatáskör a hivatal határozatainak megváltoztatására irányuló eljárásokra és a szabadalmi perekre terjed ki. A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti szabadalmi ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályait a javaslatban foglalt eltérésekkel kell majd alkalmazni.
A szabadalmi eljárásokban számos speciális rendelkezésre van szükség. Ezeket a szabályokat a javaslat a hazai és nemzetközi jogfejlõdés eredményeinek, valamint az európai jogharmonizáció követelményeinek megfelelõen tartalmazza. A szabadalmi bejelentési eljárás több szakaszra oszlik, az eljárás továbbvitele rendre az ügyfél döntésétõl függ. Az eljárás tehát az ügyfél uralma alatt áll, és más szempontokból is ügyfélbarátnak nevezhetõ.
Tisztelt Országgyûlés! A szabadalmi ügyvivõkrõl szóló T/487. számú törvényjavaslat a szabadalmi jog érvényesülése szempontjából fontos. Nem elegendõ csupán az anyagi és eljárási szabályok korszerûsítése, elengedhetetlen a szabályozás tényleges megvalósításához szükséges infrastruktúra megteremtése, illetve fejlesztése is. Ennek a szabadalmi jog területén mellõzhetetlen részét képezik a szabadalmi ügyvivõk. A szabadalmi ügyvivõk iparjogvédelmi ügyekben hivatásszerû képviseletet látnak el a hatóságok és bíróságok elõtt. Tevékenységük egyszerre mérnöki és ügyvédi természetû, munkájukban a mûszaki és jogi elemek összefonódnak.
Tisztelt Ház! A szabadalmi ügyvivõi tevékenység világszerte az iparjogvédelemmel, fõleg a szabadalmi joggal párhuzamosan alakult ki és fejlõdött külön, megbecsült hivatássá. Magyarországon az 1870-es évektõl kezdve jöttek létre irodák, melyek szabadalmak kieszközlésével foglalkoztak. Az elsõ magyar szabadalmi törvény az ügyvédeket és a szabadalmi ügyvivõket jogosította fel arra, hogy ügyfeleket képviseljenek a szabadalmi hivatal elõtt. 1949-ig kizárólag magánirodákban mûködtek. Ezt követõen fokozatosan az állami iroda és az ügyvivõi munkaközösség vált tevékenységük kizárólagos szervezeti keretévé. A szabadalmi ügyvivõi mûködés feltételeit szabályozó hatályos rendelet, mely 1976-ban született, mára teljességgel korszerûtlenné és túlhaladottá vált.
Tisztelt Országgyûlés! A törvényjavaslat szerint szabadalmi ügyvivõi tevékenységet csak a köztestületként mûködõ szabadalmi ügyvivõi kamarában lehet majd folytatni. A kamarai felvétel elõfeltétele a magyar állampolgárság, a belföldi állandó lakóhely és büntetlen elõélet mellett, hogy a kérelmezõ mûszaki vagy azzal egyenértékû természettudományi szakos egyetemi oklevéllel, felelõsségbiztosítással és irodával rendelkezzen, továbbá, hogy a speciális iparjogvédelmi ismeretek megszerzése érdekében szabadalmi ügyvivõi vizsgát tegyen.
Az ügyvivõ képviseleti joga, szemben az ügyvédekével, nem általános, nem korlátlan, és természetszerûleg nem érinti az ügyvédek általános képviseleti jogosultságát. A hatályos joghoz képest a törvényjavaslat mindazonáltal bõvíti a szabadalmi ügyvivõ képviseleti jogkörét, azt kiterjeszti egyes új iparjogvédelmi oltalmi formákra és bizonyos versenyjogi, szerzõi jogi ügyekre.
Az ügyvivõi mûködés számára a törvényjavaslat korszerû szervezeti kereteket teremt. Szabadalmi ügyvivõ ügyfelek képviseletével egyéni szabadalmi ügyvivõként szabadalmi ügyvivõi irodában vagy sajátos szabályok alá esõ korlátolt felelõsségû társaságban foglalkozhat. Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivõt alkalmazhat munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban is. A törvényjavaslat az ügyfélképviselet, az anyagi és fegyelmi felelõsség szabályait az ügyvédekre vonatkozó jogszabályokkal analóg módon határozza meg. A javaslat elõírja a Szabadalmi Ügyvivõi Kamara létrehozását, megállapítja a kamara szervezetére, mûködésére és törvényességi felügyeletére vonatkozó alapvetõ szabályokat is.
Tisztelt Országgyûlés! Az új szabadalmi törvények szabályozása nagyban hozzájárulhat a találmányok és más mûszaki alkotások, valamint a védjegyek és más árujelzõk jogi védelmének megerõsítéséhez, a szellemi termékek széles körû felhasználásához. Kérem ezért képviselõtársaimat, a törvényjavaslatokat vitassák meg és támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)