HORVÁTH VILMOS, a külügyi bizottság elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta a magyar-orosz alapszerzõdéssel kapcsolatos ratifikációt és a külügyminiszterek levélváltásával kapcsolatos megerõsítést. Itt szeretném jelezni valamennyiük számára - ahogy arra már külügyminiszter úr is utalt -, hogy ez a levélváltás szerves része lesz ennek az alapszerzõdésnek. Okairól azt hiszem, külügyminiszter úr részletesen beszélt.
Arról is részletesen beszélt, hogy a '91. december 6-i aláírás után miért most került a tisztelt Ház elé a megerõsítés, vagy más szóval a ratifikáció. Azt mindenféleképpen szeretném megjegyezni, ami a bizottság ülésén is elhangzott, hogy az elõzõ parlamenti ciklusban az akkori külügyi bizottság levelet intézett az orosz parlament külügyi bizottságához, ahol kérték, hogy az alapszerzõdésbe, annak preambulumába kerüljön be az 1956-os beavatkozás elítélése. Ez tulajdonképpen 1992 novemberében, Jelcin elnök magyarországi látogatásakor szóban megtörtént. Lényegében ezt erõsítette meg az elmúlt év tavaszán ittjártakor II. Alekszij pátriárka.
Miért fontos az alapszerzõdés Magyarország számára? Elõször is, ahogy külügyminiszter úr is mondta, valóban új alapokra helyezi a két ország közti együttmûködést. Ennek az alapnak a fõ pontjai: az ideológiamentesség, az egyenjogúság és a valóban kölcsönös elõnyökön nyugvó együttmûködés. Másodszor: igaz, hogy Oroszország nem közvetlen szomszédunk, de nagyhatalom, európai és világhatalom, egy olyan ország, amellyel a nemzetközi fórumokon számos fontos kérdésben tudunk együttmûködni. Ténylegesen az egyik legfontosabb ilyen például a kisebbségi ügyekben az aktív kisebbségvédelemmel kapcsolatos együttmûködés.
A harmadik fontos szempont, hogy Oroszország legnagyobb keleti kereskedelmi partnerünk, a térségbõl pedig mi vagyunk Oroszország számára a kereskedelmi forgalom szempontjából a legfontosabb partner. Úgy vélem, kiaknázatlan lehetõségek vannak számunkra mind az egyes régiók közötti együttmûködés, mind a vállalkozások kapcsán.
(17.50)
Úgy vélem, az alapszerzõdés megerõsíti azokat a kereteket, amelyek nyomán a magyar gazdaság meg fogja tudni találni azokat a tereket Oroszországban és a keleti piacokon, amelyeket - mint valamennyien tudjuk - az elmúlt esztendõkben elvesztettünk.
Néhány más fontos érv is van. Az egyik - amit az alapszerzõdés 16. cikkelye tartalmaz, s amire azt lehet mondani, hogy a humánum jegyében született - az úgynevezett hadisír-egyezmény. A két ország kötelezettséget vállal arra, hogy az adott országban lévõ hadisírokat gondozzák.
Az alapszerzõdés fontos része még az, amely a mûalkotások visszaszolgáltatásával kapcsolatban rendelkezik. Emlékezetem szerint ezzel kapcsolatban parlamenti interpelláció is hangzott el az elmúlt hónapokban.
Egy másik rendkívül fontos dolog, hogy a két ország kötelezettséget vállal arra, hogy közösen fog fellépni a szervezett bûnözés és a terrorizmus ellen.
Tisztelt Képviselõtársaim! Úgy vélem, mindezek az indokok elégségesek ahhoz, hogy önök is meggyõzõdjenek az alapszerzõdés fontosságáról.
Bár az alapszerzõdés nem tartalmazza, mégis fontosnak vélem megjegyezni, hogy Oroszország adósságának eddig mintegy a felét törlesztette, a másik felérõl pedig nyilvánvalóan további tárgyalásokat kell folytatni. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a csapatkivonásokkal kapcsolatos pénzügyi elszámolások lezárultak.
Mindezeket egybevetve: a magyar külpolitikának, hazánk biztonságának, gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink bõvítésének, európai integrációnknak kulcseleme keleti kapcsolataink fejlesztése, ezért is ajánlom szíves figyelmükbe ezt az alapszerzõdést, és kérem, hogy önök is támogassák.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)