DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Én ugyan nem jeleztem elõre írásban hozzászólási szándékomat - valamilyen adminisztratív hiba folytán ez végül is nem sikerült -, így elnézést kérek azoktól a képviselõtársaimtól, akik írásban jelentkeztek, és én most az elnök úr jóvoltából megelõzöm õket felszólalásommal.
Engedtessék meg, hogy az ajánlás 9. pontjában foglalt mezõgazdasági bizottsági módosító javaslatnak a földmûvelésügyi alapokkal foglalkozó részéhez fûzzek néhány gondolatot.
Valóban, ahogy az elnök úr mondta a bevezetõjében, a mezõgazdasági bizottság új, részben új alapoknak az intézményesítését indítványozza - s hangsúlyozom, hogy részben, mert ezek az alapok eddig is mûködtek. Az alapok két csoportra oszthatók. Egyik csoportjukat jelentik a részben önálló, önjáró alapok, melyek különbözõ törvényi szabályozások folytán történõ befizetésekbõl táplálkoznak, ugyanakkor - és itt nagyon szeretném hangsúlyozni -, az adófizetõk pénzébõl állami szubvencióban is részesülnek. Ezek: a Földvédelmi Alap, az Állattenyésztési, a Halászati és a Vadászati Alap. Ugyanakkor a Mezõgazdasági és Erdészeti Alap, mely kifejezetten az állami költségvetésbõl táplálkozó alap, mintegy 9 milliárd forinttal rendelkezik. A két csoportnak az összes forrásoldala számításaim szerint körülbelül 13 milliárd forint.
A módosító indítványnak elõnyére szeretném fölhozni azt, hogy sokkal áttekinthetõbbé, kezelhetõbbé, egyszerûbbé teszi a törvény szövegét, és ezáltal annak érvényesülését. Nagyon fontos célokat és támogatásokat fogalmaz meg. Csak néhányat hadd ragadjak ki! Ilyen például a génbankoknak, a génrezerveknek a megtartása - legyen szó akár az állattenyésztésrõl, a növénytermesztésrõl vagy a kertészetrõl -, melyeknek preferálása úgy gondolom, rendkívül fontos. Ugyanilyen fontosságú például a minõségi alapanyag-termelés elõsegítése és preferálása. Gondoljunk csak például a jelenleg jelentõs exportlehetõséggel kecsegtetõ sertéstenyésztésre: a sertéstenyésztés megfelelõ, versenyképes tenyészanyaggal való ellátása nyilvánvalóan állami érdek, állami feladat kell hogy legyen bizonyos mértékben, és ezért ennek preferálása nyilvánvalóan nagyon fontos dolog.
Szeretném kiemelni, hogy ilyen nagyon fontos dolog a földbirtok-egyesítés kérdése is. A kárpótlással, valamint a földkiadó bizottságok - reményeink szerint 1995. év december 31-éig történõ - hatékony mûködésével egyéni tulajdonba kerülõ földterületeknek a szétaprózódottsága az országban közismert. Nagyon lényeges, hogy a megfelelõ, hatékony mezõgazdasági termelés érdekében ezek a szétaprózódott területek lehetõleg gazdaságosan mûvelhetõen, egy egységes tagba kerüljenek - természetesen, hangsúlyozom, a magántulajdon elvei szerint. Ennek az állami támogatását szintén nagyon fontosnak tartom.
Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szaktanácsadás preferálása, támogatása is mennyire fontos. Ide kapcsolódik az, hogy a szaktanácsadás. Reményeink szerint megalakulásuk után - december 31-én az országban megalakult valamennyi területi kamara, sõt januárban az országos kamarai szövetség is - az agrárkamarákhoz fognak kerülni ezek a szaktanácsadó szervezetek, az õ feladatuk, mint köztestületi önkormányzó, szakmai önkormányzó szervezetek feladata kell hogy legyen a szaktanácsadás irányítása. Ennek a szaktanácsadó infrastruktúrának a kiépítéséhez az állami hozzájárulás nagyon fontos dolog.
Ugyanakkor fontos dolog az, hogy ezenkívül az agrárkamarákat - népiesen vagy köznyelven szólva - kellõképpen kistafírungozzák megfelelõ feladatokkal. Ilyen feladatok lehetnek egyéb államigazgatási vagy hatósági feladatok, amelyeknek az elvégzésével az önkormányzatokat kell megbízni.
Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni és leszögezni azt, hogy a kamarákat csak akkor lehet ezekkel a jogosítványokkal megfelelõen fölruházni, hogyha ezzel az új agrárkamarákban az önkormányzatiság eszmeisége, az önkormányzatiság fog dominálni, és megszûnik az a jelenleg még a fejekben lévõ - sajnos, nagyon sokszor nemcsak a fejekben lévõ - gyakorlat, hogy érdekképviseletként próbál megjelenni a kamara. Úgy gondolom, hogy az érdekképviseletet és a szakmai önkormányzatot teljes egészében külön kell választani.
Ehhez kapcsolódik az a nagyon sokszor, sok helyen megfogalmazott elképzelés, hogy például a földmûvelésügyi alapok elosztásánál is sokkal jobban be kell vonni ebbe a tevékenységbe a kamarát. Ez a módosítás nem egyetértési jogot, hanem csak közremûködést ír elõ, és a miniszter felkéréséhez köti ezt a közremûködést.
A kamarákra szükség van, szükség van arra, hogy a kamarák hangjukat hallassák és véleményt nyilvánítsanak a különbözõ földmûvelési alapok felhasználásában, elsõsorban a pályázati rendszerek kimunkálásában. Természetesen nem lehet a kamarák mint önkormányzatok részére átadni azoknak az alapoknak a kvázi elosztási lehetõségét - hiszen az egyetértési jog tulajdonképpen rendelkezési joggal is fölér -, mert nem õk az elõteremtõi ennek a pénzügyi alapnak, hanem például a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapnak az állam, amely hozzájárul az önjáró, részben önjáró alapokhoz is.
(19.00)
A jövõ törvényhozását figyelembe véve, azt hiszem, ugyanakkor elgondolkodtató lehetne az, hogy például az önjáró alapok törvényi szabályozás alapján történõ befizetését a kamarákra lehetne bízni és ezeknek az összegeknek az elosztását is a kamarákra lehetne bízni a késõbbiek folyamán. Ugyanakkor az adófizetõk pénzébõl befolyt összegbõl nyújtott állami preferenciát esetleg más törvényi szabályozással meg lehetne oldani. Viszont kizárólag állami csatornákon keresztül történjen meg ennek az elosztása.
Ugyanakkor nagyon fontosnak és lényegesnek tartom, hogy ez alól - a módosító indítványon egyébként végigvonuló gondolkodásmód alól - kivételt képezzen a 87. § (2) bekezdése, amely úgy rendelkezik, hogy katasztrófa és elemi károk esetére lérejött pénzalapok elosztásánál a kamarának igenis döntõ szerepet kell biztosítani. Úgymond egyetértési jogot kell nekik adni, hogy a költségvetési törvény 18. fejezetében meglévõ, durván 200 millió forint elosztását a kamarák bevonásával kelljen megvalósítani.
Úgy gondolom, hogy ez a módosító indítvány nagyon fontos. Még egyszer hangsúlyozom, használhatóbbá teszi az eredeti törvényszöveget. Ezért a magam és az SZDSZ szakértõi részérõl, valamint a frakció részérõl támogatásról biztosítom ezt a módosító indítványt. Köszönöm szépen a türelmet. (Szórványos taps.)