DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnöknõ. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Szabó Lajos Mátyás felszólalásával kapcsolatban kell észrevételeznem, hogy õ alapvetõen félreérti Lányi képviselõtársunk felszólalásának lényegét és a Független Kisgazdapárt álláspontját. Mi a reprivatizációs álláspontunkat illetõen az 1947. december 31-i állapotból indultunk ki; hogy akkor milyenek voltak a tulajdoni viszonyok, annak Szabó Lajos Mátyás bármikor utánanézhet. Tehát úgy gondolom, ennek következtében itt õskommunisztikus állapotokról beszélni teljesen értelmetlen dolog.
Egyebekben is ez az álláspont mindenekelõtt a földekre és a kisebb vagyontárgyakra vonatkozott, ahol ma már Szabó Lajos Mátyás mellett az ottani padsorokban ülõk is elismerik, hogy bizony, ez lett volna az állam legcélszerûbb eljárása. Ez nem került volna külön pénzbe, egy tollvonással vissza lehetett volna állítani a tulajdoni viszonyokat. Gondolja el Szabó Lajos Mátyás, milyen lehetõségeket nyújtott volna, ha 1990. május 2-án a tulajdoni viszonyokat rendezzük. Ma ez az ország már egészen más fejlettségi fokon lenne, egy sokkal magasabb szinten állna, mint jelenleg.
A másik észrevételem: a munkavállalói vagyont illetõen nekünk mindig is az volt az álláspontunk, hogy a privatizációt úgy kell végrehajtani, hogy egyrészt jobban, eredményesebben mûködjön a vagyon, ráadásul kialakítható legyen a magyar polgárság, a munkások is jussanak vagyonhoz a privatizáció kapcsán, éppen azért, hogy a belföldi tulajdonosi gárda kialakulásával a munkásokat is érdekeltté tegyük a termelésben.
Ezért tehát visszautasítom az õskommunisztikus megállapításokat, itt egész egyszerûen egy racionalitásról van szó, amelyet sajnos, ma még nem mindenki ért meg. De úgy gondolom, ez a kézenfekvõ megoldásokkal kapcsolatban mindig is így volt, és így is lesz. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kisgazdapárt soraiban.)