KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevõszéki bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! A számvevõszéki munkabizottság folyó hó 24-én tartott ülésén, egy tartózkodás mellett, az elõttünk fekvõ T/288. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minõsítette.
A bizottság gyakorlatilag egyhangú véleménye a szabályozás szükségessége, idõszerûsége vonatkozásában szinte egyértelmû volt. Hangsúlyozásra került az, hogy ugyan a privatizációt tökéletesen folytatni nem lehet, a privatizációs törvénnyel szemben teljes konszenzust elvárni nem lehet, nem célszerû. De a jelenlegi bizonytalan helyzet feloldása szempontjából a privatizációs törvény mielõbbi benyújtása és a lehetõ leghamarabb történõ elfogadása, a szükséges javítások után mindenféleképpen indokolt.
A jelenlegi helyzetben a privatizáció mind a vagyonkezelõk, mind a potenciális befektetõk, mind pedig a privatizációt folytató apparátus vonatkozásában bizonytalanságokkal terhes. Úgy gondoljuk, ez a helyzet a gazdaság számára egyértelmûen hátrányokkal jár; ennek feloldása csakis a törvényhozási és késõbb a privatizációs munka felgyorsításával oldódhat.
Munkánkban nagy segítség volt az Állami Számvevõszék e tárgyban készített jelentéssorozata, az Állami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelõ Részvénytársaság 1993. évi tevékenységérõl készített jelentése, valamint az ezek tanulságát összefoglalóan tartalmazó jelentés és javaslathalmaz.
Közös volt a privatizációs törvényjavaslat alapvetõ céljának megítélése is. Valamennyi jelen levõ képviselõtársunk elfogadta a vállalkozói vagyon tartós, hatékony mûködtetését biztosító és erre irányuló célkitûzést.
Valamennyien elfogadtuk azt is, hogy ennek a törvénynek többek között olyan célja is van - és egyáltalában nem elhanyagolható célja -, hogy a magántulajdonra épülõ társadalmi tulajdonosi szerkezetet erõsítse, hozza létre, és a lehetõ leggyorsabban zárja le ezt a folyamatot, ami minden szereplõ számára a vagyonhoz való juttatás miatt - úgy gondolom - némileg felfokozott közhangulatot is okoz és indokol.
Szintén elhangzott a bizottság ülésén az a szempont is - ami tulajdonképpen az 1990-es idõszakban is már szempont volt -, hogy a privatizáció során a privatizálható vagyon bevonásával lehet az államadósságot, a költségvetés pozícióját jelentõs összegben csökkenteni. Az 1990-es idõszakban az Egzisztencia-hitelt is tulajdonképpen arra találták ki, hogy az államadósság helyében magánszemélyek adósságkötelezettség-vállalása jöjjön létre, és ebbõl a szempontból az államitulajdon-váltás egyben adósságváltást, adósságkötelezett-váltást is jelent.
(10.50)
A munkabizottság üdvözölte Horn Gyula miniszterelnök úr azon bejelentését, hogy hatpárti egyeztetést kíván szervezni a privatizációs törvény lehetõ leggyorsabb elfogadása érdekében. Abban azonban, hogy ettõl a hatpárti egyeztetéstõl milyen vélemények, milyen szintû konszenzus várható el, már véleményeltérés volt a bizottság ülésén. Én úgy gondolom, és ott is ezt mondtam el a magam részérõl, hogy ebben a kényes témában, ami a magyar társadalom tartós berendezkedése szempontjából az egyik elsõrendû folyamat, nem hiszem, hogy konszenzus lenne elvárható, hiszen a részletekben olyan véleménykülönbségek vannak, amelyeknek a feloldása szerintem irreális.
A munkabizottság tárgyalása során részletkérdésekkel nem foglalkozott. Ez a konszenzus, hogy tárgyalásra javasoljuk a törvényt, a szükségessége, idõszerûsége és a lehetõ leggyorsabb elfogadása miatti konszenzus volt. Olyan prioritásokat, olyan ellentmondó tényezõket kell ennek a törvénynek valamilyen szinten megfogalmaznia, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy minden tényezõ, minden társadalmi réteg egyformán elégedett legyen vele, ezért úgy gondoltuk, hogy ezt az alkalmasság megítélése során nem volna célszerû tárgyalni. Ezt majd a részletes vita során, illetve az általános vita egyéni hozzászólási részében lesz mód kifejteni. Nagyon fontos ezeken belül is azonban az, hogy amikor majd tárgyaljuk a privatizációs törvényt, akkor megfelelõ szinten, megfelelõ körben értelmezve tárgyaljuk ezt, hiszen egy nagyon vastag, nagyon sokoldalú, nagyon sok területet sokféleképpen megközelítendõ témáról van szó, és úgy gondoltuk, hogy ennek a kifejtése nem bizottsági véleményként, hanem egyéni hozzászólásként praktikusabb, hogy elhangozzék.
Ezek után javasoljuk az általános vitára, megtárgyalásra a törvénytervezetet. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)