VARGA MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményét, amelyet a bizottság MDF-es, KDNP-s, kisgazdapárti és fideszes képviselõi fogalmaztak meg. Elöljáróban hadd tegyem hozzá, hogy a bizottság tagjai kisebbségi véleményként más és más pontok alapján kifogásolták vagy bírálták a beterjesztett dokumentumokat, ezeket próbálom röviden összefoglalni.
Bár a törvényjavaslat és a privatizációs dokumentum beterjesztésére már november 11-én sor került, bizottságunk csak a tegnapi ülésén tudott foglalkozni ezeknek a javaslatoknak a megtárgyalásával. Így részben több idõvel rendelkeztünk annak megítélésére, hogy milyen gyakorlatot folytat a kormány a privatizáció tekintetében, milyen gyakorlatot folytatott az elmúlt fél évben; részben pedig tudatában voltunk azoknak a gazdaságpolitikai változásoknak, amelyek részben a privatizáció felügyeletét, részben az egész privatizáció folyamatát befolyásolhatják.
A bizottsági vita során felvetettük, hogy a beterjesztett dokumentumok részben aktualitásukat vesztették. Utalhatnék itt a privatizációs felügyelet kérdésére, de részben olyan szabályozási elemek szerepelnek, amelyeket ma már kormányzati szinten sem tart érvényesnek a kormány. Válaszként azt kaptuk, hogy ez igaz, de ettõl függetlenül a vitát érdemben el kell kezdeni, hiszen eddig is már túl sok idõt vesztegettünk el. Kezdjük el a törvényjavaslat tárgyalását, s aztán majd kialakul a vita végére valamiféle privatizációs törvény. Nem értjük tehát, hogy ha ez indokolja a vita sürgõs megkezdését, akkor ezt miért nem lehetett már augusztusban vagy szeptemberben elkezdeni. Azóta valamilyen parlamenti vita során egyfajta privatizációs stratégiát és törvényjavaslatot valószínûleg a parlament is meg tudott volna már alkotni.
Való igaz tehát, hogy késésben vagyunk. Ezt a bizottság kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselõi is elismerték, hiszen bár az MSZP-SZDSZ- kormány nem kért száz nap türelmi idõt, hanem azonnali cselekvést ígért, ettõl függetlenül jó fél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egyáltalán ezzel a kérdéssel parlamenti szinten foglalkozni tudjunk.
Kifogásoltuk továbbá a javaslat jó néhány konkrét pontját. Így például az MSZP-SZDSZ-kormány sûrûn hangoztatott ellenõrzési és átláthatósági követelményét hiányosnak tartjuk a beterjesztett dokumentumok alapján. Ez a törvényjavaslat gyakorlatilag visszalépés a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest is. A bizottság egyes tagjai úgy fogalmaztak, hogy a korrupció kapuját tárja szélesre ez a törvényjvaslat. Valóban található jó néhány olyan elem ezekben a dokumentumokban, amelyek nem tesznek lehetõvé tiszta és átlátható viszonyokat.
Olyan megfogalmazások szerepelnek a törvényjavaslatban, amelyek egymásnak ellentmondanak. Így például az a megfogalmazás, hogy a privatizációs szervezet köteles a befektetõk közötti esélyegyenlõséget megteremteni, ellentmond azoknak a prioritásoknak, amelyek a törvényjavaslat és a dokumentum más pontjaiban szerepelnek.
A kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselõk többek között kifogásolták a foglalkoztatási kényszer vagy kötelezettség törvényjavaslatban történõ megfogalmazását is. Nem értjük, hogy ez a nagyon fontos szempont, amelyet a bizottság ezen tagjai is osztanak a többségi állásponttal együtt, miért nem kapott nagyobb hangsúlyt például azokban az esetekben, ahol a vezetõi kivásárlásra kerülhet sor.
Ugyancsak kifogásoltuk az ágazati miniszterek bõvülõ jogköreit, hiszen ezek a minisztériumok a privatizáció folyamatában egyre nagyobb és nagyobb hatáskört kapnak, amely az eddigi folyamatokkal részben ellentmond és szembemegy, és nem könnyíti meg az ellenõrzés, átláthatóság követelményét sem.
Ugyancsak kifogásoltuk, hogy a felsorolt prioritások között nincs egyenlõség, hiszen akkor, amikor például 1995-re privatizációs bevételként a költségvetés 150 milliárd forintot tervezett - amilyen mértékû még soha, egyetlen évben sem folyt be az elmúlt négy év során -, ugyanakkor gyakorlatilag csak a készpénzbevételi szempont érvényesülhet, hiszen ha ezt a létrehozandó privatizációs szervezet végre akarja hajtani, meg akarja valósítani, akkor csak ennek a szempontnak tud érvényt szerezni.
Ezek azok a legfontosabb szempontok, amelyeket a bizottság kisebbségi véleményt megfogalmazó tagjai fontosnak tartottak. Úgy véljük tehát, hogy ebben a formában szükségtelen az általános vita megkezdése. Részben az idõ túlhaladt ezeken a dokumentumokon, részben pedig egymásnak ellentmondó szempontok szerepelnek, amelyeket ma már a többségi oldal képviselõi sem vallanak magukénak, ezért a bizottság kisebbségi véleményeként az általános vitára alkalmatlanságot fogalmaztuk meg. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)