DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elõzõ napok gyakorlatával élve ezúttal is szeretném összevontan ajánlani a Háznak a két helyiadó jellegû törvényjavaslat módosítására vonatkozó indítványainkat; tehát a helyi adókról és a gépjármûadóról szóló törvényjavaslatokat együttesen indokolnám. Közös ezekben a javaslatokban - túl az idõvel való takarékosságon - az is, hogy mindkét adó önkormányzati hatáskörbe tartozik, és a bevétel, legalább részben, de néha egészében az önkormányzatok költségvetését gyarapítja.
Elõször a helyi adókról:
A törvény módosítását, amelyet az elõterjesztett törvényjavaslat tartalmaz, a jogalkalmazás során idõközben felszínre került problémák, valamint a helyi adóztatást közvetetten érintõ jogszabályok változásai indokolják. A módosítások között a legnagyobb kihatású javaslat a pénzintézetekkel és a biztosítókkal kapcsolatos. E szervezetek esetében - a speciális számviteli szabályokra figyelemmel - változik a helyi iparûzési adó alapját képezõ nettó árbevétel fogalma. Így a bevételbõl levonhatóvá válnak a kifizetett kamatok és a kamatjellegû kifizetések, valamint a kárkifizetések és a viszontbiztosítási díj, aminek eredményeként megszûnik az egyes adóalanyok közötti elszámolási különbség. Ez a különbség eddig ezeket a pénzintézeteket hátrányosan sújtotta.
A helyi adó alól feltételes adómentességben részesülõk körét bõvíteni kívánjuk a köztestületekkel, a közhasznú társaságokkal és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakkal. Az így kibõvített alanyi kör a jövõben csak akkor fizet helyi adót, ha a megelõzõ évben társaságiadó-fizetési kötelezettségük keletkezett.
Mivel a helyi adókról szóló törvény szabályozza az önkormányzatok ügykörébe tartozó adók és illetékek beszedéséhez kapcsolódó anyagi érdekeltség kereteit is, a szabályozást összhangba kell hozni a költségvetési törvénnyel. Az 1994. évi költségvetésrõl szóló törvény új elemként szerepelteti az illetékbevételeknek a központi költségvetés és az önkormányzatok közötti megosztását, és ezt a szabályozást '95-re is fent kívánjuk tartani.
(12.40)
A javaslat szerint az önkormányzat a saját adóbevétele mellett a beszedett illetékbõl csak az önkormányzatot megilletõ bevétele terhére szabályozhatja rendeletében az anyagi érdekeltséget. A törvényjavaslat még nem tartalmazza azt a változtatást, amit az Érdekegyeztetõ Tanács javaslata és az ott kötött megegyezés alapján elfogadásra ajánlunk. Javasoljuk, hogy a telekadó hatálya a jövõben ne terjedjen ki a belterületi mezõgazdasági hasznosítású földrészekre. Az erre vonatkozó javaslatot módosító indítvány formájában fogjuk a parlament elé terjeszteni.
Tisztelt Ház! A gépjármûadóról szóló törvény hatálybalépése óta eltelt két év tapasztalatai, a nemzetközi árufuvarozás irányában és volumenében idõközben bekövetkezett változások, valamint az új áruszállítási módozatok megjelenése indokolják a törvény kisebb korrekcióját.
A javasolt módosítások a következõkben foglalhatók össze. Az egyszerûsítés szándéka vezet bennünket a mozgáskorlátozottak adókedvezményének módosításánál. A cél az, hogy a mentesség lényegében alanyi jogon illesse meg a mozgáskorlátozottakat, tehát a jövõben nem szükséges annak igazolása, hogy a mozgáskorlátozott a gépjármûvét munkába, iskolába járáshoz vagy orvosi kezelés igénybevétele céljából használja.
Módosítja a javaslat a belföldi tehergépjármûvek adóalapjának számítását is. Eszerint az adót a tehergépjármû forgalmi engedélyében feltüntetett megengedett legnagyobb össztömege - azaz az önsúly és a raksúly együttes tömege - után kell fizetni. Sok vita folyt errõl az adóalap-meghatározási szándékról. Az Érdekegyeztetõ Tanácsban kompromisszumként elfogadásra ajánljuk azt a megoldást, hogy a belföldi forgalmi rendszámú tehergépjármûvek adóalapja az önsúly plusz raksúly 50 százaléka legyen.
Az elmúlt évben hazánkban is kialakultak a kombinált áruszállítás feltételei. Ennek eredményeként egyre több magyar és külföldi tehergépjármû vesz részt ebben a korszerû, környezetet kímélõ fuvarozási formában, aminek az a lényege, hogy a tehergépjármû az indulási és a célpont közötti útszakasz egy részét nem közúton, hanem vasúton vagy hajón teszi meg. Éppen a közutak terhelésével arányos adózás elve követeli meg, hogy az ilyen tehergépjármûveket adókedvezmény illesse meg. A törvényjavaslatban megfogalmazott kedvezményrendszer összhangban van az Európai Közösség országaiban alkalmazott szabályokkal. Hiányt pótol a javaslat azzal, hogy szabályozza a belföldiek által üzemeltetett, külföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott tehergépjármûvek adózását is.
Tisztelt Ház! A tehergépjármûvek adóalapjának javasolt módosítása, a kombinált áruszállításban részt vevõ tehergépjármûvek adókedvezménye és a mozgáskorlátozottak számára alanyi jogon biztosított adómentesség bevételcsökkentõ hatása ellenére némileg növeli a belföldi gépjármûvek utáni adóbevételt. A tervezett korrekcióval a gépjármûtörvény mûködõképessége hosszabb távra is biztosítható. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a két adótörvényt vitassa meg és hagyja jóvá. Köszönöm szépen. (Taps.)