DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt képviselõcsoportjának vezetõje: Köszönöm a szót, elnöknõ. Tisztelt Képviselõtársaim! A Népszabadságban november 12-én a címlapon jelent meg és azt követõen több újság is foglalkozott azzal a ténnyel, hogy a belügyminiszter úr fel kívánja oldani az 1992. október 23-i Kossuth téri eseményekkel kapcsolatban keletkezett tényfeltáró vizsgálat anyagát, és ehhez beszerzik az országos rendõrfõkapitány, a legfõbb ügyész és az érintett négy rendõrtiszt, valamint a titkosszolgálatokat felügyelõ miniszter hozzájárulását is.
Amiért a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja foglalkozni kíván az üggyel, az két megközelítése ennek a témakörnek, ami az újsághasábokból kimaradt. Nevezetesen úgy gondoljuk, hogy helyes a titkosított anyag titkosságának feloldása, de ugyanakkor rámutatunk arra, hogy az október 23-i Kossuth téri események úgy viszonyulnak a négy rendõrtiszt vallomásában szereplõ, a Független Kisgazdapárt és annak elnöke ellen elkövetett alkotmányellenes magatartáshoz, mint mondjuk egy sértettnek a helyzete, akit megtámadnak éjféltájban a maffiózók és segítségért kiabál, és nem a rablótámadók ellen indítják az eljárást, hanem a sértett ellen, hogy fellármázta a környéket és ezzel a csendrendeletet megszegte.
Tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja az, ha már foglalkoznak az üggyel és fel kívánják ezt újítani, akkor el kell rendelni a parlamenti vizsgálóbizottság felállását, mert hiszen miniszterek és még magasabb beosztású személyekre vonatkozó tényállást nem tud más pártatlanul feltárni, csak a parlamenti vizsgálóbizottság. Ez a dolog egyik oldalról való megközelítése a Független Kisgazdapárt oldaláról.
A másik témakör, amivel foglalkozni kívánok: az SZDSZ vezérszónoka, tehát a belügyminiszter úr párttársa éppen az elmúlt kedden, a parlament plenáris ülésén este nyolc óra tájban szólalt fel a tényfeltáró vizsgálattal kapcsolatban és az volt az álláspontja, hogy a tényfeltáró vizsgálat nem illeszthetõ be a jogállami keretek közé. Ezért kívánja a kormánytöbbség kirekeszteni a tényfeltáró vizsgálatot a jövõben a tisztázó eljárások közül.
Ha egyszer így ítélik meg a legfõbb ügyészi tényfeltáró vizsgálatot, akkor különösképpen érthetetlen számunkra, hogy ebben az esetben miért a legfõbb ügyészi tényfeltáró vizsgálathoz ragaszkodnak, miért nem a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazzák. Hiszen a parlamenti vizsgálóbizottság túl tudna terjeszkedni a legfõbb ügyész úr ténymegállapításain is, hiszen olyan tényeket lehetne feltárni a négy rendõrtiszt vallomása kapcsán, amelyre utaltak adott esetben. Mondjuk azon ügynök személyének feltárása, akit ráépítettek a Kisgazdapárt elnökére, hogy kábítószert dugjon el a kocsijában és ilyen módon a politika területérõl törölje, és ehhez hasonló súlyú magatartásokról van szó.
Tehát úgy gondolom, itt nem elég egyszerûen azt vizsgálni, hogy elõre megszervezett füttybrigád ment-e ki október 23-án a Kossuth térre vagy sem, hanem itt a füttyön túlmenõen olyan súlyú magatartások is szerepelnek a négy rendõrtiszt vallomásában, - sõt van még egy ötödik rendõrtiszt is, akirõl teljesen megfeledkeznek, és az ötödik rendõrtisztnek is van vallomása, amelyet ugyancsak a Ház elé hoztam. Tehát a Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy erre parlamenti vizsgálóbizottságot kell felállítani, a tényfeltáró vizsgálat önmagában kevés, ennél szélesebb körben és parlamenti szinten kell a visszaéléseket felderíteni.
Kérem ehhez képviselõtársaim segítségét. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)