ISTVÁN JÓZSEF (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt kinyilvánította véleményét akkor, amikor a hatpárti megegyezés volt, amikor a miniszter úr összehívott bennünket. Akkor szakértõvel együtt jelen voltam pártunk képviseletében, én voltam megbízva pártunk részérõl. Akkor ott már világosan kifejtettük véleményünket, hogy ezt a két törvénytervezetet - a T/150-eset, amely az alkotmánymódosításra vonatkozik és a T/151-eset, amely pedig az állampolgári jogok országgyûlési biztosaira vonatkozik, az adatvédelmi biztosra, a kisebbségi biztosra és a biztosi hivatal fölállítására nézve - a Független Kisgazdapárt támogatja.
(12.40)
Azonban engedjék meg nekem, hogy nagyon röviden szóljak a Kisgazdapárt e tekintetben kialakult véleményérõl. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának az intézménye a magyar jogrendtõl idegen intézmény. Hogy került bele mégis a magyar jogrendbe? Úgy, hogy még 1989 õszén, a rendszerváltás folyamatában, az elsõ alkotmányozás alkalmával épült be az alkotmányba és a magyar jogrendbe. Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok 1989 tavaszán még úgy gondolták, hogy a következõ választást az MSZMP - amelyet õ maga fog levezényelni - meg fogja nyerni. Ezért több oldalról is igyekeztek biztosítani azt, hogy gyõzelme esetén a kommunista párt diktatúrája ne folytatódhasson tovább. Ezért külföldi - svéd és más nyugat-európai - mintára építették be a magyar alkotmányba a biztosi intézményt.
Az Ellenzéki Kerekasztal eredeti elképzelése szerint ez nem közjogi, hanem társadalmi intézmény lett volna, mert így független lett volna a mindenkori hatalomtól. Az akkori MSZMP részérõl a tárgyalásokat vezetõ Fejti György azonban ehhez nem járult hozzá, és azt kérte, hogy közjogi méltóságként kerüljön be a magyar jogrendbe - és a közjogi méltóság helyett társadalmi intézményként kerüljön bele... (sic!) A Szabad Demokraták Szövetsége akkor úgy gondolta és azt látta fontosnak, hogy ez épüljön be az alkotmányba is. Gondolom, kevesen tudják, hogy a szabaddemokraták egyik prominens képviselõje egyetlen éjszaka fogalmazta meg az alkotmánymódosításhoz szükséges rendelkezéseket, amelyeket azután az akkori Kerekasztal mindhárom oldalán ülõk elfogadtak... (Soós Károly Attila tapsol.).., és 1989. szeptember 18-án a háromoldalú tárgyalások jegyzõkönyvébe így került be. Ez a történet elsõ része.
A történet második része 1990-ben, az elsõ szabad országgyûlési választások után folytatódott. Több próbálkozás történt. Az 1990 nyarán végrehajtott alkotmánymódosításban az egyszemélyi biztos helyett biztosokat, tehát több személybõl álló biztosi intézményt hozott létre. Majd a magyar parlament megalkotta az 1993. évi LIX. törvényt, az országgyûlési biztosról szóló törvényt. Ezt megelõzõen pedig az 1992. évi LXIII. törvényt, a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvántartásáról szóló törvényt. Ezekben is megjelöli a biztos személyét és annak fontosságát. Majd megalkotta a harmadik, az 1993. évi LXXVII. törvényt, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt; ebben is megjelöli a biztost.
Sok vita folyt arról, hogy egyszemélyes vagy több személyi biztos legyen. A kormányzat és az érintett kisebbségi szervezetek - a kisebbségi kerekasztal, a kisebbségi önkormányzatok, a kisebbségek által nyilvántartott érdekvédelmi szervezetek - képviselõinek sokáig különböztek a véleményei, késõbb azonban meg tudtak egyezni abban, hogy egyszemélyi biztos legyen. A módosításba is ez került be.
Miután a magyar költségvetés is biztosítja a hivatal mûködéséhez szükséges pénzeszközöket, és az 1994. december 11-i helyhatósági választások is lehetõséget adnak a kisebbségi önkormányzatok felállítására és mûködésére - sõt, ahol erre most nincs igény, ott a következõ esztendõben is megadja erre a lehetõséget -, ezért a Független Kisgazdapárt ezeket a törvénymódosításokat, az alkotmánymódosítást is, elvi álláspontját föladva - hogy az alkotmányt nem kívánja módosítani -, ebben az esetben kivételt tesz, és a másik, a T/151-es törvénymódosítást is támogatja.
A Független Kisgazdapárt azzal a feltétellel támogatja ezt, hogy ugyanolyan egyeztetés történjen a törvény megszavazása után - amelyet a Független Kisgazdapárt képviselõcsoportja is meg fog szavazni - a biztosok személye tekintetében is, amilyen hatpárti egyeztetés történt a törvénytervezet benyújtása elõtt. Ezzel a feltétellel támogatja a Független Kisgazdapárt képviselõcsoportja. Köszönöm szépen. (Taps.)