KARAKAS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Bennem Bogárdi úr felszólalása jó néhány kérdést vetett fel. Egyszer azt mondta, hogy ahol a világon megjelent a termelõszövetkezet, ott éhínség tört ki. Ezek szerint harminc évig éheztünk?
Azt mondja, hogy sorra szavazhatjuk meg a támogatást a jövõben azért, hogy fennmaradjon a mezõgazdaság. Kérdezem, hogy tavaly vagy az idén miért kellett megemelni az MFA-keretet a többszörösére - miért kellene akár ötször annyi Mezõgazdasági Fejlesztési Alap?
Felteszem a kérdést: ezek után nem kellene termelõi támogatás? Ma a világon mindenütt van!
Aztán azt mondja Bogárdi úr, hogy az ügyeskedõk elvinnék a vagyont. Könyörgöm, kimutatták, hogy az elmúlt négy évben elveszett vagy 100 milliárd istállóban, épületben, állatállományban! Ez mi?!
Aztán egy másik kérdés. Azt mondja, hogy a jelenlegi szövetkezetek nem felelnek meg a szövetkezeti elveknek, különösen az önkéntesség elvének. Tény, hogy '60-ban nem felelt meg az önkéntesség elvének, amit az 1966-os bécsi kongresszus is megfogalmazott. De könyörgöm, azóta eltelt több mint harminc év! Azóta sok mindenen lehetett változtatni.
Beszéljünk a szövetkezeti elvek további részérõl! A másik ilyen pont a demokratikus szervezet, ami a többség érdekeit kell hogy szolgálja. Úgy érzem, a mostani szövetkezés a többségi oldal érdekeit szolgálja.
Elhangzott egy másik észrevétel a részjegytõke kapcsán. A 3. pontban a szövetkezeti elvek úgy fogalmaznak, hogy amennyiben a részjegytõke kamatoztatása egyáltalán szükséges, ez csak korlátozott kamattal lehetséges.
Aztán a feleslegek elosztása vagy megtakarítása kapcsán sorrendet állít fel: elsõ a szövetkezet fejlesztése, második a közös szolgáltatás biztosítása, és harmadik a sorban a felosztás üzletrész arányában. Ezeket a szövetkezeti elveket azért érdemes megfogadni.
Van még további két, nemzetközileg is elismert szövetkezeti elv. A másik a nevelés, a képzés kérdése, a harmadik pedig a nemzetközi együttmûködés. Ezeket azért figyelembe kéne venni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)