KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Kénytelen vagyok reagálni az iménti felszólalásra, egyrészt azért, mert annak bizonyos elemei pontosításra szorulnak, másrészt pedig azért, mert végkövetkeztetésében én másként látom ezt a dolgot.
Ami az alkotmány módosítását illeti, hadd hívjam fel képviselõtársaim figyelmét arra, hogy az alkotmánymódosítás elemeiben konszenzus alakult ki a Házban, hiszen a közvetlen polgármesterválasztásra vonatkozik az alkotmány módosítása, ebben a hat parlamenti párt egyetért.
A megyei közgyûlés közvetlen választása miatt kerül sor alkotmánymódosításra, ebben a hat parlamenti párt egyetért. Sor kerül alkotmánymódosításra azért, mert az önkormányzati képviselõ-testületek mandátumának idõtartama bizonytalanul van szabályozva az alkotmányban, egyértelmû helyzetet kellett teremteni ebben a dologban. Ez megtörtént.
(15.10)
Sor kerül alkotmánymódosításra azért, mert az önkormányzati képviselõ- testületek mandátumának idõtartama bizonytalanul van az alkotmányban szabályozva; egyértelmû helyzetet kellett ebben a dologban teremteni - ez megtörtént.
Sor kerül egy alkotmánymódosításra azért, mert az idõközben meghozott törvények lehetõvé teszik az ország területén tartózkodási engedéllyel itt lévõk részére is a szavazáson vagy a népszavazáson való résztvételt. Ez a szabályozás az alkotmányból hiányzott.
Egyetlen olyan pont van, amiben szakmai vita van a felek között: ez a köztársasági megbízotti intézmény ügye. Itt a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum nem, ugyanakkor azonban a Fidesz egyetértett a kormánykoalíció álláspontjával.
Elmondhatjuk tehát, hogy az alkotmány módosítása ügyében, tartalmát illetõen a parlamenten belül gyakorlatilag konszenzus van a pártok között, illetve egy kérdés esetében az egyik ellenzéki párt támogatja a módosítást. Egész egyszerûen nem áll az az érv, hogy az alkotmány módosítása durva támadás a parlamentáris demokrácia ellen: ezek a módosítások - még egyszer hangsúlyozom - a Ház többségének támogatását élvezik. Ezt akkor is el kell mondanom, ha - természetesen - az ellenzék ezzel nem ért egyet. Csakhogy akkor, amikor az ellenzék nem tartózkodik benn a teremben bizonyos szavazásoknál, nagyon nehéz vele együtt alkotmánymódosítást tenni olyan ügyekben, amikkel pedig egyetért! (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
A másik dolog, amire reflektálnom kell - elmondtam a pénteki beszédemben is -, hogy a választójogi törvény módosítása kapcsán a nyári ötpárti egyeztetéseken a legtöbb kérdés tekintetében a pártok között egyetértés volt, még az egyfordulós választás tekintetében is - csak bizonyos, 30 százalékos érvényességi küszöböt kívántak a kereszténydemokraták beépíteni, nem kétfordulós választással, hanem egy késõbbi, idõközi választásra való hivatkozással. Nagyon sajnálom, hogy még mindig nem világos: ezen egyetértés alapján nyújtotta be a kormány javaslatát a parlamenthez. És amikor én szembesítettem ezzel a véleménnyel a tisztelt ellenzéket, akkor annyira megzavarodtak a saját korábbi véleményük hallatán, hogy kivonultak a terembõl... (Derültség a bal oldalon.).., ettõl azonban ez még tény! (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Az is tény ugyanakkor, hogy amikor érzékelte a kormány, illetve a kormánykoalíció, hogy az ellenzék pártjai visszavonultak korábbi véleményüktõl, megkísérelte létrehozni a konszenzust, éppen azon ajánlat alapján, amit korábban a Kereszténydemokrata Néppárt és - ugyan magasabb érvényességi küszöbbel - a Magyar Demokrata Fórum is képviselt. Nem jött létre a konszenzus.
Több alkalommal tartottunk tárgyalásokat. Én úgy ítélem meg, hogy a tárgyalások végcélja az idõhúzás volt. Ez kiderült, amikor a múlt héten kedden már megállapodás közelébe jutottunk, és akkor azzal állt föl az ellenzék, hogy nem tudnak addig megállapodni, amíg Torgyán József beleegyezését nem bírják. Én helyeslem, hogy Torgyán József engedélye nélkül ne kössenek megállapodást a tisztelt ellenzéki pártok... (Derültség, nagy taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos derültség a jobb oldalon.).., de akkor be kellene õt is vonni az egyeztetési tárgyalásokba.
Én is aggodalommal szemlélem, tisztelt képviselõtársaim, az ellenzék magatartását, hiszen ennek a választási eredménynek, illetve ennek a parlamenti aránynak, ami itt kialakult, van egy másik következménye is: az ellenzék soha semmilyen kérdésben nem kell hogy egyetértsen a kormánytöbbséggel, nincs ilyen kényszer, nincs meg az a kényszer, ami az elõzõ idõszakban volt, amikor az ellenzéknek és a kormánykoalíciónak egyezségre kellett jutni a fontos kérdések ügyében. Most ilyen kényszer nincsen - ebbõl viszont nem következhet az, hogy a parlament mûködése megáll, nem következhet az, hogy kivonulásokkal és utána nagy politikai akciókkal megkíséreljük lejáratni a teljes parlamentáris demokráciát. Ez megengedhetetlen, tisztelt képviselõtársaim! (Nagy taps a bal oldalon.)
Nem akarok olyan ügyekkel foglalkozni, hogy az expót lemondta a kormány vagy nem mondta le, hiszen nem mondta le - ezt Kónya Imre ugyanúgy tudja, mint én... (Zaj, közbeszólások a jobb oldalról.) A kormány elõterjesztést nyújtott be a parlamentnek, hogy bírálja felül korábbi törvényét, és ennek függvényében történik meg a világkiállítás lemondása. Önök közül senki nem tud olyan dokumentumot mutatni, amelyben a kormány lemondta volna a világkiállítást.
Nem kell foglalkoznom a nyugdíjemelések ügyével sem, hiszen akkor azt a kérdést kellene föltennem, hogy vajon az elõzõ kormány - ismerve már a nettó béremelkedések ütemét és ebbõl adódóan azt a törvényi kötelezettséget, hogy a nyugdíjemeléssel valamit kezdenie kell - miért nem tett egy elõterjesztést, miért nem készítette elõ ezt a döntést, miért hozta olyan helyzetbe az új kormányt, hogy meg kelljen vizsgálnia, egyáltalán mennyire finanszírozható ez a nyugdíjemelés. Miután ennek a megoldási javaslata megszületett, a nyugdíjemelésre - természetesen - január 1-jével visszamenõleg, novemberben sor fog kerülni. Nem is értem, a kérdés hogy jön ide.
Kónya Imre nagylelkû ajánlata az volt, hogy természetesen tartsuk meg idén a választásokat, csak a régi szabályok szerint. (Dr. Surján László: Ezt Kuncze mondta!) Ez ajánlatnak nem rossz, azonban az a helyzet, hogy az idén a választásokat már nem lehet a régi szabályok szerint megtartani. Az ajánlat késõn jött, kedves Kónya Imre - ebbõl is látszik, hogy a cél a választások idõpontjának jövõ évre történõ áttolása volt. Ezzel azonban az a kis probléma van, hogy ütközik az alkotmány mai elõírásaival - ami miatt egyébként az alkotmányt módosítani kellett.
Mindezzel együtt és a történtek ellenére is azt gondolom, továbbra is szükség van a párbeszédre a parlament két oldala között, továbbra is szükség van egymás véleményének idõben történõ megismerésére, továbbra is szükség van rá, hogy törekedjünk megállapodásokra és kompromisszumokra. Mert itt ugyan vitatkozhatunk mi jókat egymással, különbözõ, a közvélemény számára nem érthetõ ügyekrõl, azonban mégiscsak az a helyzet, hogy van itt egy ország, amivel nekünk valamit kezdenünk kell.
Kérem kedves képviselõtársamat, hogy ebben a szellemben politizáljanak a jövõben. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)