SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat, bár jelentõségében nem mérhetõ össze az önkormányzati törvény és a választójogi törvény módosítására vonatkozó elõterjesztéssel, a polgármesteri mûködés jogi kereteit meghatározó rendelkezése miatt azonban korántsem kezelhetõ az önkormányzati törvénycsomag úgy mellékesen elfogadandó elemének. E törvény rendelkezései ugyanis a munkajog oldaláról alátámaszthatják, de formálissá is tehetik azt a politikai szándékot, amely a polgármesteri tisztség erõsítésére irányul, s megjelenik a polgármesterek közvetlen választásában rejlõ nagyobb legitimációban is.
A dolgok lényege a részletekben rejlik, amint azt tudjuk. Melyek tehát ezek a részletek, amelyek ebben a törvényben megjelenve tartalommal töltik meg az önkormányzati törvény keretjellegû rendelkezéseit? Én öt apróbb kérdésre szeretném felhívni a figyelmet a beszédemben.
Az elsõ, amivel találkozunk e tervezetben, az az 1. § (1) bekezdésével bevezetni szándékozott úgynevezett foglalkoztatási jogviszony intézménye. A rendelkezés egy komoly és létezõ dilemma rosszul sikerült feloldását tükrözi. Munkaviszony vagy közszolgálati jogviszony az a kapcsolat, amely a képviselõ- testület és a polgármester között fennáll? A tervezet megfogalmazása szerinti sajátos közszolgálati jogviszonyként mûködõ foglalkoztatási jogviszony azonban fából vaskarika. A törvény a lényeg megkerülése érdekében ugyanis inkább egy új munkajogi fogalom bevezetését választja, mintsem hogy a határozott idõre szóló politikusi megbízás és a határozatlan idõre szóló politikasemleges hivatali beosztás szétválasztását megtegye. Erre ugyanis - véleményünk szerint - nem egy új kategória nyújtana lehetõséget. A köszolgálati jogviszonytól való különbséget kellõképpen ki tudná fejezni a munkaviszony általános szabályaihoz képest egy eltérõ, speciális rendelkezés meghatározása.
A következõ probléma, amit jelezni szeretnék, a háromezer fõnél kisebb lakosú településeken a polgármesteri tisztség fõállásban vagy társadalmi megbízatásban való betöltésének kérdése. A javaslat itt is a lehetõ legrosszabb megoldást választja, amikor a választási kampány részévé teszi a tisztség ellátási módjának meghatározását. Nem hiszem, hogy messze járok a valóságtól, ha azt mondom, hogy ezzel a demagógia korábban nem ismert tárháza bontakozhat ki a jelöltek programjaiban a választási küzdelem során. Gondoljunk csak az egészen kis települések kampányára! Nem a program, a szakmai elképzelések lesznek a középpontban, hanem az, hogy ki vállalja fõállásban, azaz fizetésért, vagy ki vállalja társadalmi megbízatásban a polgármesteri tisztséget. Tudhatjuk, hogy az ehhez kapcsolódó érvrendszer felszínes és demagóg. Mit tegyen vajon egy balatoni kistelepülés polgármesterjelöltje, ahol rendkívül intenzív a turizmus, az idegenforgalom? Itt véleményünk szerint csak egy fõállású polgármesternek van arra esélye, hogy a rengeteg feladatot el tudja látni.
A tervezet a polgármester megválasztását követõ elsõ idõszak szabályozását nem megnyugtató módon végzi el. A polgármester a választás után megkapja mandátumát és gyakorolja jogait. Esküt azonban késõbb, csupán a testületi ülésen tesz, ami véleményünk szerint alkotmányos problémákat vethet fel. A honvédelmi, polgárvédelmi, tûzvédelmi és egyéb államigazgatási hatásköröket gyakorló tisztségviselõnél ugyanis alapkívánalom kell hogy legyen az alkotmányos rend betartásának kötelezettsége. Ennek mély erkölcsi tartalommal is színezett kifejezése az eskü, amely a megválasztott belsõ kötelezettségévé is teszi a jogrend feltétlen tiszteletben tartását. Amíg azonban egy köztisztviselõnél a kinevezési aktus része az eskü letétele, ez a polgármesternél csak a megválasztást követõ hetek elteltével jelentkezik: a képviselõ-testület alakuló ülésén tesz a polgármester esküt. Álláspontunk szerint az eskü önhibából való le nem tétele minimálisan a polgármesteri tisztség megszüntetésével szankcionálandó, de megfontolandó még az is, hogy az esküt le nem tevõ személy intézkedési jogkörét korlátozzuk.
Új elemként szerepel a tervezetben a polgármesteri tisztség megszûnése abban az esetben, ha a polgármester sorozatosan törvénysértõ tevékenysége, mulasztása miatt jogi felelõsségét jogerõs bírósági ítéletben megállapítják. Ezt elõttem már több hozzászóló is elemezte, ezért részleteibe nem megyek bele. Véleményünk szerint "a polgármester sorozatosan törvénysértõ tevékenysége" kategória megállapításához a törvénybe kell értelmezõ rendelkezéseket beiktatni.
Különösen érzékeny résznek tartjuk a törvényjavaslatban azon rendelkezést, mely szerint ha a polgármester országgyûlési képviselõ, akkor az országgyûlési képviselõi megbízatásának idõtartama alatt a megállapított polgármesteri illetmény 50 százaléka illeti meg. Az indoklás alapján úgy tûnik, minthogyha a kormány a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével egyet nem értõk véleményét osztaná, hiszen így fogalmaz: "A polgármester a feladatoknak ez esetben csak részben tud eleget tenni." Véleményünk szerint a polgármesteri tisztség és az országgyûlési képviselõi megbízatás adott esetben egymás mellett is teljes mértékben ellátható, ezért a tisztség automatikus, 50 százalékos leértékelését elutasítjuk. Ehelyett javasoljuk - a miniszterekre vonatkozó szabályozással analóg módon -, hogy a polgármesteri tisztséget is ellátó országgyûlési képviselõt is csak az országgyûlési képviselõi fizetésének 50 százaléka illesse meg. A polgármestert illesse olyan nagyságú tiszteletdíj, amit neki a képviselõ-testület a törvény kerete között meghatároz.
Végezetül egy apróbb kérdésben szeretném érinteni a helyi önkormányzati képviselõk tiszteletdíjának kérdését. A tervezet összeköti a képviselõk havi tiszteletdíjának felsõ határát a polgármester részére megállapított illetmény összegével. Ez véleményünk szerint nem helyes, ugyanis a polgármesteri illetmények minél magasabb mértékben történõ megállapításának irányába hat. Javaslatunk ezért arra irányul, hogy ne a polgármester részére megállapított, hanem a megállapítható illetmény legyen a tiszteletdíj összegét meghatározó számítási alap. Ezzel elkerüljük a polgárokat jogosan irritáló illetményeket, ugyanakkor a tiszteletdíj 25 százalékos felsõ határa elejét veszi a képviselõk irreálisan magas honorálásának, hozzájárulva az olcsóbb közigazgatás kialakításához.
Összegzésül röviden annyit mondanék, hogy a parlament elõtt fekvõ tervezet csak erõs átalakításokkal minõsíthetõ egy kerettörvény részleteit meghatározó, de az alapelvekkel összhangban lévõ jogszabálynak. Ezért a Fidesz-frakció módosító javaslataink elfogadásától függõen tudja az elõterjesztést támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps.)