DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság kormánya H/38-as szám alatt országgyûlési határozati javaslatot terjesztett be az önkormányzati csomagban a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselõválasztások 1994. évi lebonyolításának költségeirõl. A határozattervezet, mint államtitkár úr említette, 1 milliárd 118 millió forintban javasolja meghatározni a választások lebonyolításának költségét, amelybõl egyfordulós, küszöbhatár nélküli választásokat tervez. Sajnálatos, vagy nagyon is tudatos, hogy az elõterjesztés egyoldalú, mintegy eldöntött, kész tényt közöl. Nem tartalmaz alternatívát egy kétfordulós választás lebonyolításának költségeire, de még csak arra sem, hogy egy racionális limit meghatározása esetén az 1990 évi önkormányzati választások 40 százalékos, vagy a tb. önkormányzati választásoknál meghatározott 25 százalékos részvételi küszöb elfogadása esetében például mennyi lenne a költségigény.
Megfelelõ aktivitási propagandával ez a második forduló reményeink szerint kevés, esetleg néhányszáz települést érintene és ennek a költségfedezete minimálisra csökkenthetõ. Csak egy számot emelnék ki példaként, azt, hogy az 1990-es önkormányzati választásokon 2990 kistelepülés közül csupán 300 kistelepülésen nem volt érvényes az elsõ választási forduló. Az elõterjesztés ugyan bemutat és államtitkár úr is említett egy 120 milliós megtakarítást az 1994. évi parlamenti választások elsõ fordulójához képest. De nem viszonyít az 1990-es önkormányzati választásokhoz, természetesen figyelembe véve az inflációs hatásokat és figyelembe véve persze az esetleges megtakarításokat is.
Csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az 1990-es önkormányzati választások lebonyolításának összköltségébõl a második forduló költsége csupán 20-25 százalék között volt, tehát nem jelentõs összegrõl van szó. A kereszténydemokraták által támogatott küszöbhatár meghatározása esetén ez a költség még tovább csökkenthetõ esetleg az általam elõbb említett érvek alapján. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy új elemként és 248 millió forint költségigénnyel belép most a kisebbségi önkormányzati választás. Nekünk nem álltak rendelkezésünkre olyan eszközök, mint az elõterjesztõknek, hogy alternatív számításokat tudnánk most bemutatni a tisztelt Háznak, a képviselõinknek.
(15.50)
Ezért joggal vártuk volna el ezt az elõterjesztõtõl. Alternatívák nélkül tehát a képviselõknek mérlegelésre sem adatott lehetõség, és így a döntést nem tudjuk meghozni.
A kormány az önkormányzati választások egyfordulós lebonyolítását a takarékossággal indokolja, s ez ma a nehéz gazdasági és szociális körülmények között valóban nagyon népszerû. Mi, kereszténydemokraták támogatunk és egyetértünk minden olyan takarékossági törekvéssel, amely nemcsak jól hangzó, hanem az államháztartás egészét nézve csak jelentéktelen megtakarítás - nemcsak látszatintézkedés és nemcsak politikai fogás. Nem hiszem, hogy szabad a négyévenként megismétlõdõ és az állampolgárokat közvetlenül érintõ, sorsukat jelentõsen befolyásoló önkormányzati választásokat csak olcsó, költségmegtakarító demagóg síkra terelni. Én úgy gondolom, hogy törékeny demokráciánk eddig kivívott értékeit, és így demokratikus intézményrendszerünk egyik legfontosabb alkotmányos intézményét, az önkormányzatokat ettõl sokkal összetettebben kell vizsgálni és kezelni.
Félek, hogy az egyfordulós, küszöbhatár nélküli választások nem teremtenek semmilyen esélyegyenlõséget a parlamenten kívül rekedt kis pártoknak, a civil társadalmi szervezeteknek, s a parlamenti ellenzéki pártok részére sem biztosítanak azonos esélyegyenlõséget. És persze nem biztosítanak lehetõséget a fenti szervezetek, pártok és a választópolgárok tisztességes lobbyzásához sem. Ha most elfogadjuk alapelvként, hogy az önkormányzati választásokat csupán költségvetési kérdésként kezeljük vagy erre helyezzük a fõ hangsúlyt, akkor holnap vagy a következõ ciklusban - várhatóan még nehezebb szociális körülmények között - a szociális érzékenységgel kérkedõ demokratikus álarc mögött, egy esetleges mostani rossz döntésre hivatkozva bármikor elõléphet egy alapvetõen antidemokratikus politikai erõ, amely költségkímélésre hivatkozva már esetleg egyfordulós választást sem tart fontosnak, mert úgy gondolja, hogy több párt helyett egy is meg tudja tölteni akár az országgyûlési, akár az önkormányzati padsorokat, ha szükséges, esetleg kinevezéssel is. Ehhez hasonló gondolkodásmódot és gyakorlatot az elmúlt évtizedekben már volt alkalmunk megélni.
A választópolgárok az elmúlt években megszokták a kétfordulós választási struktúrát, a választásokat lebonyolító technikai rendszerünk - mint államtitkár úr is említette - a kétfordulós választásokra rendelkezésre áll további jelentõs költségigények nélkül. Ezért kérem, hogy fogadják el és támogassák azt a kereszténydemokrata javaslatot, amely figyelembe veszi a racionális költségmegtakarítást is az önkormányzati választásoknál, de egy 40 százalékos, vagy attól esetleg kisebb küszöböt határoz meg.
A beterjesztett határozati javaslatot alternatívák nélkül nem fogadjuk el. Kérjük, hogy a választások költségeit illetõen kapjunk további - általam kért - részletes információkat, amelyek alapján majd valóban lesz nekünk lehetõségünk mérlegelni és dönteni.
S végül engedjék meg, hogy szabadon idézzem Churchillt: lehet, hogy a demokrácia, a többpártrendszer költségigényesebb, de még mindig kevésbé deficites - lásd a nyugati piacgazdaságokat és demokráciákat -, mint az egypárti diktatúra - lásd a volt kommunista országokat. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)