DR. TÖRÖK FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr és a 15 jelen lévő Képviselőtársam! Igazán családias hangulatban érzem magam. Néhány kérdéssel szeretnék foglalkozni, így a települési önkormányzatok és az állam között a személyi jövedelemadó megosztásáról, a pártházak felújításáról, a budai Vár kormányzati negyed beruházási célprogramjáról, a sporttámogatással kapcsolatos kormányzati kétarcúságról, végül a gépjármű-felelősségbiztosítási alapról szólnék - igyekszem rövid lenni. Nem tudom, képviselőtársaim megkapták-e azt a levelet, amit az egyes önkormányzatok írtak Boross Péter miniszter úrhoz, aminek az volt a lényege, hogy a '94. évi költségvetésnek az Országgyűlés elé benyújtott tervezete újabb, immár kezelhetetlennek tűnő terheket rak a települési önkormányzatokra azzal, hogy tovább csökkenti a központi forrásjuttatás reálértékét, miközben az elmúlt egy évben ismét csak gyarapodtak ellátandó feladataik. Ezt írta a miskolci, a győri, a debreceni, a szegedi önkormányzat polgármestere, dr. Balsai István polgármester, aki a megyei jogú városok szövetségének elnöke, a kisvárosi önkormányzatok szövetségének elnöke, dr. Magyar Levente, és Demszky Gábor főpolgármester úr. Ez egy segélykiáltás az önkormányzatok ellehetetlenülése miatt. Azt kérik, hogy a 70-30%-os megosztással szemben, ami tavaly volt, legalább egy 65-35%-os arányt kellene érvényesíteni a megosztásnál. Ezt egyébként Zsigmond Attila MDF-es képviselő úr javasolta módosító indítványával. Remélem, hogy ez meghallgatásra talál, bár egyelőre ettől a Kormány elzárkózott. Szeretném, ha egy fecske nyarat csinálna a Fórumon belül is, és ezt támogatná mindenki. A másik kérdést talán azzal kezdeném, hogy Szigeti György 13899-es szám alatt a hallás-, mozgássérülteknek és a vakoknak egy 34 milliós többlettámogatást javasolt. De sorolhatnék más, hasonló jellegű tételeket is. Ugyanakkor a másik oldalon a pártházak felújítására 200 millió forint van tervezve - erről azt tudnám megjegyezni, hogy a költségvetési bizottság ülésén a Pénzügyminisztérium, a pénzügyi kormányzat nem tudta megjelölni, melyek azok a pártházak, amelyek felújításra kerülnek. Az SZDSZ biztos, hogy nem akar ilyen felújításba belefogni és igényelni ilyen gazdasági helyzetben - nincs is annyi székháza, meg nem is cserél annyi székház gazdát. Én úgy gondolom, ez egy olyan tétel, amit egész más célokra is fel lehetne használni. Ugyanez a helyzet a budai Vár kormányzati negyed beruházási célprogramjával, amely a Miniszterelnökség 25. címe, 2. alcím, 32. előirányzata alatt 350 millió forintot tartalmaz. Úgy gondolom, ez teljesen felesleges dolog. Nem hiszem, hogy ez égetően szükséges beruházás - annál is inkább, mert a Főváros és a Kormány között nem jött létre megállapodás ennek a kialakítására. Arról nem is beszélve, hogy választások lesznek, és egyáltalán nem biztos, sőt valószínű, hogy nem ez a Kormány lesz, és a másik kormány talán szerényebben fog viselkedni ebben a kérdésben. De arra a nem várt esetre, hogyha mégis megmaradna ez a Kormány, akkor a miniszterelnöki tartalék terhére ez finanszírozható lenne. Az indoklásnál, amikor ez fölmerült, még olyan is elhangzott a Kormány részéről, hogy bizonyos régészeti feltárásokra mindenképpen kellene pénz ezen a területen. Erre csak annyit tudok mondani, hogy ugyancsak a Miniszterelnökségnél, a 4. előirányzatban, 90 millió forint van kutatási feladatokra tervezve, és a Művelődési Minisztériumnál több ilyen jellegű tétel is van - de egyébként sem hiszem, hogy a Miniszterelnökség feladata, hogy régészeti feltárásokat végezzen. A harmadik ilyen téma, amiről beszélnék, a sport kérdése. Azt mondtam kezdetben, hogy a Kormány kétarcúan viselkedik. A törvényjavaslatban a tavalyi évhez viszonyítva elvonás történt: a Magyar Olimpiai Bizottság 60 milliós támogatását először elvonták, majd most, mikor egy hatpárti képviselői módosító indítvány előterjesztésre került, akkor a Kormány nagyvonalúan azt mondta, hogy ezt támogatja - beleértve a jövő évre egy minimális emelést, ami a lillehammeri téli olimpia miatt mindenképpen szükséges - ez egy 95 milliós támogatás, de hangsúlyozom, ennek egy része tavaly is szerepelt a költségvetésben. Ezzel a minimális emeléssel szemben az OTSH intézményeinek a bevételi tervét felemelte a pénzügyi kormányzat 200 millió forinttal. Nemcsak ennek, hanem egyéb ilyen költségvetési intézményeknek is felemelte a bevételi oldalát, ilyen "fűnyírásszerűen" végigmentek az intézményeken, és megemelték ezeket. Ez azt jelenti, hogy ha a bevétel meg- emelkedik, akkor a költségvetésnek kevesebb támogatást kell nyújtani - magyarán szólva: ez elvonást jelent a költségvetési támogatásból. Ez egy kicsit furcsa is, mert egy egészen más dologról van szó a sportnál. Hiszen lehet fokozni a bevételeket a létesítményeknél - Népstadion, Budapest Sportcsarnok, tatai edzőtábor, edzőtáborok -, de ez csak a sport terhére történhet, mert vagy külsők jönnek be, és rockkoncerteket rendeznek, vagy egyéb külső szervezeteket fogadnak az edzőtáborok - jelentős bevételt biztosítva -, és akkor a sport kiszorul, nem kapnak helyet a sportolók ezekben a táborokban, ezekben a termekben, vagy pedig olyan bérleti díjakat vágnak a nyakába az egyesületeknek, szövetségeknek, amelyeket nem bírnak elviselni - tehát ez mindenképpen jelentős elvonást jelent. Ugyanakkor még egy 300 milliós tétel is elvonásra került: a Népjóléti Minisztériumnál az ifjúsági és szabadidősportnál a dologi kiadásokra tavaly 300 millió forint került átutalásra, ez '94-es költségvetésben 10 millió forintra csökkent, ami 290 millió forintot jelent. Ezt azért mondom, mert ugyanakkor Szabó Iván pénzügyminiszter úr a Kormány részéről, és mindenki azt hangoztatta, hogy a sportot támogatjuk, maximálisan fogjuk támogatni, ha nem is olyan a gazdasági helyzet, hogy itt jelentős emelésekre kerül sor - de arról nem volt szó, hogy elvonás! Most azzal a bizonyos 40 vagy 50 millióval szemben, amit a MOB kapott, kapásból mondtam 500 millió forint elvonást. Ennek a vetülete nemcsak ez, hanem a személyi jövedelemadóról folytatott mai szavazásnál is kitűnt, hogy azok a sportot segítő módosító javaslatok nem kaptak támogatást a Kormány részéről. És van egy nagyon furcsa helyzet, amiről még szeretnék beszélni: Kónya Imre, az MDf frakciójának vezetője levelet küldött szét a nagy sportegyesületeknek, amiben támogatásáról biztosította őket, és kérte az egyesületeket, hogy írják meg a gondjaikat - és bizonyára akkor támogatásra került. (22.10) Ezzel szemben, gondolom, amiket elmondtam, nem ezt bizonyítják. Úgyhogy nagyon csodálkozom Kónya Imrén, hogy volt lelkiereje ilyen levelet írni, amikor itt, a kormányzati oldalról ilyen támogatáselvonásokra került sor. Végezetül a negyedik téma, amelyet jeleztem, ez a gépjármű- felelősségbiztosítási alap. Itt 13876-os szám alatt egy módosító indítványt terjesztettem elő, amely arról szól, hogy az előirányzott 2,2 milliárdos támogatást 1 milliárd forintra kívántam csökkenteni. Ennek nagyon egyszerű indoka van, és ezt nagyon szeretném itt elmondani. Amikor az alapot létrehozta a Parlament, akkor annak kapcsán elmondtam, hogy a gépjármű- felelősségbiztosítási alapba kellett volna, hogy belekerüljön egy 5 milliárdos összeg, amelyet a Hungária Biztosítónál kezeltek, és tettek félre erre a célra. Kiderült, ez a pénz egy létező pénz, csak éppen nem kapja meg az Állami Fejlesztési Intézet, amely az alapot kezeli, hanem egyszerűen az történt, hogy a Hungária Biztosítónál tőkeemelésre került sor. Az ÁVÜ-nek 5 milliárd forintot kellett volna tőkeemelésre betennie a Hungária Biztosítóhoz. De miután a Hungária Biztosítónak az államnak volt tartozása, ezért ezt a pénzt kompenzálták Az ÁVÜ vállalta át, hogy majd a Hungária Biztosító helyett, ahová ő nem tette be az 5 milliárdot, majd az ÁVÜ fogja az Állami Fejlesztési Intézethez átutalni a pénzt. A tavalyi évben 1,7 milliárd átutalásra is került. Amikor a plenáris ülésen elmondtam ezt az egész konstrukciót, az akkori pénzügyminiszter úr, Kupa Mihály miniszter úr, később Pongrácz Tibor államtitkár úr is megerősítette ezeket az általam elmondottakat, de biztosította itt a plenáris ülést, a Parlamentet, hogy 1990. (sic!) április 30-ig le fog bonyolódni ennek az 5 milliárdnak az átadása, részben készpénzben, részben pedig értékpapírokban, de legeslegkésőbb 1993 szeptemberében a teljes portfólió átkerül az _FI-hoz. Ehelyett semmi nem történt. Sem pénz nem került át, sem portfólió nem került át. Most 3,3 milliárd tartozása van az ÁVÜ-nek a gépjármű- felelősségbiztosítási alapba az _FI felé, de miután ezt nem adja oda, természetes, hogy a pénzügyi kormányzat a likviditás miatt az alapba kénytelen 2,2 milliárdot betenni. Mert a károsultaknak nem mondhatják azt, hogy az ÁVÜ- nél van a pénz, tehát azt finanszírozni kell. Úgy gondolom, a Kormány azt választotta, hogy könnyebb a költségvetési deficitet növelni, a terheket áthárítani az állampolgárokra, mint a Kormányon belül rendet teremteni és az ÁVÜ-t arra szorítani, hogy tegyen eleget határidőre kötelezettségeinek. Ezt az 1,2 milliárdot, amely a javaslatomban szerepel, sok mindenre fel lehet használni. Csak úgy példának tudom mondani, mondjuk, a kisvállalkozói garanciaalapra, amelynek növelése lenne indokolt, de legalábbis nem csökkentése, mint azt Siklós Csaba képviselőtársamnak a Kormány képviseletében tett előterjesztése szerint ezt javasolja. Mert úgy gondolom, hogy ez a vállalkozásokat segítené. Ugyanis nem azon múlik, hogy most a társasági adó, mondjuk, 2%-kal lejjebb megy vagy lejjebb ment, hanem arról van szó, hogy a vállalkozók nem tudnak igazán működni, mert nincs fedezetük, nincs hitelük, nincs fedezetük a hitelfelvételre. S talán inkább azon kellene gondolkodni, hogy ezt hogyan lehetne serkenteni. Ezzel szemben a kisvállalkozói garanciaalap, úgy tűnik, hogy csökkenni fog. Tehát a vállalkozóknak a hitelfelvételi lehetősége megintcsak korlátozódik. Nagyon kérem a tisztelt Házat és képviselőtársaimat, hogy amiket elmondtam, fontolják meg, és ezt a szavazásnál juttassák kifejezésre. Köszönöm szépen. (Taps.)