DR. GYURKÓ JÁNOS környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőház! A képviselő úr által jelzett térség egy részében valóban jelentős problémák állnak fönn, amelyeket a Természetvédelmi Hivatal, illetőleg a területileg illetékes természetvédelmi hatóság is érzékelt és minden lehetséges módon, más véleményekkel szemben is, enyhíteni igyekezett. Izsák és környéke esetében olyan mértékű a védett terület, hogy a községek jelentős területét is elfoglalja. Nagy a legelő, illetve a fokozottan védett területek aránya, amelyek a szövetkezeti átmeneti törvény szerint még miniszteri engedéllyel sem jelölhetők földalapokba. A nemzeti park területén a törvények csak a részaránytulajdon kijelölését teszik lehetővé. A térség községeiben a jelenleg hatályos jogszabályok szerint kijelölhető és szakmailag a természetvédelem érdekeit nem sértő esetekben minden lehetséges földrészlet alapokba történő kijelöléséhez hozzájárultunk, sőt, látva a gondokat, még a szakmai követelményekből is engedve, hozzájárultunk bizonyos területek kijelöléséhez. Az adott problémának a megoldására az eltelt idő sem tudott jobb megoldást hozni, mint amit az eredeti szövetkezeti átmeneti törvényben biztosított kompenzációs lehetőségek jelentettek volna, csak e törvénynek a 19. �-át a Parlament egy más törvény meghozatala kapcsán megszüntette. Ez a 19. � a kompenzáció lehetőségét adta volna, s ezt szüntette meg a Parlament. A megoldás lehetősége a jelenlegi stádiumban nem a KTM kezében van. Tisztelt képviselő úrnak az állításával ellentétben nem a Kiskunsági Nemzeti Park óhajt államosítani, semmi ilyen törekvése nincsen. Az érvényes törvények szerint végre akarja hajtani a kárpótlási és a szövetkezeti átmeneti törvényeket, csak, sajnos, a Parlament még mindig nem hozta meg azt az új törvényt, amelyik szükséges lenne ennek a helyzetnek a rendezéséhez. A szövetkezeti átmeneti törvény 19. �-ának a megszüntetése után kialakult rendezetlen helyzet megoldására a környezetvédelmi és a mezőgazdasági bizottság közösen kidolgozott egy törvényjavaslatot, ezt kellene a Parlamentnek elfogadnia, és akkor a keletkezett anomáliák megoldhatók lennének. Tehát elkészült egy törvénytervezet, ebben a csereterület és a pénzbeli kártalanítás mellett bizonyos helyeken - ahol a földek kiosztását lehetetlenné teszi a természetvédelmi oltalom alatt álló területek nagysága, illetve csereterület nem áll rendelkezésre - lehetőség lesz a nemzeti park területén szántó, szőlő, gyümölcsös kertművelési ágak kiosztására, kijelölésére is. Az említett törvénytervezet benyújtását szakmai szinten a Földművelésügyi Minisztérium is támogatja. A közös cél érdekében kérem képviselőtársaim támogatását is. Ezt a problémát már itt a Parlament előtt márciusban megvitattuk, de sajnos még mindig nem jutottunk el odáig, hogy ez a törvénytervezet a tisztelt Ház asztalán lenne. (Mészáros Béla: Ki tehet róla?) A felvetődött konkrét kérdésekkel kapcsolatban azt tudom mondani a tisztelt képviselő úrnak, hogy Izsákon a földalap-kijelölési kérelem 1993. augusztus 26-án jogerőre emelkedett. Itt a földalap hiánya elsősorban a művelésiág- váltásból adódik, és nem a védett területeknek a nagyságából. Fülöpszálláson a nemzeti parki igazgatóság a védett területen álló szántók 3/4 részének részaránytulajdon céljára történő kijelöléséhez hozzájárult. Napraforgót a Kiskunsági Nemzeti Park sem itt, sem máshol nem termelt. Fülöpháza új kijelölési kérelmének véleményezését a napokban készítette el a természetvédelmi igazgatóság. Itt a lakott tanyák közül 46 személy kapta meg a részaránytulajdont. Páhi községben sem orozott el földeket a nemzeti park. Itt az állami tartalékföldek terhére földalapba ki nem jelölhető területek átvételéről folynak tárgyalások. Kérem képviselőtársaimat, a választ elfogadni szíveskedjenek, és a megoldás érdekében hathatósan támogassák az új törvényt, amelyet remélhetőleg a környezetvédelmi bizottság a közeljövőben be fog nyújtani ide. (Mészáros Béla: Be van nyújtva, csak nem hozzátok be! - Taps.)